145476. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés pornak gázokkal való kezelésére

2 145.476 szegény gázoktól átjárt csővezetékbe vezetjük, ahol e gázok a port magukkal ragadják; — újabb elkülönítést alkalmazunk; — a port 20 C° hőmérsékletnél inert gáz m-enként körülbelül 150—260 gramm, HF-t tartalmazó gázoktól átjárt 400—600 C° hőmérsékletű, sűrű fázisú fluidizáló ágyba vezetjük; — a keletkezett alumíniumfluoridport forró állapotban csővezeték alsó részébe vezetjük, ahol a port friss HF-et tartalmazó gázáram ragadja magával; — e gázokat elkülönítjük és a fluidizáló ágy alsó részébe vezetjük. 3. Berendezés az 1. pont szerinti eljárás foganatosítására, amely legalább három kamrából vagy három kamraesoportból áll, ezeknek pornak gázzal való fluidizálására, valamint a pornak a gáztól való elkülönítésére alkalmas, az egyik kamra kimenete és a következő kamra bemenete között elrendezett eszközei, továbbá a port és a gázt az említett kamrákban áramoltató eszközei vannak, a berendezés egyébként eggyel vagy többel bírhat a következő jellemzők közül: a) Az előkezelő első csoport kamráit csőalakú testek alkotják, amelyeknek hosszúság/átmérő viszonya nagy és amelyeknek a pornak a gázzal való télies menesztésére alkalmas eszközeik vannak. b) Az a) szerinti csőalakú testek függőlegesen, vízszintesen vagy rézsútosan vannak elrendezve. c) A reakciós második csoport kamráit házak vagy jelentős nagyságú vízszintes keresztmetszettel bíró hengeres testek alkotják, amelyeknek nyílásokkal ellátott fenekeik vagy vízszintes válaszfalaik vannak; a perforált fenék alatt gázbemenet, az említett fenék fölött pedig gázkimenet, valamint porbemenetek és porkimenetek vannak. d) A porbemenet vagy porbemenetek és a kimenet vagy kimenetek közötti távolság lényegében, egyenlő a kamra legnagyobb -méretével. e) A fenék nyílásainak átmérője célszerűen 0,1 és 3 mm között van, a' nyílások egymás közötti távolsága pedig átmérőjüknek 1—20-szorosa. f) A fenék vastagsága 1 mm nagyságrendű, a nyílások átmérője 0,7 és 1,5 mm között yan, egymástól való távolságuk pedig 7—15 mm. g) A rekuperációs harmadik csoport kamrái ugyanolyan jellegűek, mint az első csoportéi. 4. Űj ipari termék, amely 85%-nál több AlF,-at tartalmazó poralakú vízmentes alumíniumfluoridból áll. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás pornak gázokkal való kezelésére, melyre jellemző, hogy a port legalább három fluidizáló zónán vezetjük át, nevezetesen híg fázisú előkezelő zónán a pornak gáz útján való teljes menesztésével, sűrű fázisú „reakciós" vagy „fluidizáló fő"-zónán, valamint híg vagy sűrű fázisú „rekuperációs" zónán. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, melyre jellemző, hogy a por és a gáz közötti érintkezés időtartama az. előkezelő és a rekupe;óciós zónában rövid, a reakciós zónában viszont hosszú. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, melyre jellemző, hogy a por és a gáz közötti érintkezés időtartamának nagyságrendje az előkezelő és rekuperációs zónában néhány másodperc, a reakciós zónában viszont néhány óra. 4. A 2. • igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a gáz a porral a zónák mindegyikében mindössze néhány másodpercig érintkezik. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy egy vagy több zónában két vagy több különféle gáz vagy gőz külön-külön hat a porra. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás íoganatosítási módja, melyre jellemző, hogy különálló zónákban fűtőgáz és reakciós gáz külön-külön hat a porra. 7. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, melyre jellemző, hogy egy vagy több fluidizáló zónában fűtőgáz és reakciós gáz együttesen hat a porra. 8. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, melyre jellemző, hogy fluidizáló zóna kimeneténél a gáztól elkülönített egy vagy több port a következő fluidizáló zónán vezetünk át. 9. Az 1. igénypont szerinti eljárás fogana^osítási módja, melyre jellemző, hogy az előkezelő zónában a port előmelegítjük és/vagy dehidráljuk és/vagy vegyi reakcióba visszük. 10. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítás! módja, melyre jellemző, hogy a rekuperációs zónában a reakcióban résztvett por hőjét gáz hevítésére hasznosítjuk. 11. Eljárás víztelen alumíniumfluoridnak alumíniumhidroxidból és fluorhidrogént tartalmazó gázból való előállítására, melyre jellemző, hogy csővezetéken HF-ben szegény forró gázokkal szállított alumíniumoxidot vezetünk át, a port elkülönítjük, majd további csővezetéken vezetjük át, ahol a port fűtőgázok viszik magukkal, újabb elkülönítést alkalmazunk, a port a reakciós kamrából távozó, HF-ben szegény gázoktól átjárt csővezetékbe vezetjük és ezekkel a gázokkal menesztjük, újabb elkülönítést alkalmazunk, a port sűrű fázisú, 4Q0—600 C° hőmérsékletű fluidizáló ágyba vezetjük, amelyet inert gáz. im3

-eként 20 C° hőmérsékletnél 150—260 gramm HF-et tartalmazó gáz jár át, a keletkezett alumíniumfluoridport melegen csővezeték alsó részébe vezetjük, ahol a port friss HF-et tartalmazó gázáram ragadja magával, e gázokat elkülönítjük és a fluidizáló ágy alsó részébe vezetjük. 12. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására való berendezés, melyre jellemző, hogy legalább három kamrája vagy három kamracsoportja van, amelyeknek az egyik kamra kimenete és a következő kamra bemenete között pornak gáz útján való fluidizálására, valamint a pornak a gáztól való elkülönítésére alkalmas eszközeik vannak, a berendezés továbbá a port és a gázt a kamrákban áramoltató eszközökkel van ellátva. 13. A 12. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy előkezelő első csoport kamráit csőalakú testek alkotják, amelyeknek hosszúság/átmérő viszonya nagy és amelyek a pornak a gáz útján való teljes menesztésére alkalmas eszközökkel vannak ellátva. 14. A 12. igénypont szerinti berendezés kiviteli