145282. lajstromszámú szabadalom • Sínen futó ízelt vonategység

Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.282. SZÁM 20. d. 29—31. OSZTÁLY — WA--73. ALAPSZÁM Sínen futó ízeit vonategység VEB Waggonbau Görlitz, Görlitz Feltalálók: Nüsken Friedrich főstatikus és Bittig Kurt mérnök, mindketten görlitzi lakosok A bejelentés napja: 1957. október 22. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1957. május 13. A találmány tárgya tetszés szerinti számú, emeletes vagy egyszerű kocsikból álló ízeit vonategység, különösen sínen járó ízeit vonategység, személy- és teherszállításra, amelynél két-két kocsi között rövid közbenső kocsi van elrendezve. Az ismeretes emeletes ízeit vonategységeknél, kéttengelyes forgóalvázak alkalmazása esetén, két kocsiszekrényvég mindig egy forgóállványon elhelyezett forgótálban (Jakobs forgóállvány) van ágyazva. Háromtengelyű forgóalvázaknál a középső tengelyre való tekintettél, a normális fenékmagasságnak a kocsiszekrény végén való betartása mellett, a magasabbra építendő kettős forgótál számára a forgóalváz és a kocsiszekrény alváza között megfelelő hely nem áll rendelkezésre, a kocsiszekrény végein két, hosszirányban a középből szimmetrikusan kihelyett forgótál van különkülön megtámasztva. Ezeknek az ízeit vonategységeknek többek között a következő hátrányai vannak: a) Az önsúly a befogadó képességhez viszonyítva túl nagy, különösen azért, mert a mellékhelyiségek — pl. a minden kocsi végénél elhelyezett kocsiperron és előtér — aránylag túl tágasak; ez anyagpazarlással és nagy gyártási, fenntartási és üzemköltségekkel jár; b) a vonathossz a befogadó képességhez viszonyítva túl nagy, ami a pályaudvari oerron hosszát növeli; c) a kocsiszekrény szélessége csekély, mert a kanyarokra való tekintettel a kocsiknak a befogadó képességhez viszonyított túl'nagy forgócsaptávolságára való tekintettel kicsinyre méretezendő; d) az egyes kocsik közötti, a homlokfalakon elhelyezett átjárók a kölcsönös, aránylag nagy szögkitérések és elfordulások miatt keskenyek; e) a homlokfalakat átlóanereven kell kiképezni, nehogy pl. a vízszintes centrifugális erőkre való tekintettel átlóirányú eltolódás lépjen fel, aminek következtében a szükséges anyagfelhasználás túl nagy és a kocsiról kocsira való átjáró túl szűk; . f) két egymás mögött elhelyezett forgótállal bíró háromtengelyes forgóalvázak esetén a nyomkarima kopása túl nagy, mert a forgóalváz, különösen kanyarban, nem foroghat szabadon, aminek következtében pedig a kisiklás veszélye is növekszik. Ismeretesek ezenkívül ízeit vonategységek, amelyeknél két-két kocsi közé rövid építéshosszal bíró közbenső kocsi van beszerelve. Olyan ízeit vonategységekről van szó, amelyek egyszerű — nem emeletes — kocsikból állanak és amelyeknél a rövid közbenső kocsi arra szolgál, hogy pl. kicsiny, kevéssé gazdaságos kéttengelyes kocsikból gazdaságos, nagy, befogadóképességű járműveket lehessen kialakítani, vagy pedig pl. arra, hogy kanyarmenetkor a kocsik belső korlátozottságát csökkenteni, tehát a forgóalvázak nagy forgócsaptávolsága vagy pedig a kocsi nagy tengelytávolsága esetén nagy kocsiszélességet kiképezni lehessen. Az ilyen ízeit vonategységeknél a rövid közbenső kocsiknak nincs saját futóművük. Ez a kialakítás, amely bár a közbenső kocsiszekrényeknek pl. a kocsik végein való aránylag egyszerű megtámasztását engedi meg, nem alkalmazható, ha a kocsi vége alatt a futómű számára nincs hely, vagy pedig, ha emeletes kocsiknál a forgó alvázak között lemélyített alsórész a befogadóképesség növelése céljából lehetőleg nagy kell, hogy legyen. Ezenkívül a forgóalvázas kocsiknál a szükséges forgóalvázak nagy száma a vonat önsúlyát növeli. Ajánlották már a rövid építéshosszú közbenső