145904. lajstromszámú szabadalom • Őrlő eljárás és berendezés főleg fémporok és fémpikkelyek előállítására

2 145:904" csavaranya feljebb vagy lejjebb csavarásával5

a rugóerőt változtatni lehet. Az őrlés munkájának, elvégzésére a gép felső részén levő —14-— bevezető garatba őrlendő anyagot, pl. alumíniumtörmeléket vezetünk be állandó áramban és ez az anyag a •—15— kúp által vezetve hullik le a legfelső —8— kúpos lemezre (tárcsára). Az anyag a lemez sima, ferde felületén lefelé csúszik, de lefelé irányuló mozgását elősegíti a röperő, vagyis a lemez forgása is, amit a függőleges vagy közel függőleges, tehát álló helyzetű: —7— tengellyel létesítünk. A legfelső —8— lemez középső részére hulló őrlendő anyag tehát a lemez szélére csúszik, ahol a lemez és a legfelső —6— golyósor közé kerül és itt az aprítás, valamint a lapítás munkája megkezdődik. A körben forgó —8— lemezre nehezedő •—6— felülről vezetett golyók nemcsak saját tengelyük körül forognak, hanem a —7— tengely körül keringő mozgást is végeznek (természetesen a legördülés következtében keringő mozgásuk szögsebessége fele akkora, mint a —8— részek szögsebessége) és így az anyagnak aránylag nagy részét feldolgozzák, de világos, hogy a beadagolt őrlendő anyagnak lesznek olyan részei, amelyek két golyó között őrlés nélkül haladtak át. Ezért alkalmazunk több golyósort, pl. ötöt vagy hatot, amelyeken áthaladt anyag tapasztalat szerint tökéletesen megőrlődik. A legfelső golyósoron áthaladt anyag a felülről számított második —3— gyűrű felső ferde felületére kerül, ezen lecsúszik és így a következő golyósor alá kerül, ahol az őrlés és lapítás munkája tovább folytatódik, majd pedig az anyag a felülről számított második —8— lemezre hullik, és így tovább, amíg végül az; utolsó, vagyis legalsó —8— lemezre és erről a legalsó —3— gyűrű felső (őrlő) felületére hullik az anyag, ahol véglegesen megőrlődik. Eközben az anyag hullámvonal mentén halad úgy, amint azt a 3. ábrán érzékeltettük, pontosabban kifejezve az anyag őrlés közben nagyjából oly — függőleges tengelyű — forgásfelület mentém halad, amelynek alkotó görbéje hullámvonal. A legalsó golyósor alól kihulló anyagot a —16— kúp gyűjti össze, amelyből alul eltávolítható. Mivel őrlés, közben igen nagy hő fejlődik, amely tapasztalat szerint a folyamatos munkát gátolja, a találmány értelmében a —3— gyűrűk üregében hűtőközeget, előnyösen vizet, esetleg ammóniákét áramoltatunk, mely célból a hűtőközeget vezető —17— csővezetékből hajlékony csövek —18— indulnak ki és ezek az egyes —3— gyűrűkbe torkoltának. Ha a hűtőközeget állandóan áramoltatni akarjuk, akkor hasonló rnódon a felmelegedett hűtőközeg eltávolításáról is gondoskodunk. A hűtőközeg a —3— gyűrűkön fejlődő meleget közvetlenül vezeti el, a —8— lemezek melegét pedig közvetve, lényegileg úgy, ahogy a robbanómotorok hűtővize a dugattyút hűti, amellyel közvetlenül nem érintkezik. Ha mégis szükségesnek mutatkozik, lehet a —8— lemezek belsejében hűtőcsatornákat alkalmazni, amelyek az üregesen kialakított —7— tengelyen át közlekednek a hűtőközeg forrásával. A leírt működésmód szerint nincsen szükség az anyag mesterséges szállítására, pl. elszívásra, ami lényeges egyszerűsítést és könnyítést jelent, az ismert szerkezetekkel szemben, viszont a saját súlyával továbbított anyag- csak akkor mozog a kívánt biztonsággal és gyorsasággal, ha azt kaparókkal vagy kefékkel: forgó mozgásban is tartjük és az őrlőpályához tapadt részeket ezekkel a kaparókkal meglazítjuk és továbbítjuk. E célból előnyösen úgy járunk el, hogy a golyók között lazán behelyezett testeket helyezünk el, amelyek többféle kialakításúak lehetnek, a rajz 2. és 3. ábrája az ilyen kaparótestek példaképpeni megoldását elölnézetben, illetve oldalnézetben szemlélteti. A 2. és 3. ábra szerinti kivitelnél a kaparó két —19 —és —20— részből áll, amelyeket a bennük elhelyezett —21— nyomórugó köt össze. A kaparó felső része ív alakú, hogy a —9—, illetve —5— pálya alakjához illeszkedjék, alsó része pedig egyenes. Ez az alsó rész a kúpos őrlőfelületeket súrolja és a felső rész a körgyűrű alakú golyópályákhoz dörzsölődik. A —21— nyomórugó arra való, hogy a —20— részt felfelé, a —-19— részt pedig lefelé szorítsa, és ilyen módon a jó kaparást, illetve ledörzsölést elősegítse. A rajz szerint a kaparótestek hosszúkás alakúak, de természetesen más alakot is adhatunk nekik. A hosszúkás alak esetén előnyös a kaparó testeken a —19a—, illetve —20a— éleket elhelyezni, amelyek a kaparást elősegítik. Lazán behelyezett kaparótestek helyett- alkalmazhatunk olyan, ugyancsak a golyók között elhelyezett kaparótesteket is, amelyek küllők révén a —7— tengelyen lazán forgatható hüvellyel függenek össze. Ez esetben tehát az egyes —8— lemezek között csillag alakú részek vannak, amelyek középső ágyazóhüvelye a —7— tengelyen forog, a csillagot alkotó küllők, vagy szárak végén pedig a —ß—- golyók között levő kaparótestek vannak. Ez utóbbiak száma tetszés szerinti lehet, lehet például hét-nyolc ilyen testet is alkalmazni mindegyik golyósorban, de esetleg elegendő csak egy kaparótest a golyósor számára. A ,,kaparótast" szó a legáltalánosabb értelmében veendő1

, ez tehát minden olyan alkatrészre vonatkozik, amelyik alkalmas arra, hogy az őrlőpályára tapadt anyagot ledörzsölje, így pl. előnyösen használhatunk drótkeféket is erre a célra, amelyek egy középső kefetestből • és felfelé, valamint lefelé nyúló drótokból állanak. Ezek a kaparó- vagy dörzsölőkefék olyan szerkezetűek is lehetnek, hogy nemcsak az őrlőpályákról vagy a golyópályákról dörzsölik le az anyagot, hanem, a golyókról is, tehát ezeket is tisztítják. A keféket természetesen szintén lehet küllők révén a —7— tengelyen levő hüvelyhez kapcsolni, vagy lehet pl. gömb alakú dörzsölőkeféket a golyók között lazán elhelyezni. A dörzstestek arra is alkalmasak lehetnek, hogy hóeke módjára működve az őrlendő vagy részben megőrölt anyagot a kívánt irányba továbbítsák, mely esetben eljárhatunk olyképp is, hogy az őrlőfelületek, tehát a —8— lemezeknek és a •—3— gyűrűknek azok a részei, amelyeken a golyók futnak, nem ferdék, hanem vízszintes gyűrűfelületek, amelyekre hulló anyag mozgatását, vagyis továbbítását csak e ferde kaparóélek végzik el a kívánt irányban. A kaparóélek tehát befelé, illetve kifelé szorítják az anyagot úgy, mint a hóeke a