145437. lajstromszámú szabadalom • Új szerkezetű logaritmikus számolóléc
2 145.437 c tet most úgy toljuk el, hogy a —6— skálán levő ,,4" a szál alá jusson és megint az egyik (jelen esetiben joibb oldali) —3— szál alatt leolvasható ,,24". Megjegyezzük, hogy a kétszeres léptékű —7/a;—, —7/b— skálák reciprok skáláját azért nem szükséges félrakni, mert a legtöbb képletben csak egy négyzetets tényező fordul elő (pl. M — --=--ql2 /8, K = bh2 /6, F = jtd 2 /4 stíb.), itt tehát a műveletet mindig a négyzetes tényezővel kezdjük, vagyis az 1, vagy h, vagy d stíb. értékre állítjuk —4— szálat a —7/a— vagy —7 >b— skálán, alája a nevező (8, 6, 4) a —6— skálán stb., az eredmény újból az egyik —3— (nyíllal megjelölt) leolvasó szál alatt a —6— skálán. Az —1— sRálalap készülhet fémből, műanyagból, keménypapíriból, a skálák rája bármilyen nyomdai vagy sokszorosítási úton. Minthogy itt A. léc használata teljesen hasonló, minit az 1—3. ábrák kapcsán ismertetetté, csakhogy a leolvasás —11/a— vagy —11b— skálán történik-e, az attól függ, hányszor kellett számolás közben az alsó skálák (—10/b—, —11 b—, —12c—, vagy —12/d—) valamelyikét igénybevenni. Erre vonatkozó egyszerű szabály a használati utasításiban adható. Azáltal, hogy a reciprok skálákat is bevonjuk a számításba és a szorzás is, mint fentebb láttuk, osztásiszerű, egyszerű szorzásnál nem fordulhat elő kezdő számolók azon gyakori meglepetése, hogy a szálat valamely számra nem tudják ráállítarai, mert az a lécből „kiesik" és ilyenkor ún. átállításra van szükség, ami abból áll, hogy a szálat a skála egyik elérhető „1" vagy „10" jelzésű végére állítjuk és ugyanazon skála másik végét a szál alá toljuk s így folytatjuk a műveletet. Több szorzás elvégzése esetén azonban előfordulhat, hogy valamelyik szorzóra így nem tudunk a szállal ráállni és átállás szükséges. Ennek elkerülésére^készíthető olyan léc is, mely a normál skálát kétszer tartalmazza egyező léptékben, éspedig egy felső skálán 1—10 éjs egy alsó skálán egy fél, skálaihosszal eltolva 3,16—31,6 és így minden tényező feltétlenül megtalálható a lécen belül, vagy a felső, vagy az alsó skálán. Hogy az eredmény hol olvasandó le, az megint az alsó skálák igénybevételének számától függ és egyszerű szabály adható rá. Mint ismeretes, a logarléccel való számolás rendkívül gyors és ahol annak pontossága elegendő, igen sok időt és energiát takarít meg. Hogy műszaki gyakorlattal nem bíró emberek közt mégsem terjedt el jobban, annak oka, hogy a logaritmus természetiénél fogva az osztások sűrűsége, változik- és ezért a rendes logarlécen két szomszédos osztásvonal közti távolság pl. 1—2 közt 0,l-nek, 2—4 közt 0,2-nek, 4—10 közt pedig 0,5-nek felel meg. Ez, továbbá hogy csak az ©sztásvonalakinak mintegy 10%-ánál van azok számértéke .feltüntetve nincs a logarlécekfcel ellentétben mozgó és álló skála, melyeknek igen pontos megegyezése, teljesen egyforma hosszváltozása a pantos számolásnak előfeltétele, e szerkezet sókkal kevésbé kényes és kevesebb a. pontatlanságra vezető hibaforrás. A következő 4. ábrán egy olyan léc skálalapját tüntettük fel felülnézetben, mely 25 cm lédhoszszúság mellett 1 m hosszú lécet helyettesíthet. Itt az előbb —5—tel jelölt normál skála kétszer oly hosszú, tehát jelen esetben 50 cm hosszú, de két részre osztott, mely részek egymás alatt helyezkednek el. Ha tehát itt is akiarunk reciprok skálát és kétszeres léptékű (tehát 1 m hosszú) négyzeitgyök skálát, akkor a skálalapon a következő skálák lesznek egymás alatt: és végül a beállítás, ill. leolvasásnál szükséges interpoláló becslés szükségessége okozza azt, hogy a logarléccel való számolás nagy gyakorlatot kíván. Az 5. álbrán felülnézetben olyan léc skálalapjának egy részét tüntettük fel, mely a bevezetésben 4. pont alatt említett előnnyel bír, vagyis gyakorlatlanabb számolók részére is megkönnyíti a léc használatait, amennyiben feleslegessé teszi az interpolációs becsléseket a beállításinál, ill. leolvasásnál, mert az alosztásokiat is osztásvoinalial jelöli meg, amellett minden osztás-vonal számértékét is feltünteti (tehát pl. egy a leggyakoribb 25 cm h. lécéi nem sokkal bcssziabb, 37,5 cm h. lécen az összes háromjegyű számnak megfelelő osztásvonalaka-t és azok számértékét feltünteti). Az 5. ábrán feltüntetett síkálarésziet egy normál logairskála példaképpen! 78—80 közti szakaszát tünteti fel. minit látjuk, itt a főosztás —13— ugyanolyan beosztású, mint a normális 25 cm h. lécnél, vagyis a kétjegyű számoknak megfelelő hosszabb —13/a— és a felező rövidebb —13/b— osztásvoinalakiból áll. A kétjegyű osztásvonalak számértékei, hogy jól olvashatók legyenek, két sorban vannak, felírva —14—. A 78 ás 79 közti köz további tíz részre van osztva, de az egyes alosztási vonalak —15— és azok számértékei -—16—• négy-négy egymás alatti sorban elhelyezették, úgyhogy pl. a 78,3 szám közvetlenül, .minden interpolálás és becslés nélkül beállítható (az ábrán bekarikáztuk). Egy további kivitéli alakot tüntet fel a 6/a. ábra felülnézetben és a 6/fo. áibna függőleges metszetben. Ennél a szerkezet le van egyszerűsítve, ami a gyártásnál olcsóbbodást, a használatnál pedig csak lényegtelen többletmunkát okoz. E kivitelnél ugyanis elmarad a mozgó beállítószál, helyette egy tömör —17— beiállítólap vain a —2— kerethez erősítve és a beiállítószál helyett erre a lapra a számoló egyén ceruzával kell berajzolja a "beállítószál helyét. A —17— beállítólap ezért parpírból, celluloidból vagy más olyan anyagból ké-10/a— 50 cm h 11/a— 50 cm sh 12/a— 100 cm h 12/b— 100 cm h 10/ib— • 50 cm h 11/íb— 50 cm h 12/c— 100 cm h. 12/d— 100 cm h normál skála fele 1—3,16 reciprok skála fele 10—3,16 négyzetgyök skála első negyede 1—1,78 négyzetgyök skála 2. negyede 1,78—3,16 normál skála 2. fele 3,16—10 reciprok skála 2. fele 3,16—1 négyzeitgyök skála 3. negyede 3,16—5,62 négyzetgyök skála 4. negyede 5,62—10
