146437. lajstromszámú szabadalom • Készülék televíziós vevőkészüléket vezérlő jelfeszültség alakjának vizsgálására

Megjelent: 1960. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.437. SZÁM 21. a1 . 35. OSZTÁLY — EE—476. ALAPSZÁM Készülék televíziós vevőkészülékeket vezérlő jelfeszültség alakjának vizsgálására Elektronikus Mérőkészülékek Gyára, Budapest, mint a feltaláló, Szondi József kutató, budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1957. augusztus 8. Televíziós közvetítésnél a vevőkészülék katód­sugárcsövének képernyőjén a közvetítés tárgyát képező események stb. képekben jelennek meg, a képek pedig sorokból tevődnek össze. A képek­ből az adóállomás másodpercenként huszonötöt közvetít (hasonlóan a mozgói énykép-kookák vetí­téséhez, amelyekből másodpercenként huszonnégy kerül vetítésre), és a magyar televíziós adásnál egy kép 625 sorból áll. A képet egy fényerejét változ­tató pont soronként rajzolja le oly módon, hogy a képernyőn balról jobb felé haladva leír egy sort, majd a sor elejére — valamivel lejjebb — visszaugorva ismét leír egy sort, miközben az egész képfelületet befutja. Pl. egy fehér mezőben függőlegesen helyetfoglaló fekete pálca televíziós közvetítésénél a sorokat leíró pont fényereje ott, ahol pálca nincs, maximális (tehát a háttér fehér), azokon a helyeken pedig, ahol a függőleges pálca van, minimális értéket vesz fel addig, amíg a pálca vastagságán áthalad (fekete képrész). A pont fényereje azonban nemcsak a képtarta­lom hatására változik, hanem akkor is, amikor a fentiek szerint egy leírt előző sor végéről vissza­fut a következő sor elejére: ekkor az. adóállomás a vevőkészülék fénypontjának fényerejét szintén zé­rusra oltja ki. Sőt a televíziós közvetítés techni­kája még az adóállomás által sugárzott olyan jele­ket is megkíván, amelyek feszülteégértéke a fény­sugár zérus fényerejénél is —• ez az ún. fekete színt — kevesebb fényerőt jelentene, ha ez egyál­talában lehetséges volna; ez az ún. feketénél feke­tébb szint, amelyet a televízióban az ún. szinkro­nizáló jelek továbbítására használnak fel. Ez a fe­keténél feketébb fényerőt jelentő vezérlőjel a kép­ernyőn természetesen ugyancsak fekete színként jelentkezik, tehát nem látható, a vevőkészülék azonban ezek által kap arra vonatkozó jelet, hogy az adóállomás oldalán mikor kezdődik új sor, ill. új kép. A találmány tárgya olyan berendezés, amely a katódsugárcső képernyőjén megjelenő fénypont íényerejét szabályozó feszültség vizsgálatára al­kalmas. Ez a vizsgálandó feszültség az idő függ­vényében folyamatosan lép fel és a rendeltetése, hogy a katódsugárcső rácsára hatva a sorokat le*­író pont fényerejét változtassa. Ha tehát az előbb említett fekete pálca közvetítésénél valamely tech­nikai hiba jelentkezik — pl. a pálca képe elmosó­dottan jelenik meg, vagy a fehér mezőben a pálca möllett halványszürke árnyékkép látható, vagy az egész képen bármily irányú csíkozás észlelhető, vagy a kép bármely része zavarossá válik stb. — akkor a hibát a katódsugárcső rácsát vezérlő je­lek alakjának vizsgálatával kell megkeresnünk. Így a pálca elmosódott voltának az oka pl. az lehet, hogy a vezérlőfeszülteég neun tud elég hirtelen ugrással értéket változtatni; a pálca mellett meg­jelenő halvány árnyékkép pl. azt jelentheti, hogy a készülék egyes fokozatai nem képesek a (fehér mezőben fekete) pálcát jelentő hirtelen fényerő­ugrás (vezérlőfeszültség-ugrás) átvitelére, hanem utólagos berezgés következik be, ami szintén fény­erőváitozásban jelentkezik; a képen megjelenő csíkok a vezérlőfeszültség valamely okból való periodikus ingadozását jelentik; a részben elmosó­dott kép arra enged következtetni, hogy az ún. feketénél feketébb jelek, amelyek a kép és sor kezdetének (indulásának) időpontját határozzák meg, elégtelenül vagy hibásan látják el felada­tukat. Ezen indítójeleknek — és ennék következtében az egyes képek és azokon belül az egyes sorok indulásának — időpontja szoros kapcsolatban áll a hálózati feszültséggel, éspedig úgy, hogy min­den kép — s egyben minden 625. sor — indulásá­nak időpontját a hálózati váltófeszültségnek egy bi­zonyos adott értéke határozzía meg: pl. az 50 Hz^es hálózati szinuszfeszültség emelkedő vagy csökkenő szakaszának valamely értéke. A két jelenségnek elektronikus úton időben egymáshoz való kapcso­lását szinkronizálásnak nevezzük. Azt mondhatjuk tehát, hogy a televíziós képek és sorok a hálózati feszültséggel szinkronizálva vannak. Valamely időben lefolyó feszültségváltozást, ha az lassú, akkor mechanikus regisztrálóval, ha gyors, akkor oszcilloszkóppal teszünk érzékelhe­tővé. A hálózati feszültség diagramja vagy oszcil­logramja egy olyan szinuszhulláim, amelynek le­játszódási ideje 1/50 másodperc. A fényerőt vezérlő pont feszültség-diagramja egy olyan görbe, amely szintén az idő függvényeként ábrázolható és az

Next

/
Oldalképek
Tartalom