145625. lajstromszámú szabadalom • Eljárás stabilizált gépzsír előállítására
Megjelent: 1959. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS' 145.625. SZÁM 23. c. OSZTÁLY — FE-382. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás stabilizált gépzsír előállítására Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet, Budapest és Lardoline Kőolajipari Vállalat, Budapest Feltalálók: Fehérvári Antal (20%) veszprémi, dr. Pogány János (40%) budapesti és Vámos Endre (40%) budapesti lakosok, vegyészmérnökök A bejelentés napja: 1957. december 2. Ismeretes, hogy alkáli-földfém szappanok kismolekulasúlyú szerves savak alkáli-földfém sóival komplexeket képeznek. Ha ezeket a komplexeket megfelelő körülmények között kenőolajjal keverjük, vízálló és bizonyos .mértékig hőálló gépzsírok keletkeznek. A gépzsír gélszerkezetét a szappan-só komplex térhálós váza biztosítja. Tapasztalataink, szerint a víz, valamint bizonyos szervetlen sók, mindenekelőtt gyenge szervetlen savak, pl. szénsav, kénhidrogén és kénes sav alkáli-földfém sói a zsírképzéshez szükséges térháló kialakulását meggátolják, mert affinitásuk az alkáli-földfém szappanokhoz nagyobb, mint a kismolekulasúlyú szerves savak affinitása. Mindezek következtében az alkáli-földfém szappan az említett szervetlen sókkal képez komplexet, amely nem térhálós szerkezetű és így gépzsírképzésre alkalmatlan. A fentebb említett szervetlen anyagok már igen kis mennyiségben károsan hatnak, mert a térhálós komplexek képződését gátolják és így a gépzsír cseppenéspontja alacsony, tixotropiájuk pedig nagy lesz. Az ismertetett szervetlen vegyületek vagy azok képzésére alkalmas savak, vagy savanhidridek a gépzsír előállítása közben mindenkor elkerülhetetlenül jelen vannak. A víz jelenlétét természetesen kifőzéssel kiküszöbölhetjük. A gyenge szervetlen savak sói azonban nem illékonyak és így a zsírban visszamaradva annak minőségét rontják. Maguk a savak viszont illékonyak. A jelenlevő káros, szervetlen anyagok többnyire a következők: A szappanképzéshez használt szervetlen bázis vagy só (CaO, Ba(OH)2 , BaCl 2 , atb.) szennyezéseként csaknem mindig jelenlevő alkáli-földfém karbonátok úm. CaCO.,, BaCOj,, stíb., az üzem levegőjében levő gyenge szervetlen savak vagy savanhidridek úm. H2 S, C0 2 , S0 2 , stb. Az utóbbiakat a zsírképzéshez használt bázisok a gyártási, folyamat közben a levegőből abszorbeálják. Az ismertetett nehézségek kiküszöbölésére és az alkáli-földfém szappan-só komplex alapú zsírok stabilitásának növelésére eljárást dolgiozunk ki. Az eljárás lényege, hogy a szappan-só komplex képzésére olyan kismolekulasúlyú szerves savat használunk fel, melynek disszocíációs állandója nagyobb, mint 10-0, tehát nagyobb, mint a fent említett szervetlen sókban szereplő szervetlen savak disszocíációs állandója. Az eljárásunk szempontjából fontos savak disszocíációs állandóit az I. táblázat tartalmazza. I. táblázat Gyenge savak disszocíációs állandói Szerves savak Szervetlen savak (adalékok) (szennyezések) HCOOH 1,78 -KT 4 H,S K 2 4-KT 13 CH3 COOH 1,75-KT' . " K, 9-HT8 C2 H 5 COOH 1,4-KT' H,C03 K 2 4,4- 10~ n (COOH)2 K 2 6,1-1(T 3 " K x 3,5 -lO" 7 K, 6,5-KT 2 H 2S0 3 K 2 5-H)-6 CH2 ClCOOH 1,4- 10~ 3 K, 1,7-lO"2 CHCl2 CQOH 5-KT 2 Eljárásunk szerint a kismolekulasúlyú szerves savak alkáli-földfém sóit az ismert eljárásoktól eltérő módon nem kész állapotban adagoljuk a zsírhoz, hanem olyan szappan alapot képzünk, mely a zsírfőzésihez használt zsírsavak közömbösítéséhez szükséges bázis mennyiségen felül szabad bázist is tartalmaz, és ezt közömbösítjük az előbb említett elvek szerint megválasztott kismolekulasúlyú szabad szerves savval. A szabad szerves sav megfelelő mennyiségben alkalmazva közömbösíti a feles mennyiségű bázist és egyben kiszorítja a jelenlevő gyenge szervetlen savakat sóikból. Mivel ezek a gyenge szervetlen savak illéko-
