146313. lajstromszámú szabadalom • Vizsgálati eljárás és vizsgáló készülék színes filmekhez
146.313 15 fényforrás által fejlesztett fény és Tc a kékeszöld festőanyag áttetszősége. Valamely festőanyag D feketedése és T áttetszősége között a következő egyenlet áll fenn: \ D=—logT (4), ahol 10-es alapú logaritmust vesszük. A (3) és (4) egyenletekből a következő összefüggés adódik: Lr = L s (10-") (5) Az eredő fényerősség tehát feketedés exponenciális függvénye. Mivel a 45 erősítők bemenőfeszülíségei a feketedésnek felelnek meg, világos, hogy exponenciális erősítésnek kell végbemennie. Színesfilmnél a viszonyok ugyanolyanok, mint egyetlen festőanyagrétegnél, azzal a különbséggel, hogy három egymás után kapcsolt festőanyagrétegről van szó, mimellett azonkívül a festőanyagok között „keresztkapcsolás" áll fenn, mivel minden festőanyag, saját alapszínén kívül, a másik két alapszínt is befolyásolja. Erre az esetre áll: U = LS T/ (6), ahol L0 a film által áteresztett fénymennyiség és T/ a film áttetszősége. A T/ áttetszőség az egyes alkatrészek áttetszőségéből multiplikatíve tevődik Össze, a következő képlet szerint: T/ = Tc T m T y T x (7), ahol c, m, y és x a kékeszöld, a bíbor és a sárga, illetve a filmvédőréteg áttetszősége. Figyelembe veendő a T értékek tekintetében, hogy azok a fényspektrál összetételétől függnek. A (4) egyenletbői a film eredő D/ feketedése, az alábbi képlet szerint adódik: D/ = —log T/ = —log (TcT m T y T x ) (8), amiből következik: D/=—logTc —logT m —logTy—logT x (9), vagy D/ = DC +D m + D y + D x (10) Látható tehát, hogy a feketedések additive tevődnek össze. A (8) egyenletből következik: T/ = 10^°/ (11) A (6) egyenletbe való behelyettesítés után: L0 = Ls 10"°/ (12) Ebből a (10) egyenlet felhasználásával, következik: L0 =L s 10-D<: 10^ Dm 10-D >'10-Dx (13) A festőanyagoknak a (13) egyenlet által kifejezésre jutó exponenciális munkamódját a vizsgálókészüléknek megfelelő exponenciális átviteli tulajdonságával kell utánképezni, mimellett ennek az utánképzésnek a 41 kapcsolásban való keverés után kell végbemennie, mert a 41 kapcsolás additive működik, aminek feltétele az, hogy feketedési feszültségekről van szó. Ezek után meg akarjuk magyarázni, mily módon történik a pozitív film y-jának utánaképzése valamely színmennyiség átvitelénél. Ebben az összefüggésben a logaritmikus erősítőfokozatnak és az exponenciális fokozatnak egymásután kapcsolása igen fontos, mert annak feltételezésével, hogy a fokozatok között bizonyos mértékű erősítés áll fenn, az ilyen kapcsolásnak hatványfüggvénynek megfelelő jelleggörbéje van, melynek exponense úgy méretezhető, hogy valamely megkívánt y-értéknek feleljen meg. Ez a legegyszerűbben a 13. ábra nyomán tekinthető át, amelyben logaritmikus 90 fokozat, lineáris 91 fokozat és exponenciális 91 fokozat, az említett sorrendben, egymás után kapcsolt. A 4. ábra szerinti görbe görbített 4b részétől itt eltekintünk. Tehát csupán valamely y-«rtéknek megvalósításáról van szó. A 90 fokozatnak logaritmikus 90a jelleggörbéje van, a következő egyenletnek megfelelően 62 =log e! (14) A 91 fokozat 91a jelleggörbéje a következő egyenletnek felel meg: e3 = ye2 , (15) ahol y állandót jelent. A 92 fokozat 92a exponenciális jelleggörbéje a következő egyenletnek felel meg: e4 = 10« 3 (16) Az ei stb. hivatkozási betűk az ábrán mutatott pontokban uralkodó feszültségeknek felelnek meg. A (14)—(16) egyenletek alkalmazásával az e4 és ei értékek között a következő összefüggés áll fenn: e4 = 10 7l0ge ' ^ (17) vagy , y e4 = e i (18), azaz hatványfüggvényre! van szó, melynek exponense y. Ha fázisváltásról gondoskodunk, akkor a (18) egyenletben az exponens előjele megváltozik és a következő alakot veszi fel: e4 = er 7 <19 > A (19) egyenletnek a következő egyenlettel L = k'E-T (20 ) való összehasonlításából, mely a (2a) egyenlettel egyezik és a pozitív film jelleggörbéjét tünteti fel, kitűnik, hogy a pozitív film y-értékének utánképzése akkor lehetséges, ha (19) egyenlet y-jának megfelelő értéke van. Az elmondottak minden egyes alapszínre érvényesek. A gyakorlati kivitelnél természetesen eltérések mutatkoznak a 13. ábra szerinti elvi ábrázolás-
