146159. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tej kezelésére hidrogénperoxiddal

Megjelent: 1960. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.159 SZÁM 53. e. OSZTÁLY — SA—1115. ALAPSZÁM Eljárás tej kezelésére hidrogénperoxiddal Dr. Sárosdi Jenő állatorvos és dr. Sándi Emii vegyész, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1958. február 12. Ismeretes, hogy a tej hidrogénperoxid segítségével konzerválható, a benne levő kórokozó és nem kórqkozó csírák elölhetők. Már több évtizeddel ezelőtt javasolták ezért a tej hidrogénperoxidos kezelését, ami mindig azon hiúsult meg, hogy a tejben maradó fölös hidrogénperoxid a tejnek kellemetlen ízt kölcsönöz és egészségügyi szempontból is kifogásolható. Legújabban több országban mégis sikerült a tej hidrogénperoxidos kezelését úgy megoldani, hogy a fölös peroxidot kataláz-enzimkészítmény hozzáadásával elroncsolják. Ilyen módon kezelt tej közvetlen fogyasztásra is, kerül, de legfőbb felhasználási területe a sajtipar, ahol különös előnye az, hogy lehetségessé válik kifogástalan termék előállítása silózott takarmánnyal etetett tehenek tejéből is, amely hőtűrő spórás csírákkal fertőzött. A külföldön elterjedt hidrogénperoxid-kataláz eljárás fő hátránya, hogy a tejet egy állati belsőrészekből, vagy vérből előállított termékkel, a kataláz-enzimkészítménnyel szennyezi be. Kísérleteinkben megállapítottuk, hogy teljesen kielégítő eredmény érhető el úgy is, ha a peroxiddal kezelt tejből a fölös peroxidot olyan redukálóanyagok segítségével távolítjuk el, amelyek nem tekinthetők tej-idegen anyagoknak, amelyeknek oxidációs termékei, valamint redukált alakja egyaránt természetes, sőt hasznos alkatrésze magának a tejnek és sok más élelmiszernek. Ilyen anyag elsősorban az aszkorbinsav (C-vitamin), de számításba jöhet más anyag is, mint például a szintén redukáló hatású tokoferolok és a cisztein. Eljárásunk fő előnye, hogy feleslegessé teszi a tej pasztőrözését, a tejben előforduló kórokozó és nem kórokozó, de a tejtermék előállításánál káros hőtűrő csírákat is elpusztítja és részben feleslegessé teszi a tej hűtését. Az eljárás különös előnye az, hogy ott is alkalmazható, ahol a tejipar nyers és kórokozó csírákkal gyakran fertőzött tejet dolgoz fel, például a túró készítésénél. A hidrogénperoxidos-aszkorbinsavas eljárásnál a tejbe nem kerül káros idegen anyag, a kezelés folya-Mián keletkező termékek (gáznemű oxigén, víz, dehidro-aszkorbinsav) teljesen közömbösek, vagy hasznosak (mint például a C-vitamin hatású dehidro-aszkorbinsav) és az esetleg bomlatlanul a tejben maradó aszkorbinsav teljes értékű C-vitamin. A kezelés folyamán a tej savfoka 0,2—0,3 egységgel emelkedhet, amely emelkedés még az ebből a szempontból különösen nagy igényű sajtiparban sem jelent semmiféle hátrányt. A peroxiddal nem kezelt tej savfoka a baktériumok tevékenysége miatt általában sokkal nagyobb mértékben emelkedik a szállítás és tárolás folyamán. 1. példa: 1. 1000 liter 30—40 C°-ra melegített nyers tejbe 0,5—2 liter 30%-os, gyógyszerkönyvi minőségű hidrogénperoxid oldatot öntünk állandó, erőteljes keverés közben. Két óra várakozás után, miközben a tej felületén a felszabaduló oxigén-gáz hatására némi habképződés tapasztalható, a tej erőteljes keverése közben apránként a tejhez adagolunk 0,5—2 liter 10%ros gyógyszerkönyvi minőségű aszkorbinsav oldatot. Ez utóbbi oldat mindig frissen készül. Ezután a keverést további tíz percig folytatjuk, majd a tejből mintát veszünk és megvizsgáljuk, hogy tartalmaz-e még bomlatlan hidrogénperoxidot. A hidrogénperoxidra való kémlés a következőképpen történik: egy kémcsőben 2 ml tejhez 2 ml 1%-os sósavat és 2 ml 10%-os káliumjodid oldatot pipettázunk, a kémcsövet kb. 80 C°-ra melegítjük, egy perc múlva lehűtjük és néhány csepp 1%-os keményítő oldatot csepegtetünk hozzá. Kékes elszíneződés hidrogénperoxid jelenlétét jelzi. A megadott módon eljárva e kémléssel, hidrogénperoxidot általában már nem lehet a tejben kimutatni és a tej közvetlen fogyasztásra vagy tejipari feldolgozásra alkalmas. Előfordulhat, hogy a kémlés peroxid jelenlétét mutatja, ez esetben az aszkorbinsavas kezelést , és a kémlést megismételjük. Erre csak akkor kerül sor, ha a kiindulási tej nem volt meg- * felelő minőségű (hőkezelésnek volt előzetesen alávetve), vagy pedig a hidrogénperoxidos kezelés alatt a tej hőmérséklete volt sokkal alacsonyabb az előírtnál. 2. példa: 1000 liter 50—52 C°-ra melegített nyers tejbe 0,5—2 liter 30%-os, gyógyszerkönyvi minőségű