145506. lajstromszámú szabadalom • Teljes kiértékelő készülék színképelemzéshez
2 145.506 csúszkája önműködőlég a Ds azon helyére áll be, amelyet a görbe alakja a szaggatott szerkesztési vonalnak megfelelően határoz meg, ha pedig skála volna rajta, úgy az ezen leolvasható érték a fentebbi matematikai összefüggésnek felel meg. Az S potenciométer skálázása 0,05-től 2,00-ig terjed. Az S = 0,05 értéknek a képlet szerint Ds = 0,964 felel meg. Ennélfogva ha az S potenciaméterre 2,00/y feszültségegységet, a Ds poten% ciométerre pedig 0,964 — feszültségegységet kapcsolunk, akkor a két potenciométer csúszkája — a továbbiakban a számoló egység kimeneti kapcsai — közötti feszültségkülönbség és a keresett Y—YE számértékre nézve azonos, lesz. Az S és Ds potenciométerekre a fentiek szerint rákapcsolandó feszültségértékek egyszerű beállítása a találmány szerint az 1/b. ábrán feltüntetett tápegységgel történik. A % potenciométer — a X íigyelembevehető határértékeinek megfelelően — 0-tól 3,00-ig van skálázva, ennélfogva abban az esetben, ha a teljes potenciométerre — 3,00 feszültségegységet kapcsolunk, úgy annak 0 pontja és csúszkája között a skálán beállított x értékének X megfelelő — 0,964 feszültség jelenik meg abban az 7 esetben, ha az utóbbi megnevezett két pont közé még az l/a. ábra szerinti Ds potenciométer is be van kapcsolva. Az l/a. ábra 0 és A pontja tehát az 1/b. ábrán ugyancsak 0 és A-val jelzett pontokkal van összekapcsolva. Ha tehát a x potenciométeren valamely x értéket beállítunk, úgy a Ds potenciométer 0 pontja és csúszkája közötti feszültségkülönbség az S skálán beállított S érték-X nek megfelelő Ds érték — -szerese lesz. Az S 7 potenciométer táplálásához szükséges 2,00 feszültség beállítása a x potenciométer táplálására használt— 3,00 feszültségnek az 1/b. ábrán látható két-7 tagú ellenálláshíd segítségével való 3 :2 arányú aláosztásával történik. Az l/a. ábra S poteneiométerének 0 és B pontja tehát az 1/b. ábrán látható ugyancsak 0 és B-vel jelzett pontokra van rákapcsolva. Ilyen módon tehát az S potenciométer 0 pontja és csúszkája között az ennek skáláján beállított S értéknek megfelelő — S feszültségkülönbség fog megjelenni. A y potenciométert a 7 megkívánt 3,00—0,40 értékhatárainak megfelelően ennek alsó határát (0,40) figyelembevéve 3,00/0,40 = 7,50 feszültségegységű áramforrásról kell táplálni. Amint a későlbbie'kből kitűnik, a y potenciométert skálával ellátni nem szükséges, de nem is lehet, mert terhelése a X potenciométer beállításától függ, s így az aktuális y érték nemcsak a y potenciométer csúszkájának helyzetétől, hanem a beállított x értéktől is függ. Bár az S és Ds potenciométerek csúszóérintkezője között a fentiek szerinti mechanikus kényszerkapcsolatú megoldás különösebb nehézség nélkül kivitelezhető, mégis korszerűbbnek mondható a 2. ábra szerinti tisztán elektromos megoldás. Ennek lényege abban áll, hogy az S és Ds lineáris potenciométerek közül, amelyeknek csúszókontaktusai közös tengelyre erősítve mozgathatók, az utóbbi 0 pontja és csúszkája közé alkalmasan választott Q, x terhelő ellenállásokat kapcsolunk. E2 utóbbi a X ellenállás céljait szolgálja lineáris skálával. E terhelő ellenállásokkal a Ds függvény elég jól megközelíthető. E fenti eljárással azonban a y potenciométer terhelése S értékétől függővé válik. Az egyensúlyt azonban biztosítani lehet, egy harmadik, az S és Ds potenciométerével párhuzamos kapcsolású "szintén közös tengely révén elállítható alakos r és egy sorba kapcsolt R ballaszt ellenállással. A Ds függvény még nagyobb, 1%-os pontosságú megközelítése céljából a Ds potenciométer bizonyos pontjait helyesen méretezett ellenállásokon keresztül annak egyik, illetve másik végével kötjük össze. Ezzel elérjük, hogy a Ds potenciométer hosszegységenkénti ellenállása a végek felé növekszik és ennélfogva az Y—Yg függvény az 1. ábra szerinti alakot veszi fel. Mint ismeretes, a színképelemzésben az elemző vonalpár két tagjának feketedéséből kell a keresett koncentrációt meghatározni. A fentiekben leírt kiértékelő egységgel tehát olyan esetekben, midőn a Z és G vonalakhoz tartozó yz, illetve Yo hullámhosszúságon Xz =^Xa és 7z^ 7G, az S és Ds potenciométerekre két-két egymástól független x , illetve 7 potenciométer kapcsolható rá. Ezenkívül szerepel még egy harmadik x , 7 fix ellenálláspár is, amelyek x — 1 és y = 1 értékeknek megfelelően vannak méretezve. Ez. az alapkorrekció elvégzése céljából szükséges. Ismeretes ugyanis, hogy a háttérsugárzás-korrekció művelete formailag csak abban különbözik a feketedéstranszformáció műveletétől, hogy a x és y paraméterek az egységgel egyenlők. Kiértékelő egység Ez az egység a kiértékelés során szereplő közbenső értékek rögzítésére (memorizálására), valamint a logaritmus-intenzitásviszony (zíY) értékek és a keresett koncentráció (c) meghatározására szolgál. A közbenső értékek raktározására a 3. ábrán látható C0 , Yi+u—Yg, valamint az Yu—Yg potenciométerek szolgálnak. A két azonos ellenállású h tagból álló híd az említett potenciométerebből álló egységet tápláló feszültség szimmetrikus aláosztását célozza. Az YL—YE potenciométer kettős skálával van ellátva. Az egyik határai célszerűen —1,50 és +1,50. Ez egyenletes beosztású és a AY értékek leolvasására szolgál. A •másik skála ugyanezen intervallumban három oktávos logaritmus beosztású. Ezen az utóbbin olvasható le a AY értéknek a zlY = £ flöge — log Co) (3) egyenlet szerint megfelelő keresett c koncentráció értéke. A AY a számolóegység segítségével kapott megfelelő Y értékek különbsége, b és c0 pedig az analízisfeladatnak megfelelő konstansok. Ha tehát a potenciométerre kapcsolt teljes feszültség értéke 3,00 — és a c„ potenciométert később -b részletezendő módon úgy állítjuk be, hogy annak
