145442. lajstromszámú szabadalom • Eljárás facsiszolat és újságpapír előállítására
2 145.442 vagy csiszolás közben alkalikus oldattal, éspedig oxigénleadó peroxidos vegyületek vizes oldatával kezeljük. Ezt az oldatot folyamaftosan lehet a csiszoló berendezésbe folyatni, vagy lehet a fát csiszolás előtt ezzel az oldattal átitatni. Lehet továbbá ezt a két eljárást egymással kombinálni. Oxigénfejlesztő peroxidos vegyületként leghelyesebben hidrogénperoxidot, nátriumperoxidot, nátriurnperborátot, nátriumperkarbonátot, nátriumperfoszfátot, vagy más efféle vegyületeket alkalmazunk. A csiszoláshoz használt vízhez emellett alkáli-szilikátokat vagy más ismert adalékokat adhatunk és íehet ehhez a vízhez egy kevás nedvesítő szert A; keverni. Az oxigérüeadó peroxidos vegyületeknek előnyösen oly kis mennyiségét alkalmazzuk, hogy a íacsiszoiatan említésre rnéltó halványadás vagy fehéredés nem következik be. Általában véve elegendő, ha a száraz fa minden .1.00 súlyrészére 0,2— 1,2 súlyrész aki Ív oxigén jut. Az oldat, ill.' a köráramiasban levő víz pH-értékét 11 felett, előnyösen 12—13 értéken tartjuk. Enne*i a pll-értéknek az elérésére a legtöbb esetben ekgendő. 100 sűlyrész száraz fára 1,5 súlyrész ÍVaOH-i, ill. ennek megfelelő mennyiségű NaaO..-t alkalmazni. Mivel a csiszolt fa savas hatású, ügyelni kell arra, hogy állandóan újabb alkali mennyiségeké L adagoljunk. A facsiszolat minősége különösen jó, ha a besűrítésí' alkalikus közegben végezzük. Az' eljárásnál használt vizes oldatot az elhaszrAí.alháli ás az ugyancsak elhasznált peroxidos vegyületek pótlása után az eljárás körfolyamatába ismételten visseavihetjük. A vegyszereknek ez a kombinált alkalmazása a csiszolásnál továbbá az anyag és a víz teljes körfolyamatánál, tehát az osztályozásnál és a durva anyagnak a finomítóban végzett őrlésénél, továbbá a besűrítős folyamán és után, rendkívül hatásosnak bizonyult. Ez az eredmény éles ellentétben van a régebbi tapasztalatokkal és elméié-lekkel, mert az lett volna várható, hogy az. oxigénleadö vegyszerek az ilyen közegben és a szóbanforgó hőmérsékleteknél hirtelen szétesnek és már az oldatban hatástalanul elillannak. Különöské;;::.an a körfolyamatban áramló vízben oldott vagy saiszpendált, igen finom eloszlású anyagoknál lehetett arra számítani, hogy ezek az anyagok az oxigén teljes mennyiségét elhasználják és így a kívánt hatás elvész. A legnagyobb mértékben meglepő az a tapasztalat, hogy az oxidáló szereknek a csiszolásnál való adagolása legkülönbözőbb fafaj ták csiszolásánál a gyártmány minőségét és alakját igen kedvezően változtatta meg. Ennek az új eljárásnak az eredményei a szakirodalomból eddig ismeretessé vált előnyökkel szemben az ún. vegycsiszolásnál nagyon számottevőek. Ha az eljárást már meglevő berendezésekben ; alkalmazzuk, akkor a kapott anyag szilárdsági tulajdonságai 30—65%-kal nagyobbak, mint az eddigi eljárásoknál. Emellett a facsiszolat víztelenítéséhez szükséges idő 20—40%-kal csökken. A teljesen száraz facsiszolat termelt mennyisége a találmány szerinti kombinált eljárás alkalmazása folytán 30—45%-kal növekszik. Ogy, amint már említettük, azáltal, hogy a csiszolás helyén oxigén lehasítása történik, az. ott uralkodó hőmérsékletek folytán a fa szálai vagy rostjai fellazulnak. Ennek az a következménye, hogy azonosidőegységenkénti termelés esetén az erőszükséglet lényegesen csökken, vagy azonos lóerőszám esetén a termelés számottevően növekszik. A fajlagos energiafogyasztás ugyanis 20—30%-kal csökken. Ezeket az eredményeket a sajtolócsiszolásnál éppen úgy el lehet érni, 'mint a folyamatos csiszolásnál. A találmány szerinti eljárás tehát nincsen egy meghatározott csiszolás! rendszerhez kötve. 'Még további javításokat érhetünk el a fa egyszerű átitatásával, vagy aknába, ill. tölcsérbe helyezett fa permetezésével amit az alkalikus, oxigénleadó anyagot tartalmazó vízzel végzett csiszolás előtt végzünk el. Ez az előkezelés sem jár különösebb drágítással vagy komplikálással, hanem igen csekély ráfordítással elvégezhető folyamatos műveletek közben. 1. példa: Három prés-csiszolóval működő facsiszoló üzemben 1 m hosszú fenyőfa-tuskókat, dolgoznak fel. A fát nem kell előkezelni, tehát ennél a régi vagy ismert csiszoló eljárásánál vegyszereket nem alkalmaznak. Ezzel az eddig használatos eljárással 24 óra alatt 30 tonna atro facsiszolatot állítottak elő 110 KWh fajlagos energiaszükséglettel. Ha már most a körfolyamatban áramló vízhez marónátron és hidrogénperoxid oldatát, egy kevés vízüveg hozzáadása mellett állandóan beadagoljuk, oly módon, hogy az atro faanyag súlyára 2% marónátron ós 2,5% hidrogénperoxid esik, akkor az egész, munka, ill. az anyag alkalizálódik, a fa bámulása nélkül és. a körfolyamatban áramló víz színe sem. változik meg. Ennél az eljárásinál a vegyszereket, mint híg vizes oldatot vízszivattyúval visszük be, miáltal igen gyorsan lehet a munkánál használt cirkuláló vízben való jó elkeveredést elérni. Az atro facsiszolat termelése 60-ről 88,8 tonnára emelkedik, a készített anyag szakadó hossza 2100 m-ről 3210 m-re, tehát 50%kal emelkedik. Az ilyen mádon készített faosiszo-1-atnál a víztelenítési idő 50%-kal kisebb, mint az ismert eljárások termékénél. Az így készített gyártmány őrlési foka a régebbi eljárások termékeihez viszonyítva változatlan, tehát 68° S. R. A termék fehér-anyag tartalma 62,5 tehát szintén változatlan, ill. azonos a régi anyagéval. A méréshez Zeiss gyártmányú Elrapho készüléket használtunk. 2. példa: Egy fa csiszoló üzemben, amelyben két Voith -gyártmányú, folyamatos működésű csiszolóval rendes körülmények között 24 óra alatt 40 tonna atro facsiszolatot lehet előállítani, 2% nátriumperoxid és 0,5% marónátron hozzáadásával (az atro anyagsúlyra vonatkoztatva) a termeiéig 58,5 tonnára növekedett. A vegyszereket a körfolyamatban áramló vízhez oldott állapotban, adagolókészülékkel folyamatosan visszük be. Az 1 m hosszú fatuskókat a csiszológépbe történő behelyezés előtt több órán át áztatjuk egy tartályban, amelyet szintén egyszer már használt, alkáli- és peroxid tartalmú vízzel töltöttünk meg. Emellett a csiszolóimunka folyamán a behelyezett faanyagot ugyancsak ilyen vízzel állandóan permetezzük. Ilyen módon is sikerül a termék szilárdságát 56%kal emelni és a fajlagos erőszükségletet 23%-kal csökkenteni. A csiszolat fajtázása és besűrítése
