146145. lajstromszámú szabadalom • Koordinátateodolit

2 146.145 szer szorzótengelyének elfordításával a vízszintes távmérőlécnek a P; fölé állítandó 0 osztásvonalát (1. ábra). Ezután a műszer távcsövét a vízszintes beállító csavarral az állótengely körül meghatáro­zott szöggel, pl. egy ívfokkal, vagyis addig forgat­juk el, amíg a leolvasóindex a vízszintes körosztás egy fokkal nagyobb számozású osztásvonalát fedi. Most a távcsőbe betekintve leolvassuk a függő­leges szál által a távmérőlécen kimetszett 1,- = = P,Qi = P'ÍQ'Í léchosszat. Az Sí—i, Í redukált távolságot az SÍ-I.( = U cotgl" összefüggés adja. Ezt így is írhatjuk: cotgl' SÍ—i .í = 100 • I,- -100. (3) A (3) képletben a zárójelbe tett kifejezés helyett cotg 1 ° L, = ~ -Íj 100 értéket is alkalmazhatunk. Ez azt jelenti, hogy Sf_i./ (cm) = L( (osztásköz) X 100, vagy Sf-i.( (m) = L/ (osztásköz); (4) ha a távmérőlécen a szokásos 1 centiméteres osz­tásközök helyett" 100 = 1,7455 centiméteres osz­cotgl tásközöket alkalmazunk. A (4) képlet szerint a lé­cen leolvasott osztásközök száma közvetlenül adja az Sí-i.t redukált távolságot. A felvetett probléma megoldásához azonban az Sj-i.í vízszintes távolságnak az Y és X koordináta­tengelyekre vonatkoztatott /IY( — Sf-i-csina, /ÍXi = S(-i.i-cos«( (5) (6) vetületeire van szükségünk (2. ábra). Az (5) és (6) képletekbe (4) kifejezést behelyezve AYi = Li sin «/ , IXj == L| COS «;. (7) (8) Ha gondoskodunk arról, hogy a lécre való két irányzással az L,- lécleolvasás helyett az Ay •L( sin«; illetve Lix = Lj cos«, (9) (10) lécleolvasásokat nyerjük, akkor a lécleolvasások közvetlenül adják a AYt és AXi koordinátakülönb­ségeket. A (9) és (10) képletekkel meghatározott lécleol­vasásokhoz akkor jutunk, ha a távroérőiécre való második irányzáshoz a távcsövet egy ívfok helyett illetve 1 • sin «( 1 °•COS «j (11) (12) szöggel forgatjuk el. Képzeljük el a vízszintes kör 0 osztásvonalával a +X irányba tájolt és táv­csövével a Pj pontra irányított koordinátateodolit leolvasó mikroszkópjában mutatkozó víszintes le­olvasóképet a 3. ábra szerint olyannak, hogy a látómező felső részében látjuk a vízszintes osztott üvegkör leolvasóhelyét, míg a vízszintes elválasztó­vonal alatti alsó részben a leolvasóhely képe az osztásvonaJakra merőlegesen eltolva mutatkozik. Tételezzük fel, hogy az alsó képrész osztásvonalai­nak ajy eltolódása a felső képrészhez képest a/y = b sin-af ; ahol b a vízszintes kör két szomszédos osztásvona­lának a képelválasztó vonal mentén mért távol­sága. Toljuk el valamilyen módon a teljes víz­szintes leolvasóképet, tehát mind a felső, mind az alsó képrészt — változatlan irányzóvonal mellett •— addig, amíg az alsó képrészen például a 74-es osz­tásvonalat a leolvasó mikroszkóp látómezejének közepében levő mozdulatlan kettős indexvonal szimmetrikusan közrefogja (4. ábra). Mivel felte­vésünk szerint ugyanilyen mértékben toltuk el a leolvasókép felső részét is, vagyis a felső és az alsó képrész viszonylagos helyzete nem változott meg, a felső képrész 74-es osztásvonala most a fix indextől bsinaj távolságban lesz. Forgassuk ez­után el a teodolit távcsövét a vízszintes beállító­csavarral addig, amíg a felső képrész 74-es osztás­vonala jut a fix indexvonalaik közé (5. kép). Ez­által a távcső irányvonalát a szükséges 1 ° sin a; szöggel forgattuk el. A távcső elforgatása után vég­zett irányzással a távmérőlécen a (9) képlettel meghatározott leolvasást fogjuk kapni, amely köz­vetlenül a keresett AYi koordinátakülönbséget adja. Tételezzük most fel, hogy a Pj pontra váló irány­zás után a leolvasó mikroszkópban mutatkozó víz­szintes leolvasókép alsó részén az osztásvorialak a,x eltolódása a felső képrész azonos osztásvona­laihoz képest' a,x = b • cos «, = b • sin (90° + ";)• Ha most a teljes vízszintes leolvasóképet — az alhidádé elforgatása nélkül — ugyancsak addig tol­juk el, amíg az alsó képrész valamelyik, pl. 74-es osztásvonalát, az indexvonalak közrefogják, majd ezután az alhidádét a vízszintes beállító csavarral addig forgatjuk el, amíg a vízszintes leolvasókép felső részének 74-es osztásvonala jut az indexvo­nalak közé, akkor a távcső irányvonalát l°-cosa( szöggel forgattuk el és az elforgatott irányvonal a távmérőlécen a (10) képletnek megfelelő léc­hosszat fogja kimetszeni, amely a keresett AXt koordinátakülönbséget adja. Ha elvi konstrukciós megoldást találunk arra, hogy: a) a vízszintes leolvasóhely mikroszkópi képét két részképre tudjuk választani; b) az alsó részkép a felső részképhez képest automatikusan a mindenkori at . vízszintes szög­leolvasás sinus-ával vagy cosinuis^ával arányos mértékben tolódjék el; c) az alsó részkép legnagyobb a; eltolódása a AYi mérésénél at — 90° esetén, a AXi mérésénél a = 0 esetén pontosan egyenlő legyen két szom­szédos osztásvonal b távolságával; .,;. d) a teljes vízszintes leolvasóképet — vagyis a

Next

/
Oldalképek
Tartalom