145791. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-amino-3-izoxazolidinonok előállítására

O Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.791. SZÁM 12. p. 1-5. OSZTÁLY — Sí—691. ALAPSZÁM Eljárás 4-amino-3-izoxazolidinonok előállítására Smrt Jiri mérnök, tudományos kutató, Beránek Jiri mérnök, tudományos kutató és Sicher Jiri vegyészmérnök, mindhárman prágai (Csehszlovákia) lakosok A bejelentés napja: 1957. május 2. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1956. augusztus 3. Pótszabadalom a 145 232 számú törzsszabadalomhoz A törzsszabadalomban eljárás van védve a CH2 —CH.NHR O CO N I (I) H általános képletű 4-amino-3-izoxazolidinon-vegyü­letek előállítására, azzal jellemezve, hogy kiin­duló anyagként CH2 —CH. COOR' \/ N | (H) R általános képletű, optikailag aktív vagy racem etiléniminkarbonsav-észtereket alkalmazunk, eze­ket hidroxilaminnal való reagáltatás útján a meg­felelő etilénimin-hidroxámsavakká alakítjuk át, amelyekből HX általános képletű savas szerek se­gítségével ^-X-a-NHR-propiohidroxámsavakat ál­lítunk elő, ez utóbbiakat azután alkálikusan rea­gáló, vizes oldatban 7-—14 pH-értéket mutató kon­denzálószerek behatása útján a megfelelő 4-amino­-3-izoxazolidinonná alakítjuk át, mimellett a fenti (I) képletben R hidrogénatomot, alkil- vagy aral­kilcsoportot, a (II) képletben pedig R alkil- vagy aralkilcsoportot, R' alkilcsoportot, X halogént vagy valamely O . SO2 • R" csoportot jelent, e legutóbbi képletben pedig R" alkil-, aril- vagy arakilcsoport. Az első reakciólépést, a hidroxám savvá való átalakítást, a törzsszabadalom értelmében és cél­szerűen alkáliás hatóanyagok jelenlétében szerves oldószeres közegben foganatosítják. Azt találtuk, hogy az egyszerű oxamicinhez (azaz a helyettesítetlen 4-amino-3-izoxazolidinon­hoz) közvetlenül is hozzájuthatunk, ha olyan CH2 —CH. COOR' N R általános képletű vegyületből indulunk ki, mely­ben R triarilmetil-csoportot jelent, mely a gyűrű felnyitásakor lehasad és hidrogénatommal helyet­tesítődik. Ez a reakció simán és viszonylag jó termeléssel folyik le, különösen akkor, ha a végső reakciólépést, a gyűrűzárást a szokásos bázisos kondenzálószerek helyett erősen bázisos anioncse­rélő gyanták segélyével foganatosítjuk. 1. példa 61,7 g D,L-trifenilmetil-etilénimin-2-karbonsav­-metilésztert 100 ml dioxánban oldunk. Ezt az ol­datot hozzáadjuk egy olyan előzetesen elkészített keverékhez, amelyet 12,4 g fémnátrium 150 ml metanolban való oldása és 150 ml metanolban oldott 25,2 g hidroxilaminhidroklorid hozzáadása útján készítettünk. Az elegyet szobahőmérsékleten 3 napig állni hagyjuk, majd 100 ml vizet és 22 ml jégecetet adunk hozzá. Az így kapott oldatot víz­zel 2000 ml-re hígítjuk, mire a nyers hidroxám­sav kiválik. 600 ml benzolból történő átkristályo­sítás után 58 g D,L-1 trifenilmetil-etilénimin-2--karbhidroxámsavat kapunk, op. 132—136 C°. A kapott hidroxámsav 34 g-ját 100 ml kloro­formban oldjuk, majd 200 ml benzolt adunk hozzá, és gázalakú klórhidrogént vezetünk bele telítődésig. Két óra alatt egy e reakcióelegyben oldhatatlan anyag válik le, amelyet 200 ml meta­nolban való oldás és 200 ml éterrel történő le­csapás útján tisztítunk. 11,6 g D,L-^-klór-a-amino­propiohidroxámsav-hidrokloridot kapunk, op. 184— 187 C°. A kapott anyag 7 g-ját 200 ml vízben oldjuk, majd az oldatot erősen bázisos anioncserélővel,

Next

/
Oldalképek
Tartalom