146400. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés bevonó, maró és más, lerakodásképző folyadékok kezelésére

Megjelent: 1960. március 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.400 SZÁM 12. c. OSZTÁLY — VE—308. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés bevonó, maró és más, lerakódásképző folyadékok kezelésére Vermeiren Théophile Isidore Sophie iparos, Deurne (Anvers)-ben (Belgium) A bejelentés napja: 1958. augusztus 18. Belgiumi elsőbbsége: 1957. augusztus 21. Pótszabadalom a 144 379 sz. törzsszabadalomhoz A 144 379 sz. törzsszabadalom lerakódásképző és maró folyadékok kezelésére vonatkozik, amely eljárásban kényszerítjük a folyadékot, hogy vonulása közben legalább egy szűkületet pásztázzon, eme szűkület körzetében pedig legalábbis egyetlen mágnesnek legalábbis egyetlen pólusát helyezzük el. Ez a legátfogóbb jellemzés annak meghatározásához, hogy a folyadékot maximális intenzitású mágneses mezőin át áramoltatjuk, amely intenzitást a szűkület és legalább egyetlen mágnespólus együttes közrehatása fokozza maximumra. Gyakorlatban kitűnt, hogy ez az alapvető eljárás rendkívül hatályos, annyival inkább, mert a permanens mágnesek, amint az időszerű technika magával hozza, viszonylag jelentős mérvű mágneses erőket létesíthetnek. Az eljárást aránylag egyszerű, nyugvó (statikus) készülékkel foganatosíthatjuk, amelyek általában bizonyos számú, egymástól elkülönített és olyként elrendezett permanens mágnest tartalmaznak, hogy a folyadék ezek hézagai között átáramolni kényszerül. Üzem folyamán tapasztaltuk, hogy fontos minél inkább erősítenünk a folyadékkal pásztázott mágneses mezőt avégett, hogy az , efféle készülékek alkalmazáskörét jelentősen kitágíthassuk. Mindazáltal két, előtérbe lépő tényező korlátoz bennünket: Egyfelől a permanens mágnesek mágneses intenzitása, másfelől pedig a készüléknek kezelt folyadékot szolgáltató teljesítménye. E két tényezőt viszont a gazdasági tényező! befolyásolja, amely megszabja a készüléknek a tekintetbe eső feladatokkal arányos méreteit, ill. súlyát. Más szavakkal mondva, nem engedhető, hogy valamely készüléket kizárólag hatályosságának és teljesítményének függvényében alkossunk meg, hanem .mellőzhetetlen, hogy közbeeső összehangolódást keressünk a készülék mágneses hatása, teljesítménye és költsége között, szem előtt tartva, hogy a teljesítmény — általában — a tervezett készülék vagy berendezés szükségletének mérvével megszabott fix tényező lesz. Szükségesnek bizonyult tehát oly megoldást keresnünk, amely módját adja, hogy növelhessük a készülék mágneses hatását, anélkül, hogy csökkentenők a folyadékáteresztő teljesítményt és kiindulva ama mágneses intenzitásokból, amily nagy> ságúakat mostanában ismeretes permanens mágnesekkel kaphatunk. A találmány tökéletesíti a törzsszabadalom sze^ rinti eljárást, ill. berendezést és oly megoldást nyújt, melynek sajátos előnye, hogy csupán elenyésző mérvben növeli a készülék árát. Az új eljárás lényege, hogy a kezelendő folyadékot legalább egyetlen olyan szűkületen át áramoltatjuk, amelyet legalább egyetlen mágnesnek legalább egyetlen pólusa és valamely paramágneses természetű toriódarab határol. Még közelebbről mondva, a folyadékot legalább oly kettős szűkületen át áramolni kényszerítjük, amelyet két mágnes pólusai és valamely, ezek közötti, tetszőlegesen közbehelyezett, paramágneses természetű toriódarab létesít. Ismeretes, hogy a valamely mágnes két különböző1

pólusa, vagy pedig két szomszédos mágnes közötti mágneses mezőt úgy erősíthetjük, hogy az illető mezőbe oly paramágneses anyagú betétet teszünk közbe, hogy az eredeti szűkület, bármely módon, két szűkebb szelvényű hézagra osztódjon. Azonban ez az ismeretes tünemény nem szolgait egyébre, mint a mágneses mező intenzitásának bizonyos növelésére, de sohasem alkalmazták oly kapcsolatban, hogy ily járulékos mágneses intenzitást kapjunk és amellett ne csökkentsük valamely, az illető növelt mágneses mezővel kezelt folyadék átvonulóképességét. Egyrészt a kívánt mágneses hatáshoz és másrészt a szükséges teljesítményhez képest ez a közbeiktatott paramágneses toriódarab a szomszédos mágnesekével megegyező, vagy attól eltérő négyszögletes szelvényű lehet. A koncentrációt azon a réven is fokozhatjuk, ha a kérdéses toriódarabnak a szomszédos mágnesekénél kisebb négyszögletes szelvényt adunk. A' mágneses fluxus koncentráció-