145476. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés pornak gázokkal való kezelésére
Megjelent: Í959. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI ÉIVÁTÁL SZABADALMI LEÍRÁS 145.476. SZÁM 12. e. OSZTÁLY — PE—303. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés pornak gazokká! való kezelésére PECHINEY Compagnie de Produits Chimiques et Electrométállurgiques, Paris, Franciaország Feltaláló: Lacroix Séraphin mérnök, Salindres (Gard) Franciaország A bejelentés napja: 1957. október 10. Franciaországi elsőbbségé: 1956. október 11. A találmány, amely Lacroix Séraphin kutatá-. sainak eredménye, űj eljárás poralakú szilárd anyagoknak a ^fluidizáíó" eljárás szerint gázokkal való kezelésére; a találmány egyúttal az eljárás foganatosítására alkalmas berendezés. Poralakú fluidizált termékeknek gázokkal való kezelése ismeretes. Amikor azonban a kezelést többé vagy kevésbé nagy hőmérsékleten foganatosítják, főleg pedig amikor vegyi reakció megy végbe, a hozam és különösén a termikus hatásfok gyakran nem kielégítő. A kezelés továbbá igen gyakran meglehetősen nagy teljesítményt igényel a gázok és porok áramlását biztosító berendezések üzemeltetéséhez. A találmány ezzel szemben lehetővé teszi az ilyen kezeléseknek mind a teljesítmény, mind pedig a termikus hatásfok szempontjából lényegesen kedvezőbb foganatosítását. A kezelés folytonosságának a teljes automatizálásának biztosítása mellett á találmány lehetővé teszi a gázok és a porok áramoltatásához szükséges teljesítmény jelentős csökkentését, valamint a berendezés termelési kapacitásának növelését. A találmány szerinti eljárás elsősorban abban van, hogy a por kezelését egy vagy több gázzal vagy gőzzel legalább három fluidizálő zónában foganatosítjuk: e zónák közül az egyik a híg fázisú előkezelő zóna, a másik a sűrű fázisú reakciós zóna, a harmadik pedig a híg vagy sűrű fázisú rekuperációs zóna. A sűrű fázisú és fluidizálő főzónának is nevezett említett reakciós zónában vegyi reakció éppúgy végbemehet, mint fizikai értelemben vett átalakulás, vagy akár a kettő egyszerre. Ugyanez vonatkozik az előkezelő és rekuperációs zónákra: A találmány értelmében célszerű, ha a por igen rövid ideig érintkezik a gázzal, miközben az előkezelő és a rekuperációs zónákon halad át; a reakciós zónában viszont az érintkezés ideje hoszszú. Ezeknek az érintkezési időknek abszolút értékei természetesen függnek a foganatosított művelet természetétől, nevezetesen különösen á reakció sebességétől, amennyiben a gáz vegyileg hat a porra. Ezek az érintkezési idők például az élőkezelő és rekuperációs zónában néhány másodpercet tehetnek ki, a reakciós zónában viszont értékük néhány órá lehet. A találmány értelmében ugyanazt a port két vagy töbtí különféle gáz vagy gőz hatásának tehetjük ki. A találmány értelmében eljárhatunk úgy is, hogy e gázok vagy gőzök közül kettő vagy több külön-külön hat a porra. Így például, amikor fűtőgázokat, például égési gázokat, meleg levegőt, vágy más gázalakú közegeket alkalmazunk oly por hevítésére, amely vegyi reakció létesítése végett többek között valamilyen más gázzal van kezelve, az említett fűtőgázok elkülönítve olyan zónákban hatnak a porra, amelyek különböznek azoktól a zónáktól, ahol a por a reakciós gázokkal lép érintkezésbe. Ä találmány értelmében eljárhatunk továbbá úgy, hogy a fűtőgázok és a reakciós gázok egy vagy több közös fluidizálő zónában együtt hatnak a porra. A találmány foganatosítható úgy, hogy a friss port a hígított fázisú előkezelő zónában a sűrű fázisú reakciós zónából érkező és ezen előzőleg már áthaladt gázzal vagy gázokkal szállítjuk. Fordítva, a harmadik „rekuperációs" zónában a friss gáz vagy gázok az egy vagy több előző zónában gázokkal .már érintkezésbe jutott port szállítják. A találmány értelmében a parciális fluidizálő zónát megelőző előkezelő zónák, valamint a parciális fluidizálő zónát követő rekuperációs zónák rendeltetése általában, hogy a por és a gáz közötti reakciót vagy hőátadást teljessé tegyék, vagy akár e két feladatot egyaránt megoldják. A találmány szerinti eljárás előnyösen alkalmazható igen nagyszámú ipari feladat elvégzésére; ilyen feladatok példáiként említhetjük a következőket: oxidok vagy más különféle fémes vegyületek, például Al.Og, CaO, MgO, COs Na 2 , UO,, Tí02> stb.; halogén hidrogén savak, például HCÍ, HF, stb., útján eszközölt kezelése, hidrogénezés,
