145764. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az oleandomycin alacsonyabb acilésztereinek előállítására
145.764 3 *nak, amelyet a bázikus alak beadásánál kaptunk. Ezek az eredmények rendkívül fontosak, tekintettel arra, hogy a triacilészter aktivitása, in vitro, a bázis aktivitäsänak csupán kb. 1/5-e. Megjegyzendő, hogy a vizeletmintáknak papírchromatogram vizsvizsgálata többszörös bioaktiv foltok jelenlétét mutatja, beleértve azokat, amelyeket a triacetil oleandomycinnek, a diacetil oleandomycinnek, a monoacetü oleandomycinnek és oleandomycinnek tulajdonítunk. A vizeletben mért totális bioaktivítás nagyaktivítású oleandomycint és — in vitro — aránylag kevésbé aktív triacetil és diacetil oleandomycint tüntet fel. Azt találtuk, hogy a triacetil oleandomycin beadása után észlelt kiválási súlyszázalékot mutató szám nagyobb a találmány példáiban megadott számnál, amiből következik, hogy a triacetil oleandomycin nagymértékben abszorbeáltatott és annak kiválása lényegesen meghaladja a "vizeletben levő oleandomycinét, mely eredmény teljesen váratlan. Végül az oleandomycin poliacilésztereinek szájon át való beadása utáni vérszintek valóban figyelemre méltók. 500 mg oleandomycin aktivitásnak vagy moláris egyenértékének szájon át való beadása után a következő vérs£inteket állapítottuk meg: Oleandomycin-töménység szérumban(egység/ml). . Oleandomycin vegyület: Szemébe'í Idő (órában): száma: 2 3 6 Oleandomycin bázis 9 0,733 0,955 0,711 Oleandomycin diacetát 10 1,208 1,164 0,680 .Oleandomycin triacetát 10 *2,417 2,384 1,541 1 egység oleandomycin az oleandomycin-aktivitásnak az a mennyisége, amelyet a vegyületnek 1 mcg-ja kifejt. Alább a találmány szerinti eljárásnak több pél•daképpeni kiviteli alakját ismertetjük. A találmány azonban nincs korlátozva e példákra. I. Példa (1000 g) oleandomycin-bázist apránként hozzáadunk (1000 ml) lehűtött, jól kavart ecetsavanhidrid és (50 ml) piridin oldatához, nitrogénlégkörben. A hozzáadási sebességet úgy szabályoztuk, hogy az oldás sebességével összeessék. A hozzáadás kb. 4,5 órát igényelt. Az oleandomycin hozzáadása után ecetsavanhidrid friss mennyiségét adtuk a reakciókeverékhez és a kavarást további 24 óráig folytatjuk, mely időtartam alatt a reakció-keverék szobahőmérsékletet ért el. Az acilezett keveréket azután 10 1 vízben feloldottuk és a kapott oldatot vizes lON-nátriumhidroxid-oldat hozzáadásával 7,5 pH értékre állítottuk be. A kapott csapadékot azután 1,5 óráig kavartuk, leszűrtük és vízzel kimostuk. A lepényt kezdetben levegőn szárítottuk, majd vákuumban 65 C°-on szárítottuk tovább, állandó súly (910 g) eléréséig. A nyers terméket azután (4,5 1) forró izopropilalkoholból kikristályosítottuk, amikor is 490 g tiszta kristályos triacetil oleandomycint kaptunk, melynek tulajdonságai a következők: Olvadáspont: 177 C° (dec); (a) D25 ° —23° (C, 1%; CH 3 OH); pK a (etilalkohol: víz). Számított értékek: C4iH6 7NOi 5 : C, 60,50; H, 8,30; N, 1,72,; O, 29,49,; CH3 CO, 15,8 Megállapított értékek: C, 60,58; H, 8,02; N, 1,78; O, 29,40; CH3 CO, 15,7 II. Példa Követtük az I. példa szerinti triacetil oleandomycin előállítását célzó eljárást, azonban a termék tisztítására használt mód némiképpen eltérő volt. A triacetil oleandomycin jobban oldható 10—30% vizet tartalmazó izopropilalkoholban, mint vízmentes izopropilalkoholban vagy 10—30°/0 izopropilalkoholt tartalmazó vízben. Ennek következtében a tiszta kristályos triacilészter elkülönítésére a következő eljárást találtuk előnyösnek. Az acetilezett reakciókeveréket 10 1 vízben feloldottuk és a kapott oldat pH-ját lON-nátriumhidroxid hozzáadásával, állandó kavarás közben, 8,0+ 0,5-re állítottuk be. Az oldatból elkülönített termék eredetileg szirupos volt, de 0,5 óráig tartó kavarás után kristályosodás lépett fel. A terméket megszűrtük és vízzel kimostuk. A vízfölösleg eltávolítását célzó, előszárítás után a nyersanyagot 12 1 izopropilalkohol-víz 1 : 2 térfogatarányú keverékéből kikristályosítottuk. A kristályos anyagot előbb levegőn, majd 65 C°-on szárítottuk, amíg állandó súlyú nem lett. 550 g triacetil oleandomycint kaptunk. III. Példa Követtük a triacetil oleandomycin előállítását célzó, I példa szerinti eljárást, azzal az eltéréssel, hogy a kívánt terméknek a reakciókeverékből való kinyerésére az oldószeres extrakciót használtuk. Az extrahálás módja a következő volt: Az acetilezett reakciókeyéréket 10 1 vízben feloldottuk és a kapott oldatot, a pH előzetes beállítása nélkül, 4 liter triklóretilénnel közvetlenül extraháltuk. A kivonatot (0,455 g) vízmentes nátriumszulfát fölött szárítottuk, a megszárított kivonatot megszűrtük, a kapott szűrletet vákuumban, kb. 3 liter térfogatig, vákuumban besűrítettük. Ekkor, állandó kavarás közben, apránként 9 liter petróleumétert adtunk hozzá. A termék kristályosítását az oldat óvatos beoltásával indítottuk meg. Az első kristályhozamot szűréssel gyűjtöttük össze; ekkor 361 g triacetil oleandomycint kaptunk; 6 liter petróleuméternek a szűrlethez való hozzáadása után kapott második hozam 142 g volt. IV. Példa A triacetil oleandomycin előállítására és elkülönítésére az I., II. és III. példában ismertetett eljárásokat követtük, azzal az eltéréssel, hogy propionsavanhidrid volt az acilező szer és tripropionil oleandomycin a keletkezett termék. Olvadáspont: 156—157 C°. Hasonló módon vajsavanhidridet használtunk acilező szerként. A kapott termék tributiril oleandomycin volt. Olvadáspont: 99—101 C°. V. Példa (270 g) triacetil oleandomycint feloldottunk (2,2 liter) metilalkoholban, és szobahőmérsékleten állni hagytuk. Papírgrammok mutatják, hogy a diacetil