145477. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés örvénytüzeléssel történő elégetésre

Megjelent: 1959. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.477, SZÁM 24. 1. 4—10.OSZTÁLY — PI~124. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés örvénytüzeléssel történő elégetésre Prvni brnenská strojirna, závody Klementa Gottwalda, Národni Podnik, Brno, Csehszlovákia Feltaláló: Vladimir KOS, Praha A bejelentés napja: 1957. október 25. Az eddigi tüzelési rendszerekkel szemben az örvénytüzelés rétegekben és lebegtetésben nagy előnyöket mutat fel. Ezen tüzelési módszerek alkalmasak másodrendű, durván megőrölt, jelentős hamutartalmú tüzelőanyagok elégetésére. A durván megőrölt, kb. 0—6 mm szemcsenagyságú tüzelőanyagok elégetése lehetővé teszi a relatív sebesség kihasználását a tüzelőanyag részecskék és az oxidáló környezet között. Ezen ismert tüzelési módoknál csak a ciklonfalnál értek el nagy relatív sebességet a tüzelőanyag és oxidáló környezet között. Az égési téren belül az eljárást diffúz tényezők fékezik. A finom tüzelőanyag reakció a kis tömegeknél fogva nemcsak a tűztér faláig terjed, hanem kiégetlenül hagyja el a tűzteret, a hűtőtérben a fűtőfelületek elsalakosodását és gyakran a kazántartozékok fűtőfelületein a lerakodásokat okozza. Az örvénytüzelés új módozatainál az égési kamrán belül az oxidációs anyag felkavarására törekszenek, amit levegő hatással érnek el. Az: eljárás ezen fajtája nem elég hatékony, mivel az örvényáramban a levegő az égéstermékekkel együtt űzetik, ennek nagyobb viszkozitása következtében a hatást zavarja. A mai örvénytüzelési rendszereknél a jó lobbanás biztosítására egy finom tüzelőanyagreakció szükséges. A fent említett hátrányoknál fogva a finomra őrölt tüzelőanyagnak örvénytüzeléssel való elégetése hátrányos következményeket von maga után, továbbá a tüzelőanyag előkészítése szempontjából (túlságos őrlési munka) gazdaságtalan. Az örvénytüzelés egyéb ismert szerkezetei az aerodynamikai viszonyok tűztérben való uralására lehetőséget nem nyújtanak. Ezen tényezők viszont a tüzelés hatásfokára, annak fajlagos teljesítményére és az égési folyamat kialakítására igen jelentős és döntő befolyással bírnak. Továbbá befolyásolják a hamu olvadását és annak folyamatos kiömlését a tűztérből. A fent említett hátrányok a találmány alkalmazásával kiküszöbölhetők, azonkívül további előnyökkel is rendelkeznek, melyek az eddig ismert örvénytüzelési rendszereknél nemi voltak tapasztalhatók. Az alábbi leírás ezt közelebbről ismerteti. A találmány lényege az, hogy az örvénytüzelésnél alkalmazott tangenciális irányú szekunder levegő hozzávezetése mellett, a primer levegőnek és tüzelőanyagnak bevezetése radiális irányban történik, továbbá a keverékáram körül egy hengeralakú teret képezünk ki, amely a tüzelőanyag bevezetésénél — a forró égéstermékek tűztérből való beszívása céljából — nyitott. A kereszt (radiális) irányú áram a hengeres téren való áthaladása után egy fúvókán át áramlik, mely a hengeres tér tengelye körül elforgatható, miáltal az aeiodyhamikai feltételek a tűztérben megváltoztathatók. A mellékelt rajzok a találmány egy példaképpeni kiviteli alakját szemléltetik. 1. ábra perspektivikus ábrázolás. 2. ábra keresztmetszet az irányterelő fúvókáról. A találmány szerinti (8) tűztér két homlokrésszel lezárt, hengerestér kiképzésű. A primer levegő és a tüzelőanyag keverék bevezetése a tűztérbe az (1) csővezetéken keresztül a (8) tűztér tengelyéhez képest radiális irányban történik. A szekunder levegő a (2) nyíláson keresztül tangenciális irányban lesz hozzávezetve. A hátsó homlokfalon van elhelyezve az elfolyó nyílás az égéstermékek részére, továbbá a rajzon fel nem tüntetett salak elfolyó nyílás. A primer levegő és tüzelőanyagkeverék a (11) hengeres téren keresztül áramlik, amelynek köpenye célszerűen (3) párhuzamos csövek kötegéből lesz kiképezve. A hengeres tér mellső csövei meg vannak hajlítva a (8, 7) csőrácsok tartására, amelyek rendeltetéséről a következőkben lesz szó. A (3) csövek pl. kazántápvízzel lesznek hűtve. A (11) hengeres tér végén az irányterelő fúvóka található, amely a keverékáramot radiális irányból a tűztér falának irányítja. A (8) tűztér köpenye (12) csövekből van kiképezve, melyek félkör alakban vannak meghajlítva jés a tűztér hűtőrendszerét képezik. A csövek ismert módon tüskékkel vannak ellátva és kera-