146551. lajstromszámú szabadalom • Nagysebességű légijárművek és nagyméretű irányítható lövedékek önműködő navigációját lehetővé tevő berendezésekkel kapcsolatos tökéletesítések

4 146.551 tapogat le. Maga a filmsáv csak egyirányú mozgást végez, az erre merőleges elmozduláskomponensnek megfelelő elmozdulást a tubuspár végzi. Ha a pálya eltér az előírttól, a fotocella érzékeli a különbséget a fény (adott oldalról való) csökkenése formájában^} Ezt a különbséget a pályakorrekcióra az ismert módon használjuk fel. A sebességtartás itt is a fent ismertetett módon külön történik. A tisztán elektronikus {számológépes) eljáráshoz ismert analógiás elemekből felépített (impedanciás, kapacitív, ohmikus tagokat, elektroncsöveket (tronsistorokat) tartalmazó viszonylag egyszerű, kis helyen elférő számológépet használunk. Ennek előnye a könnyebb kezelhetőség, és — mivel az utat az idő függvényében raktározza, (nem pályaalakban) nem igényel külön sebességkorrekciót. Jellemzi, hogy külön két egymásra merőleges komponensre dolgozik, amelyeket külön vezérel. Alább ismertetjük az elvi megoldást és három különböző kiviteli alakot. Az első kiviteli alak blokksémáját az 5. ábra szemlélteti. A mérőműszerkomplexum három főrészből áll: 1. A „kell" adatok tárolójából és a vele kapcsolatos rezgőkörhangolóból, 2. A „van" (mért, valódi) adatokat szolgáltató gyorsulásmérő- és integrátorból és a vele kapcsolatos rezgőkörhangolóból, 3. Az „adó"—„vevő" összehasonlítóberendezésből és a vele kapcsolatos különbségképzőből. A kiértékelt jelek teljesítményerősítőn keresztül a megfelelő szervomechanizmusok irányítását vezérlik. Működési elv: A programozó (jelraktár) a földön előre kiszámított pályakomponenseknek és sebességeknek megfelelő, az idő függvényében meghatározott úttal arányos, — tehát időben állandóan növekedő — frekvenciát szolgáltat az előírt mozgásnak megfelelően. (Ilyen módon leképeztük az utat a frekvenciaspektrumra.) A rezgőkörhangoló egység nem egyéb, mint a „vevő" középső antennájának rezgőkörét a jelraktár által élőírt pillanatnyi frekvenciára folyamatosan hangoló berendezés, amely a másik két antennát konstans különbséggel a középsővel párhuzamosan futva hangol. (Ennek a berendezésnek a részletes ismertetésére nem térünk ki. Könnyen megoldható frekvenciafüggő elemekikel.) Az accelerometer által szolgáltatott pillanatnyi gyorsulásértékeket az integrátor integrálja, s a kapott pillanatnyi megtett útértékeknek megfelelő jelekkel a megett utakkal arányos frekvenciára hangoljuk az „adó" rezgőkörhangoló egységén keresztül az adó antennájának körét. Közben gondoskodunk egy teljesítménystabilizátorral a kisugárzott jelek állandó teljesítményértéken való tartásáról. A további működés ezek alapján könynyen érthető. Az indítás pillanatában bekapcsolt programozó vezérelte vevőkör a vele egy, külső hatásoktól teljesen elszigetelt, árnyékolt dobozba épített adó frekvenciáit veszi. Az adó frekvenciája mindig arányos a valóban megtett úttal. Ha ez az előírttal pontosan megegyezik, akkor rezonancia áll be, a „vétel" maximális teljesítményű. A valódi értéktől való eltérés esetén (az 5a. ábrán látható) a rezonanciagörbéből mutatott éles elhangolódás következik, amit az „elhangoltság kiértékelő", általános elnevezéssel különbségképző berendezés azonnal érzékel. Az eltérés abszolút értékén kívül annak irányát egy időben állapítja meg a készülék, mert (mivel a frekvenciamoduláció folytonos!) az adó következésképpen vagy nagyobb, vagy alacsonyabb frekvenciát szolgáltatva a szükségesnél vagy a bal oldali, vagy a jobb oldali antenna körére hangol erősebben, amiből a különbség előjele azonnal érzékelhető (kvalitatív válasz). A különbségnek megfelelő jelek a szervomotor okát vezérlik mindaddig, amíg a gép műszerei által szolgáltatott valódi adatok zérus elhangoltságot mutatnak (mindkét komponensre). A vevők rezononciagörbéit az 5a. ábra mutatja. A rezonanciacsúcsok egymástól egyenlő és konstans távolságra, az előírt út-idő függvénynek megfelelő v(s) sebességgel mozognak a frekvenciateljesítmény síkban a frekvenciatengely mentén. Az adó saját frekvenciája a helyes vezérlés közben szintén v(s) átlagsebességgel halad, mintegy háromágú villa között, amely magával viszi, állandóan középen — vagyis a helyes értéken — tartva. Mindezekből következik, hogy a spektrumon való végigfutásnak korlátai vannak, amit a berendezések átviteli frekvenciahatárai szabnak meg (mind alsó, mind felső határt), ami az úthosszak határait is megszabná. Általában azonban nem akarunk korlátot állítani a gép által megtett útnak, amit oly módon érhetünk el, hogy —- célszerűen meghatározott — s0

útszakaszok megtétele után (tehát periodikusan) mind a vevő, mind az adó egyszerre váltva a spektrum elejére ugrik. Ez elegendő, mert csak az együttfutás a fontos. Ez a folyamat akárhányszor magismétlődhet. A 6. ábra egy kissé módosított kiviteli alakot mutat, amelyen megcserélődik az adó és vevő szerepe, és a programozó közvetlenül a megfelelő frekvenciákat szolgáltatja. így megtakarítunk egy rezgőkörhangoló berendezést, viszont kötve vagyunk a frekvenciasáv határait illetőleg a jelraktár átviteli (ill. elraktározható) frekvenciáit illetőleg. A programozó lényegébenvéve mágneses jelrögzítő berendezés, amely egy nagypontossággal stabilizált sebsségű ferromágneses huzalból és letapogató fejből áll. Erre a huzalra felvisszük az idő függvényében kiszámított frekvenciákat (lásd alább) folytonos kódolással. (A konstans sebesség szolgáltatja az időtengelyt.) A 7. ábra lényegesebb eltérést mutató készüléket szemléltet. A „kell" és „van" adatok nem velük arányos frekvenciákat állítanak elő, hanem két impulzusgenerátor által szolgáltatott impulzusok amplitúdóit modulálják arányosan. (Lehet folytonos kivitelűre is készíteni állandó frekvenciájú feszültségekkel, ekkor viszont az állandó 180°-os fáziskülönbségről kell gondoskodnunk.) A két impulzusgenerátor szinkronban működik, időegységenként sűrűn, de nem folytonosan adva. A jelek erősítőbe kerülnek, és fázisfordítás után egyesítve különbségük azonnal nagyság és előjel szerint közvetlenül érzékelhető (7a. ábra), amivel a vezérlés az előbbiekhez hasonló módon történhetik. (A 7a. ábrán látható ellentétes irányú impulzusok különbsége közvetlenül a szükséges kor-