145476. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés pornak gázokkal való kezelésére
145.476 3 kező friss gázok a 19 hivatkozási számmal jelölt helyen lépnek be. E gázok a forró fluoridport magukkal ragadják, amelynek diszponibilis kalóriatartalma ily módon rekuperálódik. A fölhevült gázok a 21—21' szeparátorokban a portól elkülönítve a 22 csővezetéken át a fent leírt módon a 13 reaktorba jutnak, a poralakú fluorid viszont 23 vezetéken át tárolótartályba kerül. A gázok áramlását a rajzon föl nem tüntetett ventillátorok szívóhatása biztosítja; a berendezésben ennek folytán kismérvű depresszió uralkodik és így anyagveszteségek ki vannak küszöbölve. A berendezés fő szerkezeti részeinek anyagaként rozsdamentes acél bizonyult alkalmasnak. 24 óránként 20 tonna 92% AlF3 -at tartalmazó vízmentes alumíniunifluorid előállítása végett oly berendezést alkalmaztunk, amelynek fő jellemző méretei a következők voltak: 4 csővezeték 10 csővezeték 15 csővezeték 13 reaktor (hengeres rész) 20 rekuperátor A továbbiakban ismertetett különféle feltételek között foganatosított gyártás 95% hozamot meghaladó igen jó eredményeket adott: átmérő magasság m m 0,40 6,5 0,35 12,0 0,45 3,5 3,5 1,0 0,4 7,0 A 20 rekuperátor alsó részén A 20 rekuperátor felső részén, például a 22 vezeték és a 13 reaktor bemenetének csatlakozásánál A 15 csővezeték alsó részén, vagyis a 13 reaktor kimeneténél A 15 vezeték fölső részén A 4 vezeték fölső részén A 10 vezeték alsó részén A 10 vezeték fölső részén A gáz és a szilárd anyag közötti érintkezés időtartama a 4, 10, 15, 13 és 20 kamrákban általában 1—3 másodperc volt; a szilárd anyag (por) és a gáz közötti érintkezés' időtartama a 4, 10, 15 és 20 kamrákban 1—3 másodperc volt, szemben a 13 reaktor béli 4—6 órával. Példaként közöljük a találmány szerinti eljárással előállított alumíniumfluorid por granulometrikus összetételét: Hőmérséklet A gázok HF tartama grammokban inert gáz m3 -ként 2C°-nál mérve 150—180 C° 160—260 220—300 C° 155—240 500—600 C° 20—30 350—450 C° 15—25 200—300 C 15—25 500—700 C° 300—350 C° — 100 mikronig 99,5% — 80 mikronig 92% — 65 mikronig 70% — 35 mikronig 18% — 25 mikronig 7% — 10 mikronig 5% — 5 mikronig 0% A porok térfogatsűrűsége maximális sűrítés után 1,6—1,85 volt. ÖSSZEFOGLALÁS A találmány: 1. Eljárás poroknak gázokkal való kezelésére, amely abban áll, hogy a port legalább három fluidizáló zónán vezetjük át: híg fázisú előkezelő zónán a pornak a gáz útján való teljes menesztésével, sűrű fázisú „reakciós" vagy „fluorizáló fő"zónán, valamint híg vagy sűrű fázisú „rekuperációs" zónán, amikor is az eljárás egyébként még eggyel vagy többel bírhat a következő jellemzők közül: a) A gáz és a por közötti érintkezés az említett előkezelő és rekuperációs zónában rövid, az említett reakciós zónában viszont hosszú. ib) A por és a gáz közötti érintkezés ideje az előkezelő és a rekuperációs zónában néhány másodperc nagyságrendű, a reakciós zónában viszont az érintkezés idejének nagyságrendje néhány óra. c) A gáz a porral a zónák mindegyikében csak néhány másodpercig érintkezik. d) A zónák közül egyben vagy többen két vagy több különféle gáz vagy gőz elkülönítve hat a porra. e) Elkülönített zónákban fűtőgázt és reakciós gázt külön-külön hattatunk a porra. f) Az említett fluidizáló zónák közül egyben vagy többen fűtőgázt és reakciós gázt együttesen hattatunk. g) A gáztól fluidizáló zóna kimenetén elkülönített egy vagy több por a következő fluidizáló zónába távozik. h) Az előkezelő zónában a por előmelegszik és/vagy dehidrálódik és/vagy vegyi reakcióba lép. i) A fluidizáló főzónában a por vegyi reakcióba lép. j) A rekuperációs zónában a reakcióban résztvett por melegét gáz hevítésére hasznosítjuk. k) Az eljárást fémes vegyületeknek, például oxidoknak vagy más vegyületeknek halogén hidrogén savakkal, például HF-el, HCl-el, stb. való kezelésére alkalmazzuk. 1) Az eljárást szulfidok pörkölésére alkalmalmazzuk. m) Az eljárást hidrogénezésre alkalmazzuk. n) Az eljárást szárításra vagy dehidrálásra alkalmazzuk. 2. Eljárás vízmentes alumíniumfluoridnak alumíniumhidroxidból és fluorhidrogént tartalmazó gázból való előállítására, amely a következő mozzanatokból áll: — HF-ban szegény forró gázokkal szállított alumíniumoxidot csővezetéken vezetünk át; — a port elkülönítjük; — a port másik csővezetéken vezetjük át, ahol a port fűtőgázok szállítják; — újabb elkülönítést alkalmazunk; — a port a reakciós kamrából távozó, HF-ben
