145442. lajstromszámú szabadalom • Eljárás facsiszolat és újságpapír előállítására

Megjelent: 1959. november 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.442. SZÁM 55. c. OSZTÁLY — GO-618. ALAPSZÁM Eljárás facsiszolat és újságpapír előállítására DEGUSSA Deutsche Gold- und Silber-Scheideanstalt vormals Roessler, Frankfurt/Main Feltaláló: dr. Gärtner Wilhelm vegyész, Neunkirchen (Odenwald), Német Szövetségi Köztársaság A bejelentés napja: 1958. március 29. Német Szövetségi Köztársaságbeli elsőbbsége: 1957. április 5. A világ papírtermelése állandóan emelkedőben van, aminek az a következménye, hogy állandóan újabb gyárakat és papírgyártó gépeket kell építeni, ill. üzembehelyezni. Ezzel a fejlődéssel egyidejűleg a papíripari gépek működési sebessége és teljesítménye is emelkedik és ugyanezt lehet elmondani a papírgyártás többi berendezési tárgyaira is. Ez a gyors fejlődés többek között odavezetett, hogy az egész világ rendelkezésére álló fakészlete egyre jobban csökken, ami természetszerűleg azzal a törekvéssel jár együtt, hogy az egyre drágább és értékesebbnek bizonyuló fát, mint nyersanyagot jobban használjuk ki. A jobb kihasználás lehetővé tételére ajánlatos a papírgyártásnál minél több facsiszolatot használni, mert ennél az anyaghál a faanyagot jobban haszna1 juk ki, mint a cellulóza alkalmazásánál. A gyakorlatban azonban különböző okokból kifolyólag a facsiszolat százalékos mennyisége korlátozott. Ennek a korlátozottságnak egyik fő oka az, hogy a facsiszolat szilárdsági tulajdonságai jóval gyengébbek, mint a papírgyártáshoz használt cellulóza sajátosságai, miáltal bizonyos mennyiségnél több facsiszolat alkalmazása lehetetlenné válik. A nagyon gyors működésű papíripari gépeknél ugyanis a nedves állapotban mérhető csekély szilárdság következtében a nedves részeknél szakadások következnek be, ami igen hátrányos termelési kieséseket okozhat. Éz már magában véve is indokolja azt, hogy bizonyos papírfajtáknál igen jelentős mennyiségű faipari cellulózát kell alkalmazni a facsiszolat mellett, noha a jóminőségű facsiszolat száraz szilárdsága bőségesen megfelelne a további követelményeknek, tehát a papír száraz állapotban megkívánt szilárdságának. Más, igen nehéz papírfajtáknál a nehézséget az okozza, hogy a facsiszolat víztelenítése csak lassan történhetik, ami ugyancsak odavezet, hogy a facsiszolat százalékos mennyisége korlátozott; ha ugyanis bizonyos határt túllépünk, a papírnak a berendezés szárító részében történő kezelése (szárítása) túlságosan lassúvá válik. A szakemberek már régen ismerik ezeket a hátrányokat, és már nagyon sok kísérlet történt a nehézségek kiküszöbölése érdekében. A papírtermelésnek már említett állandó emelkedése az utóbbi években odavezetett, hogy a fenti nehézségek kiküszöbölésére vonatkozó javaslatokat ismételten átnézték és összefoglalták, lásd pl. a „Das Papier" című folyóirat 1955. évi decemberi, 23/24 számú kiadványában az 551. oldalt. Az ott említett eljárások szerint a fát csiszolás előtt különböző vegyszerekkel kell főzni és azután gőzölni; e vegyszerek között szerepelnek a biszulfit, rnonoszuifit, konyhasó, nátronlúg és a friss vagy hulladék szult'átlúg. Az itt javasolt főzést és gőzölést azonban nagyméretű, nyomásálló zárt edényeikben kell végezni, ami hosszadalmas és drága. Emellett az alkalikus folyadékokkal végzett eljárásoknak még az is a hátránya, hogy a fa az efféle — forrón foganatosított — eljárásoknál erősen elszíntelenedik, ill. színét változtatja, miáltal sötétbarna terméket kapunk. Az ilyen színű gyártmány alkalmazása csak kivételes esetekben lehetséges, így pl. a legfontosabb termék, a fehérszínű és nyomtatásra alkalmas papír ilyen módon nem állítható elő. Az ismert eljárásoknál tehát a körülményes és sok kézimunkát igénylő előkezelés drágítja a gyártmányt, emellett pedig az említett színeződés a minőséget rontja, miáltal ezek az; ismert javaslatok nagymértékben és iparilag nem alkalmazhatók. Ezt a körülményt a szakirodalom is igazolja. Javasolták továbbá igen kis mennyiségű rnonoszuifit, biszulfit, hiposzulfit vagy szóda adagolását is, de ezekkel az eljárásokkal a kívánt eredményt nem lehet elérni és így ezek a javaslatok sem kerültek ipari alkalmazásra. Laboratóriumi méretekben és ipari, tehát gyári méretekben is alapos kísérleteket végeztünk és így sikerült kombinált eljáráiS kidolgozása, amely alkalmas valamennyi eddig tapasztalt nehézségnek igen egyszerű módon történő kiküszöbölésére. A találmány értelmében a fát csiszolás előtt