146531. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés paraboloid felületek előállítására
146.531 csuklós vezetékek szabják meg, amelyekben a vezéregyenesek elcsúszhatnak. A parabola érintőjének az 1. ábra szerinti szerkesztésénél megállapított feltételeket nemcsak az előbb ismertetett két megoldásnál alkalmazott szimmetrikus pantográffal lehet biztosítani, hanem a következő meggondolások alapjánt más módon is. Tekintettel arra, hogy a parabola t tengelye, a v vezéregyenes és az F fókuszt az érintési pont V vetületével összekötő egyenesek által alkotott FOV háromszög hasonló a t tengely, a parabola a csúcsérintője és az F és V pontokat összekötő egyenes által alkotott FAM háromszöghöz, és ez utóbbi háromszög oldalai éppen fele hosszúak az előbb említett háromszög megfelelő oldalaihoz képest, a helyes lefejtés feltételeit betartjuk, ha a parabola síkját a helybentartott é érintőegyeneshez viszonyítva a következőképpen mozgatjuk el: a parabola síkjához rögzítve gondolt t parabola tengelyből és a rá merőleges a csúosérintőből álló merev rendszer a egyenesét úgy csúcstatjuk a csuklósan elforduló M felezőponton át, hogy a t parabolatengelyen levő F fókusz az é érintőegyénesre az M pontban emelt merőleges egyenesen csússzon. Ezen a módon működő lencsecsiszoló berendezés elvi vázlata a 4. ábrán látható. A függőleges tengelyű 1 csiszolókorong rögzített helyzetű és csiszolósíkjában van az é érintőegyenes. Ennek fentiek szerinti M' felezőpontján át csúsztathatóan csuklósan vezetve van a parabolatengelyt képviselő t' rúdból és arra merőleges, a parabola csúosérintőjét képviselő a' rúdból álló egymásra merőleges merev rúdpárból álló rendszer a' rúdja. A rendszert t' rúdjának felső végén levő F' csap pedig, amely a parabola fókuszát képviseli, a függőleges 6 vezetékében van vezetve. A rögzített é érintőhöz viszonyítva így elmozduló merev rendszer síkján az érintőegyenes parabolát burkol. Mivel a merev rendszer alkatrészei és vezetékei miatt ezek helyén a csiszolandó üvegtestet és a csiszolókorongot nem lehetne elhelyezni, a 3. ábrán feltüntetetthez hasonlóan pantográf rudazatot alkalmaztunk és a vezető kinematikai szerkezet mellett helyeztük e] a 2 megmunkálandó üvegtestet és a csiszolókorongot. Az üvegtestet mozgató pantográf szerkezet áll: az egyik végével az F' csuklóhoz kötött, a másik P végével pedig az é érintőegyenesben vízszintesen vezetett rúdból, az e rúdon levő, a csiszolandó paraboloid fókuszát képviselő F csuklóhoz kötött FH rúdból, amely egyben az elkészítendő1 paraboloid t tengelye is, továbbá a vezérlő merev rudazat t'. rúdjából és alsó végén e rudat a t rúd alsó végével csuklósan összekötő GH rúdból. Az ismertetett berendezéssel az üvegtest csiszolása a következőképpen történik. Az üvegtestet a t rúdon elrendezett forgatófejre ragasztjuk úgy, hogy a készítendő paraboloid fókusza az F pontba essék, a fejet az 5 hajlékony tengellyel forgathatjuk. Az üvegtest alatt van elhelyezve a függőleges tengely körül forgatott csiszolókorong. Mind az üvegtestet tartó fej, mind pedig a csiszolótárcsa tengelyirányban rugalmasan van ágyazva és mindkettő a fogásvételnek megfelelően a 3 és 4 csavarokkal rugalmasan egymáshoz szorítható. A pantográfot vezető t' a' merev rúdrendszert pedig a következőképpen hajtjuk. Áz a' rúdon fogaslécet képezünk ki és ezt az M' vezetőcsuklón alkalmazott motorral hajtott fogaskerékkel hozzuk kapcsolatba. A motor az a' rudat áthúzza M' vezetékes csuklón addig, amíg a rúd két végén levő L és N ütközők valamelyikébe nem ütközik. Az ütközés önműködően átváltja a motor forgásirányát, úgyhogy az a' rúd visszafelé fog csúszni. E hajtás következtében a t'a' merev rúdrendszer az F' csukló körül ide-oda fog lengeni, amely lengést az üvegtest követ. Az F' csukló természetesen maga is kis ide-oda mozgást végez fel ás le a függőleges vezetékben. Ehhez hasonlóan kis ide-oda mozgást végez a pantográf P pontja a vízszintes vezetékben. A két utolsó megoldásnak, amelynél a megmunkáló sík nem változtatja helyzetét, több előnye van azzal a .megoldással szemben, amelynél a megmunkáló sík változtatja helyzetét ós imunkadarab forog a helybenmaradó tengely körül. Ennek az utóbbi megoldásnak ugyanis hátránya, hogy nagyobb géptömeget kell mozgatni, az elforduló megmunkáló síkról lecsurog a csiszolópaszta és nehéz ellenőrizni, hogy a sík betartja-e pontosan mozgását. Mindezek a hátrányok a helybenmaradó megmunkáló síkkal dolgozó megoldásoknál ki vannak küszöbölve. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás paraboloid felületek előállítására, azzal jellemezve, hogy a munkadarabot és a szerszámot úgy mozgatjuk egymáshoz képest, hogy a megmunkáló sík (é) makidig merőleges maradjon a munkadarab meridiánparabolája érintkezési pontjának (É) a vezéregyenesre (v) való derékszögű vetületét (V) és a parabola fókuszát (F) összekötő egyenesre ós a vetületpont (v) ós a fókusz (F) közti távolságot felezze. 2. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás megvalósítására, azzal jellemezve, hogy a munkadarab tartására helyét nem változtató forgó tengelye, a szerszám vezetésére pedig szimmetrikus pantográfja (FPVBCD) van,1 melynek egyik rúdvége az előállítandó paraboloidfelület fókuszához (F) van csuklósan erősítve, másik rúdjának vége (V) pedig az érintkező meridiánparabola vezéregyenesén vezetve, továbbá azzal jellemezve, hogy a szerszám úgy van a pantográfra erősítve, hogy megmunkáló síkja mindig a pantográf szimmetriasíkjában marad (2. ábra). 3. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás megvalósítására, azzal jellemezve, hogy benne a szerszám megmunkáló síkja (é) helyzetét nem változtatja, a munkadarab vezetésére szimmetrikus pantográfja (F', PV, BCD) van, melynek a szimmetriasíkba eső egyik csuklója (pl. P) a gépállványon rögzítve van, a munkadarabot pedig a pantográf úgy tartja, hogy munkadarab elkészítendő forgás paraboloid felületének fókusza (F') a pantográf egyik szárához csuklósan van kötve, a megmunkálófelülettel (é) érintkező meridián parabolájának vezéregyenese pedig a pantográf másik szárán levő, az (F') csuklóval szimmetrikusan szembehfekvő csuklós (V) vezetékében csúszhat, továbbá azzal jellemezve, hogy a pantográf mozgatása a
