145720. lajstromszámú szabadalom • Színes televíziós képcső és ahhoz való kapcsolás

2 145.720 nagy hibája az volt, hogy csak különleges pótvezérlő és korrigáló berendezésék segítségével lelhetett 'biztosítani a három sugár együttfutását, ami végeredményben a képélesség rovására ment és nagyfokú színtorzulást is okozott. Az egyetlen elektronsugárral működő színes képcsöveknél az elektronnyalábot az ernyő előtt elhelyezett rácselektródarendszer térítette el a megfelelő színkomponensekre miután azok már intenzitásban vezérelve voltak és e berendezéseknél nehezen volt gyakorlatilag megoldható az, hogy az elektronsugár képelemenként egymás után szolgáltassa az egyes különböző színű felvillanásokat. Ismeretesek oly megoldások is, ahol az ernyőn elhelyezett diszkontinuitások, pl. világító, vagy szekunderemissziós jelzőcsíkok szolgáltatnak jeleket. A világító jelzőcsíkok fényjelei azután fotocellára jutnak, ami a berendezést rendkívül bonyolulttá teszi. A szekunderemissziós jelzőcsíkokhoz pedig először is különleges anyagok, továbbá oly különleges elkészítési műveletek szükségesek, amelyek a csövet feleslegesen drágítják. A találmányunk szerinti színes televíziós képcsövet részletesebben az 1—<8. ábrák kapcsán magyarázzuk, amelyek a képcső ernyőjének példaképpeni kiviteli alakját tüntetik fel. Az ábrákon egységesen (20) jelöli a képtányér üveget, (21) a vörös íényporkomponens csíkot, (22) a zöld fényporkoMiponens csíkot és (23) a kék fényporkomponens csíkot. (24)-el az ernyőt bevonó alumíniuimbevonatot jelöltük, míg (25) nemvilágító szigetelő csíkot jelöl. (26)-al jelöltük az esetleges egyéb vezető bevonatokat, míg (27) egy különleges, átlátszó vezető bevonat jelölésére szolgál. Találmányunk értelmében megfelelő elektromos jelet többféleképpen lehet létrehozni. így pl. létrehozható e jel oly ernyővel, amelynél a jelzőcsíkot egyszerűen úgy képezzük ki, hogy. az egyes színihármasok között kis hézagot hagyunk és az alumíniumi éteg csupán a fényport borítja. Tehát az alumíniumréteg az ernyő egyes részein hiányzik, a meglevő részek pedig elektromosan közös potenciálon vannak. Amikor az elektronsugár lefut az alumíniumrétegről, arról elektromos impulzusok vehetők le. ^ Ilyen megoldás látható az 1. és 2. ábrákon, aholis az 1. ábrán a (20) tányéron levő (21, 22, 23) színhármas csíkok között egy (28) üres rész helyezkedik el és a (24) alumíniumréteg csupán a színhármasokat fedi, az üres részt nem, míg a 2. ábrán hasonló megoldásiban a (21, 22, 23) színhármas csíkok között üres rész helyett (25) szigetelő nem világító csíkok helyezkednek el, amely utóbbiak szintén nincsenek aluminizálva. E két kivitelnél tehát az impulzusok levétele a hézagos, de összefüggő (24) alumíniumrétegről, vagy ezt megfelelően helyettesítő esetleges más fémrétegről történik. Más kiviteli alakoknál, tmint amilyet példaképpen a 3. és 4. ábrák mutatnak be, az elektromos impulzusok levétele nem feltétlenül az alumínium rétegekről történik, hanem azok a (26) vezetőbevonatokról (jelzőcsíkokról) is levehetők. Ezen kiviteleknél a (20) képtányéron levő (21, 22, 23) ezínhármas csíkok közötti üres csíkokba átlátszó, vagy át nem látszó vezetőkből készült (26) bevonatokat (jelzőcsíkokat) helyezünk el és az egyes vezető csíkokat közös elektromos potenciálra helyezzük, de ez a vezetőrendszer az alumíniumos vezetőrendszertől független. A 3. ábra esetében tehát felváltva helyezkednek el a (21, 22, 23) színhánmasok és a (26) vezető jelzőcsíkok, míg a (24) alumíniumbevonat, vagy azt esetleg helyettesítő más fémbevonat, csupán a világító részekre terjed ki, és mind ezen (24) alumíniumbevonatok, mind pedig a (26) vezetőbevonatok egy-egy önálló, de önmagukban összefüggő rendszert képeznek. A 4. ábra szerinti kivitelnél ezenfelül a (26) vezetőbevonat fölött egy (25) nemvilágító, szigetelő bevonat (csík) helyezkedik el, amelyek a (26) vezető jelzőcsíkok megfelelő szigetelését célozzák. E (26) szigetelőcsíkok pl. koblatot tartalmazó cinkszulfidból készülhetnek. Megjegyzendő továbbá, hogy ha egyéb okok (ionfoltmentesítés stb.) nem teszik szükségessé, úgy a (24) alumíniumbevonat teljesen el is hagyható ezen kiviteleknél. Amikor ugyanis az elektronsugár a vezető jelzőcsíkokat éri, ezekről is levehetők az impulzusok. Az 5—8. ábrák szerinti példaképpeni kiviteleknél a (24) aluimíniumrétegek összefüggőek, tehát nem hézagosak, mint az előző kiviteleknél. Amenynyiben egyéb okok nem teszik szükségessé az alumínium, vagy ezt esetleg helyettesítő más fémréteg alkalmazását (pl. ionfoltmentesítés stb.) úgy ez természetesen teljesen el is hagyható ezen kiviteleknél. Ezen kiviteleknél a képtányér egyes helyein különbözőképpen kiképzett jelzőcsíkok helyezkednek el, amely jelzőcsíkok egymással összeköttetésben és elektromosan közös potenciálon vannak. A szükséges elektromos impulzusok ezekről vehetők le. Az egyes kiviteleket sorravéve: az 5. ábra szerinti elrendezésnél a (20) képtányéron levő hármas fényporcsíkak (21, 22, 23) között hézagok vannak és e hézagokban a (26) vezető jelzőcsíkok helyezkednek el, amelyeket a (25) szigetelőcsíkok (nemvilágító) választanak *el a (24) alumíniumrétegtől. Ez a kivitel tehát csupán abban különbözik a 4. ábra szerinti kiviteltől, hogy a (24) alumíniumréteg az 5. ábra szerinti kivitel esetéiben összefüggő. a 6. ábra szerinti elrendezés hasonló az 5. ábra szerintihez, a különbség az, hogy a (26) vezető jelzőcsíkok és a (24) alumíniumréteg között nincsen szigetelőcsík, hanem a szigetelésről az elektroncsőben levő vákuum gondoskodik. a 7. ábra szerinti példaképpeni kivitelnél az egyes fényporcsíikok egymáshoz illeszkednek, nincsen közöttük hézag, tehát folyamatosan ismétlődve vannak felvíve a (20) tányérra a (21, 22, 23) színcsíkok. A jelzőcsíkot ennél a kivitelnél a (27) átlátszó vezetőbevonat képezi, amelyet példánk esetében minden vörös (21) színcsík alatt helyeztünk el. Ez azonban természetesen más kiviteleknél más színcsíkok alatt is elhelyezhető. a 8. ábra szerinti példaképpeni kivitel az előző kivitel egy módosítását tünteti fel, amennyiben az a színcsík, amely alatt a vezető jelzőcsík elhelyezkedik, dupla szélességű és a jelzőcsík csupán a színcsík egy részére terjed ki, ami lehetőséget nyújt át nem látszó vezetőcsík felvitelére. A 8. ábra szerinti kivitelnél tehát a (20) képtányéron levő (21, 22, 23) színhármasok közül a (21) fényporkomponens csíkja dupla szélességű és ezen (21) csík egy része, valamint a (20) tányér között helyezkedik el a (26) vezető jelzőcsík, illetve min-