145477. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés örvénytüzeléssel történő elégetésre

2 145.477 mikus masszával béleltek. A (12) és (3) csövek az ábrán fel nem tüntetett vízhálózatba és gyűjtőkamrákba vannak bekapcsolva, továbbá a kazán keringető rendszerére rákapcsolva. A tüzelőanyag keveréket és a hordozó levegőt az (1) csővezetéken keresztül a fűtőanyagszállító berendezés közvetítésével a tűztérbe vezetik. Az áramló fűtőanyag és a hordozó levegő a (11) hengeres térben az égéstermékekre elszívó ejektor hatást fejt ki. A fűtőanyag az égéstermékekkel itt alaposan átkeveredik, továbbá a friss tüzelőanyag, a forró égéstermékek hatására, gyulladási pontjánál jóval magasabb hőmérsékletre hevül fel és ebben az előmelegített állapotban a (4) fúvókán keresztül a (6) csőr ácson át az égési térbe jut. A rácsnak feladata az előmelegített tüzelőanyag egyenletes elosztása és a (2) csővezetéken keresztül a ciklonba bevezetett levegőnek (szekunder levegő) felkavarása. A szekunder légáram, és az égő részecskék a (8) tűztér hengeres köpenyének mentén csavarmozgást végeznek. Az alsó (6) rácson átment előmelegített fűtőanyag a szekunder levegő hatására meggyullad. Az égő tüzelőanyag egy része a (11) hengeres térbe visszafordul. Ezalatt a felső (7) rácson keresztülhalad, a (11) hengeres rész hátsó falának nekiütközik és mozgás energiáját leadja. A dinamikus nyomás sztatikái nyomássá alakul át. Mivel a szekunder levegő a (4) fúvóka hatására depressziót idéz elő, az izzó égés termek a (11) hengeres térbe űzetik. A (2) csővezetéken érkező szekunder levegő főárama a (6) alsó csőrács alatt lép be az égési térbe. A (4) fúvóka előnyösen a (11) hengeres tér tengelye körül elforgathatóan van elrendezve. Ezen elrendezésnek célja az, hogy a találmány szerinti tüzelési rendszer a különböző reaktivitású (az illó rész és hamutartalom szerint) tüzelőanyagoknak megfeleljen. A (4) fúvóka elforgatásával lehetővé válik a tüzelőanyagáiam irányát a tűztér hátsó homlokfalához képest megváltoztatni és így az égés súlypontját is, miáltal az olvadásra és a salak lefolyására megfelelő befolyás gyakorolható. A forgatható (4) fúvóka kettős (13 és 14) fenekű (2. ábra). A két fenék közötti térben a tercier levegőt vezetik be. Ezt a légelőnielegítőből nyerik, melyet a (11) hengeres tér hátsó készének csöveiből képezik. Ennek hozzávezetése a (15) csővezetéken át történik. Feladata a (13) fenék hűtése és az előmelegített tüzelőanyag meggyújtásához szükséges oxigén hozzávezetése anélkül, hogy ez az előmelegített tüzelőanyag lehűlésével járna. A találmány szerinti tűztér hosszirányban több (16, 17, 18) szakaszból tevődik össze. A tűztér hossza ezáltal változtatható. A tűztér hosszának megváltoztatása a meghatározott szakasz kiemelésével, vagy behelyezésével valósítható meg. Ilyen esetben a (3) csövek (kötegei) kicserélhetők és más összeillő, hajlított csövekkel pótolhatók. A találmány szerinti örvénytüzelés az eddig ismert és a fejlődési fokon levő ciklon tüzeléssel szemben a következő előnyökkel rendelkezik: 1. A tüzelőanyagot az égési térbe való belépése előtt annak gyulladási pontja fölé előmelegíti. Ezáltal biztos gyújtás érhető el. 2. A tüzelőanyagot szekunder levegővel egy csővezetéken keresztül vezetik, miáltal annak egyenletes elosztása a szekunder légáramban biztosítva lesz. 3. Az égő tüzelőanyagot a (6, 7) csőrácsokkal állandó örvénylő mozgásban tartják. Ezáltal egy diffúz elégetés feltételei lesznek biztosítva. 4. A találmány szerinti (6, 7) rácsberendezés további előnye, az égéstermékből keletkező finom szálló pernye frakció megakadályozása oly módon, hogy azokat annak felső felületei felfogják, miáltal a fűtőiéiületek elsalakosodása és a lerakódások létrejövetele lecsökken. 5. A találmány szerinti örvénytüzelésnél az alsó térben a (4) fúvóka alkalmazásával a tüzelőanyagáram szabályozása biztosítva van. Szabadahrä igénypontolc: 1. Elégetés! eljárás örvénytüzeléshez, azzal jellemezve, hogy a primer levegő és a tüzelőanyag keverék hozzávezetése a (8) tűztérbe radiális irányban történik, melynél a tűztérben a keverékáram körül egy mindkét végén nyitott (11) hengeres tér van kiképezve. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a radiális keverékáram a (11) hengeres téren való áthaladása után a tűztérben a (11) hengeres tér egyik végébe ágyazott (4) elterelő fúvókával lesz vezérelve. 3. Berendezés az 1. és 2. igénypont szerinti élégetési eljárás kivitelezésére, azzal jellemezve, hogy a (11) hengeres tér egy (3) csőkötegből van kiképezve. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a (3) csövek a (11) hengeres tér mindkét végén meg vannak hajlítva (6 és 7) rácsok tűztérben való tartására. 5. A 3—4. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a (4) elterelő fúvóka a (11) hengeres tér tengelye körül elforgatható. 6. A 3—4. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a (11) hengeres tér kerületén a (3) csövek egy része az égéstermékek részére szolgáló teljes ütközőfalat képezik. 7. A 3. és 5. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a (4) terelő fúvóka (13, 14) kettős fenékkel van ellátva, mely célszerűen a tercier levegőnek a tűztérbe való bevezetésére alkalmas. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 2560. Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gaída László