146145. lajstromszámú szabadalom • Koordinátateodolit

146.145 3 felső és az alsó részképet- együttesen -— eltolhassuk úgy, hogy akár az alsó részkép, akár a felső részkép valamelyik osztásvonala a leolvasó mikroszkóp szállemezén lévő fix kettős indexvonal közé legyen eltolható, akkor egyszerű elvi konstrukciós megoldást nyertünk a koordinátateodolit problémájára. A 6. ábra szerint a koordinátateodolit 1 vízszintes körén fokonkénti osztás van, az osztásvonalak mindkét (külső és belső) végén van számozás. A vízszintes leolvasó sugármenetbe be van iktatva a nagy gyújtótávolságú 3 pozitív fél lencse és az ezzel azonos gyújtótávolságú, téglaalakúra kivágott fél sugárnyaláb-eltérítő 4 fél lencse. A 3 és 4 fél lencséket együttesen — egy lencseként — munkáljuk meg, hogy gyújtó távolságuk- teljes azonossága biztosítható legyen. A 3 fél lencse fixen van a koordinátateodolit alhidádéjába beépítve, míg a 4 fél lencse a 6. ábra rajzsíkjára merőlegesen, azaz vízszintesen eltolható. Ha a 4 fél lencse alapállásban van (7. ábra), a 3 és 4 fél lencsék optikai középpontjai azonos pontban, a 0 pontban vannak és a két fél lencse mint egy lencse működik. Ha a 4 fél lencsét a 7. ábrán feltüntetett nyíl irányában előre vagy hátra a 8. ábrán látható helyzetbe toljuk el, akkor a rajta áthaladó fél sugárnyaláb az optikai tengely és az eltolás iránya által meghatározott síkban ' elhajlik, mégpedig annál nagyobb mértékben, minél nagyobb a lencseeltolás -e- météke és minél kisebb a lencse gyújtótávolsága. A 4 fél lencse eltolását a koordinátateodolit alhidádéjának az 1 vízszintes körhöz viszonyított elfordulása vezérli. A 9. ábra szerinti kiviteli példánál az 1 vízszintes kör 16 fémtartójára erősített 17 körhagyó (excenter) tárcsa átmérője egyenlő a 18 keretes szán téglaalakú kivágásának szélességével. A 19 központos furat az alhidádé hengeres csapjának a műszertalp perselyébe való átvezetésére szolgál. A 18 szán az alhidádéhoz fixen erősített 20—20 vezető síneken a nyilak irányában elmozdulhat. Ha az alhidádét az állótengely körül a vízszintes körhöz képest elforgatjuk, a 17 körhagyó tárcsa a 18 keretes szánt a nyíl irányában eltolja. Az eltolás mértéke arányos a 20—20 vezetősínek iránya és a 17 körhagyó tárcsa külpontosságára merőleges irány között mért elfordítási szög sinus-ával, avagy ha a vízszintes kört előzetesen 90°-bal elforgattuk, a továbbfordítás szögének cosinus-ával. A 18 szánnal együtt mozog az abba beépített 4 mozgó fél lencse. Ha az 1 vízszintes kört úgy erősítjük fel a 16 tartóra, hogy a = 0 oldalszög akkor legyen leolvasható, amikor a 4 fél lencse alapállásban van, akkor tetszőleges a; oldalszögre való irányzásnál a 4 mozgó fél lencse eltolódása is arányos sin «,-val, vagy cos «i-val. A 3 és 4 fél lencsék gyújtótávolságát akkorára kell tervezni, hogy a 4 fél lencse maximális eltolása esetén éppen a kívánt legnagyobb sugáreltérítést kapjuk. A 6. ábrán a 7 planparallel üvegtest mint ismert optikai mikrométer a rajz síkjában levő vízszintes tengely körül kis határok között mikrométercsavarral elforgatható és segítségével a teljes vízszintes leolvasóképet — az egymáshoz képest eltolt két félképet — együttesen tolhatjuk el. A 6. ábrán a 10 mikroszkópszállemezen van a fix helyzetű kettős index. Szorosan a 10 mikroszkópszállemez mellett levő ismert 9 képelválasztó prizmának az a rendeltetése, hogy a mikroszkópban mutatkozó leolvasóképnek a prizmái feletti részében csak a 3 fix fél lencsén át vezetett fél sugárnyaláb alkotta képet, míg a prizmáéi alatti részében csak a 4 mozgó fél lencsén át vezetett fél sugárnyaláb alkotta képet láthassuk. Ehhez tartozik még a mikroszkóp okulárja előtt alkalmazandó ismert 15 kilépő pupilla határoló résrekesz. A 6. ábrán a 2, 5, 6, 8, 11, 12, 13 és 14 alkatrészek a példaképpen vett leolvasóberendezés ismert optikai alkatrészei (lencsék és prizmák). A 9. ábrán feltüntetett vezérlőszerkezet- elemeinek és a 4 fél lencsének megfelelő méretezésével elérhetjük, hogy a leolvasó mikroszkópban a vízszintes leolvasó félképek legnagyobb viszonylagos eltolódása egyenlő legyen két szomszédos fokosztásvonal, például a 3. ábrán a 74-es és 75-ös osztásvonal távolságával. Ezt a követelményt a méretezésen kívül azzal is biztosítjuk, illetőleg a követelmény szabatos betartását azzal érjük el, hogy gondoskodunk a fél képeltolás mértékének szabályozásáról. E óéiból a 9. ábrán a 17 körhagyó tárcsa EK külpontosságát kismértékben változtathatóvá tesszük oly módon, hogy a 17 körhagyótárcsát a 16 tartó 21—21 vájatában eltolható lécre építjük rá, amelyet a szükséges helyzetbe való eltolás után ismert szerkezeti elemekkel rögzíthetünk. A 4 mozgó fél lencse automatikus eltolásának a fent megadott követelmény szerint az alhidádé és a vízszintes kör viszonylagos elfordítása útján való vezérlésére a 9. ábrától eltérően más mozgásátvivő szerv is alkalmazható. A leírt elvi megoldás a zlY,- koordinátakülönbséget adja. A zlX; koordinátakülönbséget ugyan- 4 ezzel a szerkezettel nyerjük, ha a vízszintes kört előzetesen az- óramutató járásával ellentétes irányban 90°-kal elforgatjuk a szorzótengely körül. Ekkor ugyanis a 4 eltolható fél lencse a (90°+<**)• oldalszögnek megfelelően sin (90° + a,-) = cos árarányában tolódik el. Most a két irányzással kimetszett léchossz közvetlenül a /IX,- koordinátakülönbséget adja. Mind a két koordinátakülönbség lehet pozitív vagy negatív előjelű. A vázolt elvi szerkezeti megoldás mellett a AYi és z(X; pozitív vagy negatív előjelét az adja, hogy a koordinátateodolittal az I. távcsőállásban végzett mérésnél a lécen kimetszett lécszakasz a léc 0 osztásvonalától jobbra, , avagy balra áll elő. Célszerű ezért olyan különleges kétbeosztásos koordinátamérőlécet alkalmazni (10. ábra), amelynek a bemérendő tereppont fölött elhelyezendő 0 osztáshelyzetétől jobbra fekete színű, balra pedig piros színű beosztás és számozás van. Az osztásköz (osztássáv) 1,7455 cm. A számozás a 0 osztályhelytől jobbra és balra pl. 10—10 osztásközönként 10, 20 ... 120. Ebben az esetben a számok a mért koordinátakülönbség kerek 10 métereit adják, a 10 m-es szakaszon belül a fehér és fekete, avagy fehér és piros osztásközök (sávok) száma adja a méterek számát és a távcső függőleges szála egy sávon belüli helyének pontos becslése szolgáltatja a 0,1 vagy 0,05 m-eket