146313. lajstromszámú szabadalom • Vizsgálati eljárás és vizsgáló készülék színes filmekhez
2 146.313 A 14. ábra kiegyenlítő kapcsolás blokkdiagrammja, a festőanyagok különböző felvételi érzékenységének korrekciójára. Az alábbi leírás pozitívmásolatoknak negatívfilmekről a szokásos másolási eljárások útján való készítésének ismeretét tételezi fel. Ezért az 1. ábra kapcsán előbb ezt az eljárást ismertetjük. Ennek az eljárásnak első fázisa a 10 pozitívfilmnek megvilágítása a 11 negativen átment fénnyel. A negatívfilm átlátszó rétegekből összetett, ahol is az a réteg kékeszöld, a b réteg bíborvörös és a c réteg sárga festőanyagot tartalmaz. A 2. ábra áttekinthető módon mutatja, mily módon befolyásolják a 11 negatívnek e rétegei különböző színösszetevőket, mimellett a vörös színt R-rel, a zöldet G-vel és a kéket B betűvel jelöltük meg. Ezen alapszínek bármelyikében levő színösszetevőnek a pozitívfilmhez jutó intenzitása fordított arányban van a negatív megfelelő festőanyaga feketedésével. A „feketedés" fogalma, minden szín tekintetében, az illető színhez való festőanyag áttetszőségének (fényáteresztő képességének) tizedes rendszerű negatív logaritmusa értendő, amint az az alábbi fejtegetésből kitűnik. Minden egyes képpont számára tehát a 10 pozitívhez kerülő, E felvételi fény mind intenzitás, mind szín tekintetében, fordított arányban van az eredetivel. Ahol ez utóbbi pl. sok vöröset mutat, ott a 10 pozitívhez jutó vörös összetevő igen gyenge. Az említett alapszíneknek megfelelő, a 10 pozitívet elérő fénymennyiségek befolyásolják a 10 pozitívnek az alapszínek tekintetében szelektíven érzékeny ezüsteimulziókat. Ezeknek az emulzióknak felvételi érzékenységei spektral elosztási görbéket tüntetnek fel, melyek egymást lényegében nem metszik át úgy, hogy minden emulzió első sorban csupán a megfelelő alapszínre reagál, mimellett az alapszínek egyenlő erőssége mellett, a reagálás lényegében egyenlő erősségű. Az exponált 10 pozitívet azután vegyi kezelésnek vetjük alá, melynek folyamán egy vagy több színelőhívó fürdő hatásának tesszük ki úgy, hogy az exponált emulziók ezüstös felvételekké redukálódnak. Ezt a vegyi folyamatot az 1. ábra szerinti 13 szekrény jelképezi. A filmben ezen eljárás folytán az alapszíneknek megfelelő színesképek keletkeznek,•mimellett a vörösérzékeny emulzió kékeszöld képet és a két másik emulzió, hasonló módon, kiegészítő (komplementer) képeket létesít. A színeskép feketedését minden esetben a megfelelő emulziónak megvilágítása határozza meg. A festőanyagképek képződése után az ezüstös képeket, a szokásos módon, vegyi úton távolítjuk el. A 14 pozitiV.filmre felvett kép szemlélése céljából 15 fényforrásból fehér fényt vetítünk a 14 filmen át a néző felé. A film festőanyagjai szubtraktív visszaadást' eredményeznek, úgy hogy a nézőhöz jutó L lénynek színösszetevői fordított arányban állnak a megfelelő festőanyagok feketedéseivel (2. ábra). Az 1. ábra szerinti ábrav.őlás nyilván arra az esetre is érvényes, amikor a fiLm átlátszatlan hordozóréteggel van ellátva, mimellett a néző a filmnek ugyanazon oldalán van, mint a ílényforrás. Az 1. ábra szerinti eljárás teljes megértéséro a pozitív filmnek még két tulajdonságát kell figyelembe vennünk: Ismert tény, hogy a festőanyagok spektral abszorpciós görbéi egymást metszik, úgyhogy minden festőanyag a két, neki meg nem felelő alapszínnek csekély -mennyiségét is felveszi. így tehát az alapszíneknek bizonyos keresztkapcsolása lép fel, mely a reprodukált kép színtelenítésének csökkentésére hajlik. Kékeszöld festőanyag tipikus abszorpciós görbéje a 3. ábra 3a görbe szerinti lefolyású. Ennek a festőanyagnak a ráeső 'fénymennyiség növekedése folytán fellépő fokozott feketedésénél a 14 filmben a zöldnek és kéknek fokozott szekunder abszorpciója lép fel, amint azt a 3b görbe szemlélteti. Ugyanez áll a másik két festőanyagra is. A pozitív filmek tekintetbe veendő második fontos tulajdonsága feketedési görbéjének hajlása (transfer gradient). .A 4. ábra 4a görbéje egy ilyén festőanyag D feketedését log E függvényében ábrázolja, ahol E az a fénymennyiség, melynek a festőanyag ki van téve. Emellett minden festőanyagra az alábbi egyenlet szerinti összefüggés áll fenn. D^k-MlogE (1) ahol ß a 4. ábra szerinti görbe (váltózó) hajlását es k egy állandót jelent. Az (1) egyenletből a nézőhöz jutó L fényre a következő kifejezés adódik: Fenti egyenletek természetesen csak egy alapszínre vonatkoznak, k' állandót jelent és az exponens negatív előjele a fázisváltásnak felel meg, mely a pozitív film szemlélésénél fellép és mely megszünteti a 10 filmmásolat előállításával kapcsolatban fellépett megelőző fázisváltást. Így tehát az eredetivel egyező pozitív képet kapunk. A film feketedési görbéjének hajlása tehát a film alinearitásának kifejezője, beleértve az emulziók felvételi érzékenysége, valamint az előhívó eljárás alinearitását. A feketedési görbe legnagyobb hajlását a 4a tartományban y-val jelöljük, y a film alinearításának átlagos mértéke. A görbe azonban a 4t> „talprészben", valamint a 4e „könyökrészben" lényeges eltéréseket mutat ettől a hajlástól; ezek a részek tehát a legerősebb vagy leggyengébb fénymennyiségekre vonatkoznak. A filmet azonban csak a talp- és középtartományokban használják, míg a 4c könyöktartományt általában mellőzik. />' helyett y-nak a (2) egyenletbe helyettesítésével ez az egyenlet a következő alakot veszi fel: L = k >E-? (2a > Ez az egyenlet, melyben y állandó, a pozitív film viselkedésének megközelítőleg helyes leírását adja. A különböző festőanyagok y-értékei, valamint a megadott egyenletek egyéb állandói nem kell, hogy egymással egyenlők legyenek. Már megemlítettük, hogy a 11 negatív, a felvételnél, különböző megvilágítási viszonyoknak lehet kitéve. Megfelelő korrekció a másolásnál az exponálási időnek, vagy a fényforrás erősségének megfelelő beállításával, valamint színének változ-
