145942. lajstromszámú szabadalom • Folyékony tüzelőanyaggal, előnyösen olajjal üzemelt léghevítő, motorok és más efféle berendezések előmelegítésére, valamint helytálló vagy mozgó terek pl. járművek fűtésére

2 145.942 legebb légrétegek e légvezető csatornákon át-. áramolva a külső, hideg rétegekkel keverednek és olyan léghőmérsékletet eredményeznek, amilyen a mindenkori követelményeknek megfelel. Ezáltal a készülék belsejében minden szigetelés é's bélés elmarad és az üzemben levő készülék, melynek égési kamrájában mintegy 1000 fok hőmérséklet uralkodik, a külső köpenyénél csak a környezet hőfokán van. így sugárzási veszteségek nem keletkeznek és a hatásfok teljes terhelésnél közel 100%. Ha a légrétegek keveredését nem mindjárt a fűtőkészülék mögött engedjük létrejönni, hanem azt a természetes hőkiegyenlítődés hozza létre, akkor a gyűrűövek képződése bizonyos áramlási szakaszon megmarad. Ha tehát a meleg levegő kijáratához csővezetéket csatlakoztatunk, akkor az elején ez is hideg marad és a vezeték csak lassan melegszik a fűtőkészüléktől mért távolság növekedtével. Ezt a tulajdonságot főleg járműveknél értékesíthetjük, mert a fűtőkészüléktől a jármű belsejében levő meleglevegőcsatornáig egy darab csatorna a járművön kívül szükséges. így elmarad mindenféle szigetelés. A készüléket a külső hőmérséklettől függetlenül lényeges veszteségek nélkül üzemeltethetjük. Bizonyos körülmények között mármost szükséges, hogy igen alacsony hőmérsékleteken is jó munkaviszonyok legyenek. Ilyenkor az üzemben levő hőforrást vesszük igénybe és a felmelegítendő levegőt a meleglevegő-csatorna már meleg részének közelében gyűrű alakban szívjuk el és közbenső köpenyben gyűrű alakban vezetjük a fűtőkészülék körül ennek másik végébe. Az indításhoz ekkor is könnyen elvehetjük a meleg levegő egy részét és felhasználhatjuk magának a készüléknek előmelegítésére. Az indításnál a légáram megfordításával ekkor is tökéletes cirkulációt biztosíthatunk a készülék belsejében. Alacsonyabb hőmérsékleteken a gyújtást úgy biztosítjuk, hogy a tanktól a szivattyúhoz vagy ettől a porlasztóhoz vivő olajbevezető csöveket villamos vezetékekként hasznosítjuk. Ebbe a villamos feszültség alatt álló fűtőfolyadék-vezetékbe ellenállást iktatunk be, mely huzalháló vagy spirális alakú, és az égési levegő áramlási keresztmetszetére merőleges helyzetű. Az ellenállás helyét úgy választjuk meg, hogy a levegő felmelegszik és a meleg levegő a porlasztón át, az izzógyertya mellett az égési térbe jut.. Ha az így képzett áramkört feszültség alá helyezzük, akkor a bevezetőcsőben levő fűtőfolyadékot a csőben folyó villamos áram felmelegíti. Az előtétellenállásnál felmelegedett hideg levegővel együtt jól temperált, könnyen gyulladó olaj-levegőkeverék is képződik. Az égési levegő és az olaj előmelegítése folytán nemcsak ezek, hanem az égési térben levő fémrészek is felmelegszenek, úgyhogy a porlasztott fűtőfolyadék-cseppecskék hideg fémrészeken nem szilárdulhatnak meg. A gyújtás tehát egészen rövid idő alatt a legmélyebb hőmérsékleteken is végbemehet. Az üzemben levő készülék vezérlését és szabályozását kontaktus nélküli félvezető ellenállásokkal végezhetjük, melyeket patron alakjában a készülékbe csavarozunk, úgyhogy azok az egyes meleg- és hideglevegő-csatornákba nyúlnak. A patronok alakjában bevezetett félvezető ellenállásokát közvetlenül a levegő járhatja körül. Felületük, úgy van megvédve, hogy műszaki adataikat koromlerakódások, elszennyeződések vagy egyéb tényezők nem módosíthatják. A félvezető ellenállásokat közvetlenül relé-áramkörökbe iktatjuk, melyek a legkülönbözőbb vezérlési és szabályozási feladatokat végezhetik. Ezeket az ellenállásokat a szükséges hideg vagy meleg levegő letapintására főleg mint ellenőrző szerveket hasznosíthatjuk. Ha az alapul vett adatokat fel- vagy lefelé túllépjük, a készülék be- vagy kikapcsolódik. A félvezető ellenállásokat azonban az áramlás felügyeletére is felhasználhatjuk. Ha tehát a légáramlás a légcsatornák elzáródása folytán megszűnik, a félvezetőkhöz többé nem jut hő, ellenállásuk csökken és ez kapcsolási folyamatokat vált ki, melyek a készüléket önműködően kikapcsolják és ezzel túlhevüléstől megvédik. A félvezető ellenállásokat közvetlenül a fűtőfolyadék-vezetékbe iktatjuk, ahol azok az egyenletes és meglevői tüzelőanyag-beáramlást ellenőrzik. Utóbbinak kimaradása esetén meghatározott kapcsolási folyamatokat, így a készülék megállítását stb. érhetünk el. Végül a félvezető ellenállásokat mint egy hőfokszabályozó részét iktathatjuk be, mely valamely megszabott hőmérséklet felső vagy alsó túllépésekor a készüléket ismert kapcsolószervek közvetítésével önműködően ki- vagy bekapcsolják. A félvezető ellenállások közvetlen kapcsolásának pontossága nem minden esetben kielégítő. Ezért alkalmazhatunk ismert kiegyenlítő hídkapcsolásokat vagy másefféléket is. Sok esetben az aránylag drága automatikáról lemondunk és kézi beállítást tartunk, előnyösebbnek, melynél azonban kezelési hibáknak nem szabad előfordulniuk. így pl. az elzárószervet az égési folyadék villamos fokozatkapcsolóval oly módon egyesítheti egyetlen egységgé, hogy egy gomb elforgatásakor az olaj hozzáfolyása csak akkor válik szabaddá, ha valamennyi elektromotorosán hajtott alkatrész be van kapcsolva. A fűtőteljesítmény szabályozhatóvá tételére több kapcsolási fokozat van, melyeknél az olaj hozzáfolyása szintén megmarad. A készülék villamos kikapcsolásakor az égési folyadék is önműködően kikapcsolódik. Félvezető ellenállással végzett utóvezérlés hatására a készülék még addig marad égési folyadék hozzávezetése nélkül üzemben, amíg a normális hőfokra be nem állt, ami után önműködően kikapcsol. A rajz két ábrája a találmány szerinti léghevítő egyik kiviteli alakját példaképpen tünteti fel. Az 1. ábra szerint az 1 motor tengelyének végein a 2 ventillátor, a 3 tüzelőanyag-szivattyú, a 4 ventillátor és az 5 porlasztó foglal helyet. Az egész készülék tömítően tokozott. A 6 égési kamrához a 7 hőkicserélő vagy keverőkamra csatlakozik. A 4 ventillátor az égéshez szükséges levegőt szállítja, mely az 5 hátraporlasztó finoman elporlasztott égési folyadékával centrifugálisan keveredik. A tüzelőanyagot a 3 szivattyútól a 8 cső vezeti. A gyulladásképes tüzelőanyag-levegőkeveréket a 9 izzógyertya gyújtja meg. Az egész készüléket a 10 bádogköpeny burkolja. A 7 hőkicserélőnél vagy keverőkamránál a 2 ventillátortól érkező hideg levegő és a meleg gá-