145720. lajstromszámú szabadalom • Színes televíziós képcső és ahhoz való kapcsolás

145-720 3 den egyes (21) csík egy része alatt ilyen vezető jelzőcsík helyezkedik el és e vezető jelzőcsíkok egymással összekötve azonos elektromos potenciálon vannak. Az ábrákon oly kiviteleket tüntettünk fel, amelyeknél minden egyes színhármashoz tartozik egyegy impulzus adásra alkalmas jelzőcsík, ill. vezetőcsík, ez azonban nem feltétlenül szükséges, mert megfelelő kapcsolási elrendezés esetén elegendő pl. csupán minden ötödik, vagy pl. minden tizedik színhármas mellé ily vezető jelzőcsíkot rendelni. A találmányunk szerinti színes televíziós képcső működését a találmányunk szerinti kapcsolási elrendezéssel összefüggésben ismertetjük. A találmányunk szerinti kapcsolási elrendezés a színes képcső egyetlen elektronsugarának intenzitását vezérlésére szolgáló video erősítőt tartalmaz, amelyhez ismert módon a három alapszínnek megfelelő egy-egy előerősítő tartozik és jellemezve van e három előerősítőt közvetlenül a képernyőn nyert elektromos impulzusok segítségével vezérlő eszközökkel. Találmányunk érteimében tehát a képernyőn kapott impulzust, először felerősítjük, majd egy késleltető áramkörbe vezetjük, amely azt időben eltolt három különböző impulzusra bontja és ezen impulzusok mindegyike egy-egy nyugalmi állapotban lezárt video előerősítőt vezérel. A késleltető áramkör és a video előerősítők között egy amplitúdó határoló helyezkedik el, (míg a késleltető áramkör előtt egy fázisdiszkriminátor is elhelyezkedhet. E kapcsolást részletesebben a további ábrák kapcsán magyarázzuk, amelyek közül a 9. áíbra oly kapcsolást tüntet fel blokkséma formájában, ehol a képcső ernyőjének minden egyes színhármasa után van jelzőcsík, míg a 10. ábra oly kapcsolásra vonatkozik, ahol a képcső ernyőjén nem minden színhármas után van jelzőcsík. Az ábrákon (29) jelöli a színes képcsövet, míg (30) az annak ernyőjén levő vezetőcsíkokat. (31) jelöli a képcső vezérlőelektródáját. A cső egyéb részeit, amelyek a találmány megértéséhez nem fontosak, nem tüntettük fel. (32) egy video végerősítőt tüntet fel, mely ily képcsöveknél szokásos, míg (33, 34, 35) az egyes video- előerősítőket jelöli, éspedig sorrendben (33) a vörös szírikomponens előerősítőjét, (34) a zöld komponens előerősítőjét és (35) a kék színkoimponens előerősítőjét. Ezen előeiősítŐk is önmagukban ismeretesek, a korábbi megoldásoknál azonban nem1 közvetlenül a képcső ernyőjén nyert elektromos impulzusok segítségével voltak vezérelve. Találmányunk értelmében azonban éppen az eletronsugár becsapódása révén keltett és egy különleges jelzőcsíkkal felfogott impulzus segítségével kell ezen előerősítőket és ezen keresztül az egész video erősítőt vezérelni, az ernyőn levő elektronsugár becsapódási helynek megfelelő szín szerint. Ez anás szóval annyit jelent, hogy mikor az elektronsugár egy (30) jelzőcsíkra fut és ily módon egy impulzusC nyerünk, ezt az impulzust felerősítés, késleltetés és határolás után az egyes videoelőerősítők kinyitására használjuk fel. Ezen videoelőerősítők közvetlenül kapják az antennán felfogott színkomponens jelet és a találmányunk iszerinti vezérlés csupán azt a célt szolgálja, Hogy _az egyes előerősítők kinyitása révén lehetővé tegye, hogy e jel, amennyiben ilyen van, a video végerősítőn keresztül a képcsövet vezérelje és továbbá, hogy éppen abban a pillanatban legyen a megfelelő videoelőerősítő nyitva, amikor az elektronsugár folytonos haladtában éppen az ezen színnek megfelelő fényporcsíkra ér. A fentiek elérése céljából tehát a (30) jelzőcsíkokon felfogott impulzust a (36) erősítőre vezetjük és aíbban felerősítjük majd az ily módon felerősített jelet oly (37) késleltető áramkörbe vezetjük, amely minden beérkezett jelet három, időben egymáshoz képest eltolt jellé bont szét. E három* jel közötti időbeni eltolás megfelel annak az időnek, amely alatt az elektronsugár a képcsőben egyik színcsíkról egy másikra jut el. Az ily módon nyert három jelet azután a (38) határoló áramkör az előerősítők nyitásához szükséges alakra hozza, ismert módon. E kapcsolási elrendezés és az ebben levő képcső működése tehát a következő. Az egyes (33,, 34, 35) videoelőerősítőikre az antennából megfelelő szokáßos erősítőkön keresztül érkeznek az egyes színeknek megfelelő videojelek. E videojelek, amenynyiben a (32) video végerősítőkön keresztül a (29) képicső (31) vezérlőeleiktródájára jutnak, megfelelő intenzitást adnak minden pillanatban az elektronsugárnak, hogy az, ezen intenzitása révén, a megfelelő különböző színű fényporesíkokat megfelelő fényerővel gerjessze. A találmányunk szerinti (30) jelzőcsíkok pedig azt a célt szolgálják, hogy az elektronsugár mozgásának megfelelően nyissák és zárják a videoelőerősítőket, hogy az ernyőt érintő elektronsugár éppen annak a színnek az intenzitásával legyen vezérelve, tehát éppen azt a „színjeit" tartalmazza, amely színcsíkot a sugár éppen gerjeszteni kíván. Ha az a szín, amelynek megfelelő színcsíkot az elektronsugár éppen érinti abban a képben nincsen, úgy találmányunk értelmében a videoelőerősítőt a jelzőcsíkon jelentkező impulzus ki fogja ugyan nyitni, de mivel abba az antennából jel nem érkezik, tehát az elektronsugár intenzitása olyan lesz, amely a fénypor gerjesztésére alkalmatlan, végeredményben felvillanó képpont nem lesz. Amennyiben a jelzőcsíkokat nem minden színhármas után helyezzük el a csőben, hanem csak megfelelő számú színhármasok után, mint ahogy ezt a képcső ismertetésénél jeleztük, úgy még egy külön szervet kell az áramkörbe iktatnunk. Ezt a megoldást mutatja a 10. ábra, amely teljesen megegyezik a 9. ábra szerinti kapcsolási elrendezéssel, csupán az; a különbség,. hogy a (36) erősítő és a (37) késleltető áramkör közé a (39) szinkronizáló tag van beiktatva. Ebben az esetben a (37) késleltető áramkör úgy van kiképezve, hogy a videoelőerősítők felé rnenő három jelen kívül egy negyedik jelet is előállít, amelyet e (39) szinkronizáló tagba juttatunk vissza és e szinkronizáló tag fogja a jelzőcsíkok helyetti impulzust leadni minden színhármas után egészen addig, amíg a képcsőben levő újabb jelzőcsík új impulzust ad. Ámbár a fentiekben a találmányt csupán néhány példa kapcsán ismertettük, azokra nem korlátozzuk .magunkat, onert a találmány értelemszerűen számos egyéb változatban elkészíthető, amelyekre az igénypontok szintén kiterjednek. így pl. a képcső is és a kapcsolási elrendezés is minden különösefhb nehézség nélkül alkalmazható esetleges oly