145447. lajstromszámú szabadalom • Javítások hőátadó eljárásokon és berendezéseken

2 145.44/ lépet vagy csappantyút iktatunk, melyen terheléscsökkenés esetében a fölös levegőt kiengedjük. Ezáltal a 8 pneumatikus szemesefelszállító csőbe benyomott levegő mindenkor elegendő a szükséges szemcsék felszállítására. A levegő helyes üzemi adagolása céljából a 7 ventillátor nyomócsövébe, valamint a 23 visszavezető csőbe a 4 mérőperemhez csatlakozó 2, illetve 3 mérőperemhez csatlakozó 1 ferdecsöves manometer van elrendezve. A fölös levegőt kiengedő 24 szabályozó szelep a 3 mérőfúvóka elé van iktatva és célszerűen lentről vezérelhető. Ä 2. és 3. ábrák a kiejtődob két célszerű kiviteli alakját szemléltetik. 5 a kiejtődob, 23 az abból elágazó levegőelvezető cső, 13 az ejtődob szerncsekiíolyató csöve. ' A 2. ábra szerint a 8 felszálló csőhöz 11 kúpos toldat csatlakozik, ami lehetővé teszi a kiejtődob magassági méretének csökkentését. A 3. ábra a 9 kiejtődob oly további kiképzését szemlélteti, melynél alul nyitott 12 henger foglal helyet; melybe térköz meghagyásával kisebb átmérőjű, fölül nyitott 14 henger van elhelyezve. Ennek alsó végébe a pneumatikus 8 cső kúpos 11 toldata torkoll. A- 3. ábra szerinti megoldásnak előnye, hogy szemcsetúlhorclás a 23 csőben különböző szemcseméret esetében sem lehetséges. így tehát a 23 csőbe nem kell szemcseleválasztókat beépíteni. A törzsszabadalcm szerint az aprószemcse egyetlen lyukon, főleg szórókúp útján kerül a levegőbőcsereterba. A 4—ö. ábrák az aprószemcséknek közel azonos nyomású hőcsereterek közötti szétszórására alkalmas berendezést szemléltetnek. Ennél az aprószemcse nem a törzsszabadalom szerinti megoldásoknál javasolt egyetlen lyukon és szórókúpon kerül a levegő-hőcseretérbe, hanem tetszőleges, pl. kör alakú 6 lemezen (4—5. ábra) elosztott, több, pl. 20—100 apró, kb. 3—10 mm-es 90 lyukon át, ami lehetővé teszi nagy átmérőjű hőcseretérnek egyenletes beszórását. E beszórási mód további előnye, hogy a nagyteljesítményű berendezések magassági mérete csökkenthető, mert egyrészt a füstgáz-hőcseretér alján levő kúpos apró szemcseterelő magassági méretét, másrészt a levegő-hőcseretérben az ott alkalmazott 13 szemcseszóró kúp által szétszórt aprószemcsék fölötti holttér magasságát megtakaríthatjuk (6. ábra). További előny, hogy nincs szükség az 1000—1200 C°-ot is kibíró szórókúpra és az ennek előállításából eredő „hatásfokcsökkené's is ki van küszöbölve. A szóróberendezés tehát kovácsolt, illetve hengerelt 6 vaslemez, aiitált vagy hőálló acéllemez, samottlap .stb., melynek felületén 90 lyukak vannak elosztva. Egy-egy lyuk. kiképzését a 6. ábra szemlélteti. A 6 lemez 90 lyukainak mindegyiké^ hez egy-egy lefelé szűkülő 17 kúp csatlakozik. E kúp csúcsába cserélhető 15 kaliberek vannak behelyezve. A hőcsereterek közötti gáz-levegő átáramlás az apró lyukakon át nem számottevő és a hőcseretérben résztvevő gázmennyiségnek alig 0,1%-át teszi ki. A 90 lyukak eldugulásának megakadályozására 1,5—5 mm. lyukbőségű 19 szitát helyezhetünk a lyuggatott 6 lemez fölé (4. ábra). A két hőesereteret egymástól elválasztó kúpos 20 toldat (7. ábra) a találmány szerint vasból, alitált lemezből, vagy hőálló acéllemezből készül. Hogy á vas vagy alitált lemez el ne olvadhasson, a füstgázoldalon szigetelő 21 szemcsepárnát képe^ zünk ki. Ennek vastagsága a kúp csúcsát áttörő 15 csövecske állításával szabályozható, ha a kúp hajlásszöge egyezik az aprószemcse gurulási szögével.. Ily módon a nehéz hőálló anyagból, pl. eamottból készült összekötő kúp olcsó, könnyű és gáztömör megoldással helyettesíthető. A hőcserélők belső burkoló falát forró, pl. 900— 1300 C°-os füstgázok esetében eddig tűzálló anyagból kellett készíteni. A berendezés olcsóbbá tételére és súlyának csökkentésére a hőcserélő falának alitált vaslemezből vagy hőálló acéllemezből stb. készítését is javasolom. Ekkor a forró füstgázokat a hőkicserélőhöz menő vezetékbe áramló füstgázokhoz annyi hideg levegőt keverünk, amenynyi azoknak 800—900 C°-ig való lehűtéséhez szükséges. Az I füstgáz-hőeseretérbe (8. ábra) a 26 vezetéken felfelé áramló füstgázokba a 27 csőtoldatokban elhelyezett szelepeken át levegőt áramoltatunk. A bevezetett hűtőlevegő mennyiségének szabályozása önműködően történik. Mivel a szabályozó szervek önmagukban ismertek, azoknak feltüntetését mellőztem. Miután a füstgáz tömege a hozzákevert levegővel .megnövekszik, több, mégpedig annyi apró szemcsés anyagot kell a hőcseretérbe adagolni, amennyi a beadagolt hűtőlevegő által felvett melegmennyiséggel hőegyensúlyt tart. A forró füstgázok lehűtésének további megoldását a 9. ábra szemlélteti. Ennél a 37 munkateret elhagyó forró 900 C°-nál magasabb hőfokú füstgázból meleget vonunk el a füstgázcseretérbe való bevezetés előtt, a következő módon: A füstgázok a 37 munkatérből a 38 csőbe kerülnek. Ennek alsó felében elhelyezett 39 szemcseszóró kúppal annyi szemcsét adagolunk be, amenynyi a felfelé áramló füstgázból, egyenáramú hőcserében annyi hőt von el, hogy a füstgáz a kívánt 800—900°-ra hűljön le, a I füstgázhőcseretérbe jutása előtt. A 38 cső átmérője úgy van megválasztva, hogy a szemcsék itt még biztosan felfelé haladjanak. A 38 csőben felmelegedett és a 40 nyíl irányában a kúpos 41 térbe áramló szemcsék a füstgázáramból leválnak és az I hőcseretérben felmelegedett szemcsékkel együtt a II levegő- hőcseretérbe vagy más hőhasznosító berendezésbe kerülnek. A szemcse a II térben elrendezett 42 szórókúpra hull. Ha a 38 csőbe az üzemi szemcséknél jóval apróbb szemcséket adagolunk, akkor ezek a 38 csőben felmelegedett szemcsék nem válnak le a 41 térben a forró füstgázáramból, hanem továbbra is felfelé szállnak. Ekkor az I füstgázhőcseretérben a következő kettős hőcserefolyamat folyik le: a) a forróbb kisebb szemcsék hőt sugároznak a nagyobb méretű üzemi szemcsék felé; ib) az apróbb szemcsék a még forróbb füstgázból konvekciós úton, állandóan hőt vesznek fel. Az I füstgáz hőcseretérben felfelé áramló szemcsék eközben fokozatosan lehűlnek. A hőeserefolyamatba így bevitt apróbb szemcsék leválasztása, a gázáramból a kéményszerű 43 kiejtődobból a szemcsekiejtő 44 csövön át történik, ahonnan ezek