145909. lajstromszámú szabadalom • Elektrosztatikus festőberendezés

Megjelent: 1959. december 3.1. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145 909. SZÁM 75. c. 20-24 OSZTÁLY — DO—192. ALAPSZÁM Elektrosztatikus festőberendezés Domokos József műsz. feji. vezető, Winkler László gyártáskutató technikus, Kiss Béla gyártáskutató technikus, Aranyossi Tibor gyártáskutató mérnök és Varga Géza elektromérnök, budapesti lakosok. A bejelentés napja: 1956. június 6. A gépiparban a tömeggyártás és a magyszériagyártás területén a gyártmányok védőbevonattal — egy vagy több festőréteggql —• való ellátására a jelenlegi legkorszerűbb eljárásnál a porlasztott festékjét nagyfeszültségű elektrosztatikus- térben az itt fellépő elektromos erőhatások hasznosításával viszik fel a bevonandó tárgyra-. Az elektromos tér létesítésié végett -a földelt tárgyat nagyfeszültségű (80—100 kV-os) negatív elektromossággal töltött, három síkú rácsos felületből alakított U keresztmetszetű kamrán viszik át, melybe a pneumatikusan porlasztott festéket a kamrán kívül levő térből egy atm. körüli nyomáson fecskendezik be. A festékszemcséfcre a kamrán belül az elektromos erőtér hat és azokat a tárgy felé tereli. Ily imódon az általánosan szokásos, tisztán mechanikus festékszóró eljárásokkal szemben a ímellészórás .okozta flas-takveszteség sokkal kisebb. (Az un. kézáiporlasztás 50.—70%-os veszteséigével szemben csak 15—20%.) Ez a rácskaimrás berendezés, csak tagolatlan felületű tárgyakihoz felel meg. Tagoltabb felületű tárgyaknál azonban. változatos bemélyedések, üregek nehezítik meg vagy teszik lehetetlenné az elektrosztatikus fegtékfelrvitelt, mert az üregszerű alakzatok elektrosztatikusán árnyékoltak és így azokban erővonalak . igyakorlatilag nincsenek. Minthogy a gyártmányok többsége ilyen tagolt felületű, kidolgoztak olyan berendezéseket is, amelyek az. árnyékolt íelületrészek jobb megközelítését teszik lehetővé. Egy ilyen ismert berendezésnél a festéket, folyadiékfilm alakjában, gyorsan forgó, harang alakú test belső felületére 'juttatják, melyen az a centrifugális erő hatására a harang erősen kiélezett széle felé nyomul. Ebben az esetben a fentebb említett rácskamrát nem alkalmazzák, hanem a forgó harangokat hozzák a szükséges nagy negatív potenciálra. A harangok széléhez jutott festék ott szétporlad és az erővonalakat követve a tárgy felé röpül. A harangokat olyan számban alkalmazzák és úgy helyezik el, hogy az alakos tárgyak lehető legteljesebb bevonását érjék el. A felsorolt és minden egyéb ismert eljárásnál a berendezést kiegészítik még a nagy egyenáramú feszültség létrehozásához szükséges áramátalakító készülékek, továbbá kapcsoló, szabályozó és biztonsági készülékek, ezenkívül az elpárolgott festékoldószerrt elszívó ventillátorok a tárgyakat az elektromos téren át szállító szervek és nagy biztonságú erősáramú szigetelések. A berendezés tehát a szokásos mechanikus porlasztóposztolyokkail szemben lényegesen költségesebb, ennek ellenére azonban annak felsorolt és egyéb előnyéi tömeggyártásinál feltétlenül indokolttá teszik széleskörű alkalmazását. A találmány célja már -most .az eddig ismertté vált berendezésék további lényeges tökéletesítése, mégpedig egyrészt azdk gazdasiágosabbá tétele, másrészt a festendő tárgyaknak az eddiginél tökéletesebb, jobb minőségű bevonása. Tagolatlannak, tekinthető, egyszerűbb alakú, nem túl nagy méretű tárgyak bevonásához legalkalmasabb a ráícskarnrás ikezelőtér. Az önműködően vezérelt festékszóró pisztolyokat azonban a fentebb ismertetett típussal ellentétben nem az elektrosztatikus téren kívül, Ihanem annak határán helyezzük el. A tapasztalat szerint ugyanis az elektrosztatikus bevonás festékanyag megtakarító előnye akkor .érvényesül legjobban, ha a porlasztott festétoszemcslékire az elektromos térben csak az elektrosztatikus erők hatnak, más, mechanikai eredetű sebességűikkel kapcsolatos erőhatás azonban nincs, vagy csak elenyésző. Áz elektromos téren kívülről befecskendezett festékszemcsék azonban számottevő sebességgel érkeznek a tér határára, .és így a sebességnek továbbra is erős befolyása van a részecskék pályájára, ennek eredménye pedig az, hogy a részecskék elég nagy hányada a tárgyat elkerülve végzi útját és így veszendőbe megy. Ugyanebből az okiból a festés minősége sem egyenletes. A mechanikai eredetű sebesség létesítésére továbbá a szórópisztolyoknál egy atm. körüli szórónyomás szükséges. E 'hátrányokat a találmány szerinti szórópisztoly elrendezésssel legnagyobbrészt megszüntetjük. Az. elektromos tér határára helyezett szórószervefcből már nem kell a festéket egy atm. nyomással kifecskendezni, Ihanem a nyomást csak