145730. lajstromszámú szabadalom • Eljárás viszkóz szivacsmassza előállítására

Megjelent: 1959. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.730. SZÁM 29. b. OSZTÁLY — FI—121. ALAPSZÁM Eljárás viszkóz szivacsmassza előállítására Fischer Béla és Nemes László vegyészmérnökök, Nyergesújfalu A bejelentés napja: 1958. január 17. A találmány eljárásra vonatkozik viszkózszí vacsok előállításához szükséges szivacsmassza előállítására. A szivacsmassza eddig úgy készült, hogy a szokásos módon előállított viszkózhoz a masszát képező többi komponenst hozzákeverték. A massza előállítása hosszabb időt vesz igénybe és több lépcsőre bomlik. Az első az alkalizálás, mely a préseléssel együtt 1—2 órát vesz igénybe. Ezt követi az ugyancsak 1,5—2 órás időtartamot igénylő foszlatás. A foszlatott cellulózalkalit szulfidálják, majd a kapott xantogenátot oldják. Ezek a műveletek nagyjában megegyeznek az egyéb célokra előállított viszkóz készítési technológiával. A viszkózhoz szivaesszeírkezetet kialakító anyagot, általában alacsony olvadáspontú sót, rendszerint meghatározott szemcsenagyságú glaubersót kevernek. A massza többi alkateleme a szivacsszerkezetet erősítő, natív eredetű szálas anyagok, festékek stb. A massza előállítása több, térbelileg egymástól elkülönített keverőben történik. Az egyes műveletek mindegyikének elég nagy az időszükséglete, így pl. a szulfidálásé 2,5—4 óra, az oldásé 2 óra, a massza további előállítása 2—3 további óra. így tehát az alkalizálástól a kész szivacsmassza elkészültéig 14-^-16 óra telik el. Az ismert eljárás több gépegységet, a gépek mindegyike külön felügyeletet, anyagszállítást stb. igényel. Ez utóbbi közben energia- és anyagveszteségek . elkerülhetetlenek. A felsorolt hátrányok kiküszöbölését célzó találmány lényege az, hogy az egymás után következő művelet a cellulóz alkalizálása, a cellulózalkali foszlatása, a szulfidálás, az oldás, valamint a lyukképző anyag (só), a szilárdító szálas anyag és festék hozzáadása ugyanabban a készülékben folyamatosan történik. Az alább ismertetendő intézkedések folytán az egyes fázisok lerövidülnek, aminek eredményeként a szivacsmassza előállítási ideje az alkalizálástól a befejezésig a találmány szerint 14—16 óráról kb. a felére csökken. Az allkalizálást, mely mindig lúgfelesleggel történik, lúgfelesleg nélkül, egyidejű foszlatás közben hajtjuk végre, mimellett csak annyi lúgot használnak, amennyi a kész viszkóznak lúgtartalma lesz. A foszlatásos alkalizálás elősegítése érdekében nedvesítőszereket (Berol, Visco-56, szulfonált ricinusolaj stb.) alkalmazunk. A foszlatásosalkalizálás összideje a szokásos alkalizálás és foszrlatás művelet idejének a fele. Ezt követőleg ugyanabban a készülékben szulfidálunk és a kapott xantogenátot viszkózzá oldjuk fel. A szulfidálás és oldás vagy egymás után, vagy emulziós xantogenálás alakjában egyidejűleg is történhet. Az eljárás kiviteléhez zárt, fogazott karú, Werner—Pfleiderer rendszerű gyúrógépre van szükség, mely a xantogenálást követő viszkózoldásnál bekövetkező térfogatnövekedés miatt még egy függőleges keverőberendezéssel is el van látva. ' A szulfidálás. elősegítésére segédanyagokat használunk, melyeket a foszlatásos alkalizálás közben adunk hozzá. Ily segédanyagok, pl. szobahőfokon alacsony viszkozitású ásványi olajok, melyekben a szénkéneg oldódik. Ezek a segédanyagok a foszlatásos alkalizálás közben egyenletesen oszlanak el a cellulózalkaliban és szénkénegoldó hatásuknál fogva biztosítják a xantogenálás egyenletes lefolyását. Az így kapott viszkózok igen jó minőségűek és nagyon alkalmasak szivacsmassza előállítására. Ugyanabban a zárt foszlató-gyúró Werner— Pfleiderer rendszerű autoklávban, melyben a viszkóz készült, állítjuk elő a szivacsmasszát is. Ebbe adagoljuk a lyukképző anyagot, a sót, a szerkezetszilárdító natív szálas anyagot, festéket stb. A Werner—Pfleiderer gyúró megsegítésére a só bekeverése után csigaszállítókkal a masszának az egylépcsős gépen kívül történő keringtetését bitosítjuk. A találmány szerinti eljárás nemcsak a szivacsmassza előállítási idejének kb. felére csökkentése miatt jelent haladást, hanem azért is, mert mivel az összes műveletet egy gépben végezzük, anyagszállításra nincs szükség, az ellenőrzés egyszerűsödik és mértéke is csökken, az anyagveszteségek pedig a legminimálisabbra korlátozódnak. További előny, hogy a találmány szerinti eljárás sokkal termelékenyebb, mint az ismert eljárások és lé-