145437. lajstromszámú szabadalom • Új szerkezetű logaritmikus számolóléc

/ Megjelent: 1961. december 31. ,. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.437. SZÁM 42. m. 33—37. OSZTÁLY — Hl—73. ALAPSZÁM Üj szerkezetű logaritmikus számolóléc ' Hír Alajos oki. mérnök A bejelentés napja: 1957. április 9. A találmány szerinti számolóléc számok szorzásának, osztásának, ezen műveletek sorozatainak, négyzetreemelésnek stb. továbbá speciális műszaki feladatok megoldására sziolgáló képlat éknek gyors kiszámítására szolgál. A 'hasonló célú eddig ismeretes logairléoektől szerkezetileg lényegesen különbözik. Míg ugyanis utóitíbiaik egy skálákkal ellátott fix lécből és egy hasonló skálákkal ellátott tolólédből, 'továbbá egy a fix léoen csúsztatható — s skálákra merőleges — futó szálból állanak, addig a találmány szerinti lécen egyetlenegy, skáláikkal ellátott lap van, melyen a skálák hosszirányában egy keret csúsztatható. Ez a keret azután agy, vagy töbib hozzá fixen 'erősített „leolvasó" szálból és egy vagy több, hozzá képest csúsztatható „beállító" szállal bír. Ennek a szerkezeti megoldásnak a következő jelentősebb előnyei vannak: 1. Szerkezete egyszerű, olcsón előállítható, egyszerű kivitel mellett is a logairlécek számos pontatlanságra vezető hibalehetőségétől mentes. 2. Ugyanazon keret- és szálrenidszierhez akárhány cserélhető sikálalap 'készíthető és így egy garnitúra számos speciális (normál, statikus, elektro stb.) logarléoet helyettesíthet, 3. Igen alkalmas olyan skáláik elhelyezésére, melyek hossza a léc hosszának többszöröse, így tehát egy többszörös hosszúságú logairléc pontosságával bírnak. 4. Alkalmas továbbá oly skálaosztási és számozási megoldásra, mely megszünteti mindazokat a nehézségeiket, melyek a logairléc általános, használatát kevésbé gyakorlott és nem műszaki dolgozók részére akadály ózzák. A számolóléc alapelvét és néhány kiviteli alakjának részletét az 1—8. ábrák kapcsán ismertetjük. Egyik legegyszerűbb, a rendes logairlécekhez hasonlóan szorzás, osztás, négyzietreemelés, négyzetgyökvonás 'és ezek kombinációja elvégzésére szolgáló legáltalánosaibb számolólécet tünteti fel az 1. -ábra felülnézetben, a 2. ábra vízszintes-, a 3. ábra pedig függőleges metszetben, Mint az álbrákon látható és a bevezetésben is említettük, a léc áll egy •—1— „skálalap"-ból, azt alul-felül siniszerűen 'befogó —2— „keret-bői, mely a skálalaphoz képest ide-oda tologatható; a —2— kerethez fixen erősített két darab —3— ,,leolv;asószál"-ból, és a —2—• berietet gyűrűszerűén körülvevő és ahhoz képesít ide-oda csúsztatható —4— „íbeállítószáP'-ból. Az —1— skálalapon vannak a 'következő skálák: —5— rendes logaritmikus skála 1—10, —6— ugyanaz visszafelé, vagyis reciprok skála 10—1, —7a, b— logaritmikus skála az —5— skála kétszeres léptékében, tehát annak kétszeres hosszúságában, két részre osztva, éspedig a felső •—7a:— skála 1—3, 16, az alsó —7b-— skála pedig 3, 16—<10-ig terjedően. A —3— leolvasó szálak úgy vannak elhelyezve, hogy a kezdeti helyzetben, mikor az —1— skálalap és —2—: keret szélei egy-egy egyénééibe esnek (amit legegyszerűbben úgy érünk el, hogy két ujjal megfogjuk a keretet és a skálalap esetleg egyoldalt kiálló —9—élét valiamely kemény tárgyhoz, pl, asztallaphoz szorítjuk), ugyanakkor a —3— szálak pontosan a skálalapon levő skálák elejével, ill, végével összeesnek. E célból az —1— sikálalap és —2— keret egyforma hosszúak és a mozgatás megkönnyítésére a keret a négy sarkában a —8— kivágásokkal bír, hogy a skálalapot a kerettől függetlenül megfoghassuk. A léccel való számolás műveletét két egyszerű példán mutatjuk be, egy osztáson és egy szorzáson, , Pl. 6:4 = 1,5 osztás a lécen így történik: kez;deti helyzetiben (lásd fenn) kézibe vesszük a lécet és a —4— beállító szálat az —5— skála „6" jegye fölé toljuk. Most valamelyik —8— kivágáson keresztül egy kézzel az —1— skálalapot megfogjuk, a másik kéz két ujjával a —2— keretet fogjuk meg s toljuk (jelen esetben 'balfelé) mindaddig, míg a kerettel együtt mozgó —4— szál ugyancsak az —5— skálán a „4" szám fölé kerül. Ebben a helyzetben az egyik (jelen esetben a jobb oldali) leolvasó szál alatt a —6— skálán leolvasható az eredmény „1,5" (hogy összetéveszthető ne legyen, előnyös — mint az ábrán is látjuk — a —3— leolvasó szálat csak a —6— skálák magasságában megrajzolni 'és esetleg nyilakkal is megjelölni). Ha pedig pl. a 6-4 = 24 szorzást akarjuk elvégezni, akkor megint a kezdeti helyzetben a —4— mozgó szálat —5— skálán „6"-ra toljuk, a kére-