145476. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés pornak gázokkal való kezelésére

A t Í10.370 szulfidok pörkölése, dehidrálás, különféle szárítások, stb. A fentiekben leírt eljárás foganatosítására alkalmas találmány szerinti berendezés legalább három kamrát vagy három kamracsoportot tartalmaz, amelyeknek pornak gáz útján való fluidizálására, a pornak a gáztól való elkülönítésére alkalmas, az egyik kamra kimenete és a következő kamra bemenete között elrendezett, valamint a port és a gázt az említett kamrákban áramoltató eszközeik vannak. Az említett kamrák közül az első — vagy az előkezelésre való első kamracsoport — célszerűen egy vagy több csőalakú testből áll, amelyeknél: hosszúság/átmérő viszonya igen nagy. Ezek a csőalakú testek szívó és fúvó berendezésekkel vannak ellátva, amelyek lehetővé teszik a pornak gáz útján való maradéktalan • szállítását. A csőalakú testek elrendezhetőek függőleges, rézsútos vagy vízszintes helyzetben, azonban, a függőleges vagy a 45°-ot meg nem. haladó szög alatt dőlt helyzet a kényelmes szerkezeti elrendezés szempontjából célszerűbb. A csőalakú test vagy testek kimeneténél szeparátorok, például ciklonok vannak elrendezve, amelyeknek poráramköre a következő „reakciós" kamrához csatlakozik. A reakciós kamra vagy kamrák, amelyekben a por általában hosszabb ideig tartózkodik, nagy vízszintes keresztmetszetű házból vagy hengeres testből állnak. A kamrák mindegyikének feneke vagy vízszintes válaszfala van, amelyben a gáz átáramlásához nyílások vannak; e perforált fenekek alatt, illetőleg fölött gázbemenet, illetőleg kimenet, a perforált fenék fölött pedig a por számára egy vagy több bemenet és kimenet van elrendezve. A porbemenetek a kimenetek szintjével szomszédos szinteken, például ugyanabban a szintben rendezhetők el, egymástól való távolságuk azonban jelentékeny és ez a távolság célszerűen lényegében a ház vagy a hengeres test átmérőjének legnagyobb méretével egyenlő. A bemenetek azonban fordítva a kimenetek szintjétől igen eltérő szintekben, például a perforált lemez szomszédságában is elrendezhetek, ekkor azonban a fluidizált réteg fölső része felé jóval a perforált lemez fölött helyezkednek el.' A találmány szerinti reakciós kamra vízszintes metszete függőleges metszeténél lényegesen nagyobb lehet, amikor is a por pályája e kamrában lényegében vízszintes. Ha viszont a reakciós kamra magassága nagyobb, mint szélessége, a por pályája lényegében függőleges. A fluidizáló főzónát követő legalább egy fluidizáló (rekuperáló) zóna alkalmazása folytán az előbbibe érkező gáz vagy gázok többet vagy kevesebbet tartalmazhatnak a kezelt anyag porából. Annak biztosítása végett, hogy e gázok jó feltételek mellett haladjanak át a fluidizált porágyon, a perforált fenék nyílásainak átmérője a találmány értelmében célszerűen 0,1 és 3 mm közé esik. Két szomszédos nyílás közötti távolság a nyílás átmérőjének 1—20-szorosa. A, perforált • fenéi«: v.:\:iagsága célszerűen 0,1 és 10 mm közé esik. így. .tehá-i:

- 1 mm vastagságú

fenék nyílásainak átmérője célszerűen 0,7—1,5 rnm, a nyílások egymástól való távolsága pedig 7—15 mm. A rekuperációs kamra vagy kamracsoport az adott esettől függően ugyanolyan lehet, mint az előkezelő vagy reakciós kamrák; gázáramköre az utóbbihoz van csatlakoztatva. A találmány további részleteinek ismertetése végett az alábbiakban oly példakénti kiviteli alakot ismertetünk, amelyet vízmentes alumíniumfluoridnak gázalakú HF hatásának kitett poralakú alumíniumoxidból való előállítására alkalmazunk. Az 1. ábra az előkezelő kamrák kapcsolási vázlata. A 2. ábra a reakciós és rekuperációs kamrák kapcsolási vázlatát tünteti fel. Az 1. ábrán látható a forgó szitával táplált 1 garat, valamint a 2 elosztószerkezet, amelyről az alumíniumoxid a 3 csigaszállítóba hull. Ez utóbbi alumíniumhidroxidot vezet a 4 csővezeték also részébe. A 4 csővezeték az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén az előkezelő kamrák egyikét alkotja és egyidejűleg a dehidráló és a szekunder reaktor szerepét is betölti. E 4 csővezetékben alulról fölfelé HF-ben szegény forró gázok áramlanak, amelyek a 13 reakciós kamra fölött elrendezett 18—16' szeparátorból (2. ábra) a 8 vezetéken 'át érkeznek. E gázok az alumíniumoxidot a 4 csővezetékben fölfelé szállítják és részben dehidrálják, a jelenlevő HF viszont az A1F., képződésének megindítása végett reakcióba lép. A híg állapotú fluidizált közeg a dehidráló 4 esővezetékben 5—5'—5" szeparátorokba érkezik, ahonnan a por a 6 porgyűjtő kamrába száll le, a HF-tartalmúkat vesztett gázok viszont önmagában ismert és ezért a rajzon föl nern tüntetett fertőtlenítő berendezésbe távoznak. A 7 vezetéken át a részben dehidrált és fluorozott alumíniumoxid a 10 csővezeték alsó részébe jut, amely az előkezelés második kamráját alkotja; az alumíniumoxidot 9 kemencéből vagy kazánból érkező forró légáram viszi magával. A 10 karrírában alulról fölfelé áramló közeg tehát híg fázisú fluidizált rendszert alkot: a dehitíiáló szerkezet feladatát csak ez a 10 kamra végzi el. A 11—1.1' rendszerben való elkülönítés után a gáz kéménybe távozik, a port viszont 12 vezeték a 15 csővezeték alkotta harmadik előkezelő kamra alsó részébe vezeti. A 15 csővezeték a 13 reakciós kamra fölött van elrendezve és így a HF-ben szegény gázokat vezeti, amelyek a port egyidejű dehidrálás és fluorozás mellett szállítják. A gáz és a por szétválasztása a 16—16' szeparátorokban megy végbe, ahonnan az alumíniumoxid a 17 vezetéken át a fluidizáló 13 főkamra belsejében magába a fluidizálási ágyba vagy rétegbe jut; a HF és az alumíniumoxid közötti reakció lényegében itt megy végbe. A 13 reaktorban a kereskedelemben Monel néven ismeretes fémből készült 14 lemez van, amelyben 1 mm átmérőjű és egymástól 15 mm távolságban levő nyílások vannak. A reakcióra szánt HF-t tartalmazó gázok a 22 vezetéken át érkeznek és a 14 lemezen alulról fölfelé áthaladva az alumíniumoxid port fluidizálják. A reakcióból származó alumíniumfluorid a reaktorbóra 18 vezetéken át a rekuperációs 20 kamra alsó részébe távozik; a rekuperációs kamra csővezetékből áll, amelybe a HF-generátorból ér-