145796. lajstromszámú szabadalom • Szerkezeti megoldások abszorpciós hűtőkészülékek tökéletesítésére

Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.796. SZÁM 17. a. OSZTÁLY — TA—393. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÄLMÄNY Szerkezeti megoldások abszorpciós hűtőkészülékek tökéletesítsére Távközlési Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: dr. Acs Ernő kutatóintézeti igazgató (25%), Asztalos György kutatómérnök (20%), Csernoch Alajos kutatómérnök (25%), Szennovitz Dezső üzemmérnök (20%), Petrás Ernő üzemmérnök (10%), budapesti lakosok A bejelentés napja: 1957. november 22: E találmány célja olyan folytonos működésű abszorpciós hűtőkészülék megvalósítása, amely a jelenlegi hasonló készülékeknél kedvezőbb hatásfokkal működik, üzemi viszonyai a földrajzi helyzettől függő éghajlati viszonyoknak megfelelően könnyen utánaállíthatók, és amely nem kényes a függőleges helyzet pontos beállítására. A találmány szerinti megoldások az ismert elven működő abszorpciós hűtőkészülékre vonatkoznak, a kedvező hatásfok javulást és az utánállíthatóságot, valamint a függőleges helyzettől kissé eltérő helyzetben is kifogástalan működést az egybeépített gázbuborékszivattyú és forraló szerkezeti kialakítása, továbbá az elnyelető és a párologtató belső részének kiképzése teszi lehetővé. A gázbuborékszivattyú és a forraló ismert megoldásai nagyon változatosak. A találmány szerinti gázbuborékszivattyú a forralóval közös hőforrással működik, melegített része a hűtőközegben gazdag oldatot tartalmazó tartályból jövő bevezetőcsőhöz és a szivattyúhatást létesítő továbbvezető csőhöz képest kiszélesedő keresztmetszetű, s ez a kiszélesedő rész a forralóban van elhelyezve. Üj benne az, hogy a forraló belsejébe helyezett kiszélesedő rész felületének egy részét a hőforrás hője közvetlenül éri, másik részét pedig a forralóban levő folyadék veszi körül, továbbá az, hogy a közös hőforrás a forralóhoz és a benne levő gázbuborékszivattyúhoz képest változtatható helyzetű, aminek következtében akár üzembehelyezés előtt, akár üzem közben szabályozni lehet a hőforrásból közvetlenül a gázbuborékszivattyúra és a hőforrásból közvetlenül a forralóra eső hőmennyiség arányát. Ezenkívül a hűtőközegben gazdag oldatot tartalmazó tartályt a gázbuborékszivattyúval öszszekötő csőnek a forralóban levő része — mint visszalökésgátló és előmelegítő — a találmány szerint menetes alakúra van kiképezve s ezt a menetes részt a forralóban levő folyadék körülveszi. Az egyik, legcélszerűbbnek látszó elrendezésben a gázbuborékszivattyú kiszélesedő részének függőleges középvonala mentén szabad tér (fűtőtér) van kiképezve a közös hőforrás részére oly módon, hogy az ebbe a fűtőtérbe helyezett hőforrás hője közvetlenül éri a gázbuborékszivattyú belső falát és ez a fűtőtér a gázbuborékszivattyú kiszélesedő része alatt és felett tovább folytatódik s belenyúlik a forralóban levő folyadékba. Maga a hőforrás például gázláng vagy villamos fűtőtest, amely a fűtőtér függőleges középvonala mentén eltolható. Amikor a hőforrás a fűtőtérnek a gázbuborékszivattyúban levő részében van, a gázbuborékszivattyút közvetlenül érő hőmennyiség a lehető legnagyobb lesz, s a forralóban levő folyadék ebben az esetben nagyrészt a gázbuborékszivattyún keresztül, kisrészt pedig a fűtőtérnek a gázbuborékszivattyú alatt és felett levő meghosszabbított szakaszáról kapja a hőt. Amikor a hőforrást — akár lefelé, akár felfelé — ettől eltérő helyzetbe toljuk, a gázbuborékszivattyút közvetlenül érő hő csökken, a forralóban levő folyadékot közvetlenül érő hő pedig növekszik. Így a hőforrás eltolásával kísérletileg megállapítható e két mennyiség legkedvezőbb aránya, amely érték a külső körülményektől is függ. A gázbuborékszivattyút egy csövön keresztül össze kell kötni a hűtőközegben gazdag oldatot tartalmazó tartállyal, hogy a szivattyúhatást kifejtő buborékokkal a íorralóba továbbított oldat helyére friss oldat kerüljön. Ez a cső a forralón belül menetes szakaszszal csatlakozik a gázbuborékszivattyú kiszélesedő részéhez, hogy a keletkező buborékok a gazdag oldatot tartalmazó tartály felé ne távozhassanak, s ezt a menetes szakaszt körülveszi a forraló folyadékja, hogy a gazdag oldat előmelegítése még hatásosabb legyen. A találmány szerinti gázbuborékszivattyú és forraló előnye az, hogy a hőforrás hőjét nagyon jó hatásfokkal lehet kihasználni. A hőforrás legkedvezőbb helyzetének beállításával elérhető, hogy a gázbuborékszivattyú már egészen csekély (100 literes hűtőszekrényben 60 wattos) melegítés ha-