146531. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés paraboloid felületek előállítására

Megjelent: 1960. április 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL y SZABADALMI LEÍRÁS 146.531. SZÁM 67. a. 16—21. OSZTÁLY — LA-282. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés paraboloid felületek előállítására A Magyar Állam mint a feltalálók: Lantos Iván és Walter István budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1954. július 13. ' A találmány lefejtő (generáló) eljárás és ezen eljárás szerint működő berendezés forgásparaboloid felületű testek előállítására, pl. optikai lencsék csiszolására. *. Az eljárás azokon a mértani összefüggéseken alapszik, amelyeket a parabola érintőjének szerkesztésénél alkalmazunk, nevezetesen, hogy a parabola valamely pontjának érintője felezi a parabola fókusza és az érintési pontnak a vezérvonalon levő vetülete közti távolságot és merőleges az összekötő egyenesre. Ezeket az összefüggéseket felhasználva, az érintőt, esetleg csúszva, úgy gördítjük le viszonylagosan a megmunkálandó testhez képest, hogy az érintő különböző helyzeteinek burkológörbéje a paraboloid meridiángörbéjét adja. A mellékelt rajzon az 1. ábrán feltüntettük a parabola érintőjével kapcsolatos mértani összegfüggéseket, a 2—4. ábrákon pedig a találmány három szerkezeti megoldását. A parabola érintőjének megszerkesztésénél az 1. ábra szerint úgy járunk el, hogy az É érintési pontból merőlegest húzunk a parabola v vezéregyenesére, az így kapott V pontot összekötjük az F fókusszal, ezt a VF összekötő egyenest felezzük és az M felezési pontot összekötjük az É érintési ponttal. Az így szerkesztett é érintő merőleges a VF összekötő egyenesre. A találmány szerinti eljárás már most abban van, hogy oly kinematikai kapcsolatot létesítünk a sík lap, amelyen a parabolát akarjuk lefejteni, és az érintő -között, hogy a kettő viszonylagos elmozdulásánál az é érintő mindig merőlegesen maradjon az F fókuszt a v vezéregyenes V pontjával összekötő egyenes darabra és ezt felezze. A v vezérvonal és az F fókusz természetesen azon a sík lapon van és azzal mozdul el, amelyen a parabolát kívánjuk lefejteni. A 2. ábrán feltüntetett megoldásnál a kinematikai kapcsolat a következő. A parabola helyben maradó síkjához képest az é érintő egyenest úgy mozgatjuk el, hogy az FP, VP, BC és CD csuklósan összekötött rudakból álló paralelogramma vezetésű szimmetrikus pantográfhoz kötjük, mégpedig annak a szimmetriavonalba eső P és C csuklójához, az egyikhez rögzítve, a másikban pedig elcsúszhatóan. Ha a pantográf-rudazatot most úgy mozgatjuk, hogy a V rúdvéget a vezérvonal mentén húzzuk el, az F rúdvéget pedig a fókuszhoz kötjük úgy, hogy körülötte a pantográf elfordulhat, az é érintő egyenes különböző helyzetei parabolát fognak burkolni. A pantográf rudazattal ugyanis biztosítottuk, hogy az é érintő egyenes mindig felezi az FV távolságot és az összekötő egyenesre merőleges marad. Ezt a. szerkezetet paraboloidfelület csiszolására pl. úgy használhatjuk fel, hogy a csiszolandó testet a parabola helybenmaradó t tengelye körül forgatjuk, az é érintő rúdra pedig sík osiszolófelületet erősítünk és ezt a pantográf rudazattal a fentebb már ismertetett módon a csiszolandó testhez képest lassan elmozgatjuk. A csiszolófelület saját magára merőleges tengely körül foroghat. Ennél a megoldásnál tehát a munkadarabot tartottuk helyben és a szerszámot mozgattuk el a munkadarabhoz képest. A 3. ábra lényegében az előzővel azonos megoldást tüntet fel, azzal a különbséggel, hogy a szerszám a helybenmaradó, a munkadarab pedig az elmozduló rész. A helybenmaradó .megmunkáló szerszám megmunkáló síkját a vízszintesen elrendezett é érintő egyenes képviseli. Maga a szerszám forgó mozgást végezhet egy függőleges tengely körül. Az FP, VP, BC és CD csuklósan Összekötött rudakból álló pantográf P vagy C csuklóját rögzítjük. Tegyük fel, hogy P csuklóját rögzítjük. Ha ebben az esetben a C csuklót vízszintesen az é' egyenes mentén eltoljuk, az F', illetve F fókusz fog körívpályán a P csukló körül elmozdulni. Ennél a megoldásnál ugyanis a pantográffal mindjárt két parabolát fejtünk le, amelyek egymáshoz hasonlóak, azonban nagyságban különböznek egymástól a P csuklóitól való távolságuktól függően. E parabolák két síkjának mozgását a parabolák t', illetve t tengelyének és ezekhez merőlegesen rögzítettnek gondolt v', illetve v vezéregyenesek vezetése határozza meg, A szóban forgó megoldás szerint a parabolák síkjai az egyébként elmozduló fókuszok körül elfordulnak, az elfordulás mértékét pedig a VP pantográf rúdon levő V és V pontokban alkalmazott