145700. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pehely előállítására, főként lapos árpából ill. takarmányárpából és más, toklász-részekben gazdag gabonafélékből, valamint e pelyhesített termékek felhasználása nyersterményadalékként a sörfőzéshez

145.700 3 termék semmilyen káros változást nem szenved, a benne jelenlevő enzimek (pl. citáz, béta-amiláz) és vitaminok épségben megmaradnak és nem vesztik el hatóképességüket, maga a termék pedig úgyszólván korlátlanul eltartható és tárolható az eljárásnak ezek az előnyei jól érvényesülhetnek más alkalmazási területeken is, így különösen a zabpeh eb/gyártás terén lehetne ezt az eljárást igen előnyösen alkalmazni. Az alábbiakban a találmány szerinti eljárással előállított árpapehelynek a sörfőzés során való alkalmazását ismertetjük. A sörfőzést a következő maláta-adaggal végezzük: pilseni maláta 1350 kg karamel-maláta 15 kg = 72,20% árpapehely 525 kg = 27,80% teljes maláta-adag 1890 kg = 100,00% A cefrézés lényegében az ismert módon történik, a rizsnek nyerstermény-adalékként való alkalmazása esetén követett szokásos eljárásmóddal szemben azonban a következő eltérésekkel: 1. lefőzés: A cefrézőkatlan teljes tartalmát lassan, 15—20 perc alatt 60 C° hőmérsékletre melegítjük. Az elcukrosítás a kívánt végső kiterjesztési foktól függően — kb. 40 perc alatt következik be, 68—75 C° hőmérsékleten. Az elcukrosítás után 25 perc alatt forrásig hevítjük a cefrét, majd 35 percig forraljuk. Ezután visszaszivattyúzzuk a cefrét a cefrézőkádba a törzscefréhez, a 65 C°-os maltóz hőmérséklet elérése céljából. 2. lefőzés: A második cefre-rész 70—75 C° hőmérsékleten cukrosodik el, főzése 30 percig tart. Hangsúlyozni kell itt, hogy a cefrézési műveletek során nem szükséges tekintettel lenni arra, hogy nyerstermény-adalékkal dolgozunk, mert a cefrézési folyamat ugyanúgy megy végbe, mint tiszta maláta-adaggal való dolgozás esetén. Az árpapehely-adalék alkalmazásának fontos előnye azonban, hogy lényeges mértékben növeli a rizs-adalékkal való cefrézéshez viszonyítva — a cefrézési munka termelékenységét. Ezt az alábbi adatok szemléltetik: a) 27,80% rizs-adalék esetében a cefrézési folyamat időszükséglete 8 óra b) 27,80% árpapehely-adalék esetében a cefrézési folyamat időszükséglete 5 óra Időmegtakarítás 3 óra = 37,5% Ez a tényleges időmegtakarítás elsősorban azzal a gyakorlati eredménnyel jár, hogy árpapehelyadalék esetében jól biztosítható a cefréző folyamatos üzemmenete. A cefréző heti üzemterve, teljes sörre számítva, tehát a következőképpen alakulhat: a) rizs-adalékkal heti 17 főzet egyenként 123 hl kész sör 2091 hl = 100 % b) árpapehely-adalékkal heti 19 főzet, egyenként 123 hl kész sör 2337 hl = 111,5% megtakarítás = 2 főzet 246 hl = 11,5% Ezt a jelentős időmegtakarítást, illetve termelékenységnövekedést az a körülmény teszi lehetővé, hogy a találmány szerinti eljárás során hőkezelést, illetve gőzölést nem alkalmazunk, és így a nyers árpában a cukrosítás szempontjából fontos enzimek az árpapehelyben is sértetlenül megmaradnak, míg a rizsdara ilyen enzimeket nem tartalmaz. Ez laboratóriumi kísérlettel i sbebizonyítható: az árpapehelyből készített cefre 75 C° hőmérsékleten önmagában is teljesen elcukrosodik 10 óra alatt, míg a rizscefre ugyanilyen körülmények között nem cukrosodik el, jódreakciója mindvégig megmarad. Az alábbiakban a találmány szerinti eljárással készített árpapehely sörfőzési nyerstermény-adalékként való felhasználhatóságának megítélése céljából a malátaüzemi hulladék-takarmányárpa és az abból készített árpapehely elemzési adatait a gondosan osztályozott elsőrendű német nyári árpa elemzési adataival hasonlítjuk össze. Nyári árpából I. rendű német származó nyári árpa tisztítási hulladékárpa Víztartalom 16,6% 16,5% Fehérje (száraz anyagban) 10,8% 11,6% Extrakt-tartalom (száraz anyagban) 81,1% 75,6% A fenti elemzési adatokat mutató, a maláta-, illetve sörgyártási célokra alkalmatlan takarmányárpából a találmány szerinti eljárással kapott hántolt árpa és az abból készített árpapehely elemzési adatai: Hántolt árpa Árpapehely Víztartalom 14,7% 14,1% Fehérje (száraz anyagban) 13,5% 13,5% Extrakt-tartalom (száraz anyagban) 82,0% 83,1% Az elemzési adatokból látható, hogy a sörgyártási célra alkalmatlan takarmányárpából a találmány szerinti eljárással készített árpapehely víztartalom és extrakt-tartalom szempontjából az elsőrendű német nyári árpával összehasonlítva is igen előnyös képet mutat. Kevésbé előnyös az árpapehely nagyobb fehérjetartalma (száraz anyagra számítva 13,5%, az elsőrendű nyári árpa 10,8% fehérjetartalmával szemben). Bár a sörgyártás szempontjából — a fehérjekiválás veszélye miatt — a kis fehérjetartalom előnyösebb, ez a 2,7% fehérjetöbblet a gyakorlatban nem okoz semmilyen nehézséget, minthogy az árpapelyhet a sörgyártás során a malátának csupán részleges helyettesítésére alkalmazzák. Ha pl. a fenti példában magadott módon, 72,20% malátát és 27,80% árpapelyhet veszünk a cefrézéshez, akkor — a fenti elemzési adatok szerinti fehérjetartalommal számolva — az árpapehely hozzáadására előálló fehérjetöbblet mindössze 0,9%, minthogy a maláta-árpapehely keverék fehérjetartalma 11,7% lesz, a tiszta maláta 10,8% fehérjetartalmával szemben. Ez az érték pedig még távolról sem aggályos, minthogy tudvalevőleg 13% fehérjetartalomig semmilyen nehézségtől nem kell tartani. Figyelemre méltóak még a cserzőanyagtartalomra vonatkozó elemzési adatok is: elsőrendű német nyári árpa 0,28% takarmányárpa 0,31%