145255. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő, a rezgő égés elve alapján működő berendezésel

2 145.255 is választás szerint vízzel és gőzzel hűthetjük, amivel jobb hőkihasználást érünk el. A rajzok a találmány szerinti gőzfejlesztő több kiviteli alakját példaképpen tüntetik fel, további előnyök és részletek ismertetésével. Az 1. ábra gőzkazán első változatának hosszmetszete a 2. ábra A—B vonalán. Az la ábra e kazán keresztmetszete az 1. ábra N—O vonalán. A 2. ábra a kazán keresztmetszete az 1. ábra C—D vonalán. A 3. ábra oldalnézet a 2. ábrabeli nyíl irányában. A 4. ábra a gőzkazán második változatának nézete. Az 5. ábra hosszmetszet a 6. ábra E—F vonalán. A 6. ábra hosszmetszet a 8. ábra G—H vonalán. A 7. ábra részleges metszet a 4. ábra J—K vonalán. A 8. ábra keresztmetszet az 5. ábra L—M vonalán. A 9. ábra a kazán hátulnézete a hátsó fal levétele után. A 10. ábra a kazán harmadik változatának hosszmetszete, két víztérrel. A 11. ábra a kazán negyedik változatának hosszmetszete, egy víztérrel. A 12. ábra a kazán főrészeit szemléltető vázlat. Az első megoldás kiskazánként kialakított gőzfejlesztő, melynél tüzelőanyagként éghető gázt vagy gázolajat — esetleg szénport — használunk. A gőzfejlesztő nyomás alatti edényként kialakított tartálya függélyes, hengeres köpenyből áll, melyet lent a ráhegesztett —2— fenék, fent pedig rápermetezett —3— fenék zár le. Az —1— tartály alsó része forrásban levő vizet, felső része pedig a csövek fölött gőzgyűjtőteret tartalmaz. Lángzókként példaképpen két, ellenütemben együtt dolgozó rezgő lángzórendszert alkalmazunk, melyek a —4a, 4b— égési kamrákból és az —5a, 5b— rezgőcsövekből állnak. Utóbbiak a külön —6a, 6b— gázterekbe torkollnak, melyek a —7a, 7b— fedelek levétele után kívülről hozzáférhetők, üzem közben azonban e fedelekkel le vannak zárva. A —6a, 6b— gázterekből két-két darab •—8a, 8b— füstcső indul ki és halad felfelé csavarvonalakban. Ezenkívül a —6a, 6b— gázterekbe egy-egy kívül elzárt —9a, 9b— rezonanciacső torkollik, rnelyek a szükséges rezonancia-frekvencia behangolására valók. A csavarvonalalakú —8a, 8b— füstosövek fent a közös központi —10— füsítcsőbe torkollnak, imely a füstgázokat kivezeti. Az —5a, 5b— rezgőcsövek és a —6a, 6b— gázterek, valamint a közös —8a, 8b-— füstcsövek az —-1— tartályban foglalnak helyet és így a füstgázok melegét gőzképzés végett a környező víznek aűják át, miközben egyúttal zajcsökkentés is végbemegy, mert a víz a füstcsöveknek a rezgő égés okozta rezgéseit csillapítja. A —4a, 4b— égési kamrákat —11— hűtőköpenyek övezik, melyek a víz körfolyamának lehetővétételére egyrészt a —12a— kétágú cső, —12— vezeték és —13,- 14— szelepek útján az —1— tartállyal, másrészt a ^—15a, 15b— telítettgőz-vezetékek révén a —16— gőztérrel, ill. a —17— ciklon-leválasztóban levő —18— gőzelvezetőcsővel állnak összeköttetésben. A —14— szelep után a —20— szeleppel ellátott —19— iszaptalanító veszetek csatlakozik. A —12, 12a— vezetékrészeknél van továbbá a —21— túlhevítettgőz-szelep, gőzvételezéshez. A —22— karimák a —4a, 4b— lángzók túlhevítőkként működő —11— hűtőköpenyeit az —1— vízkészlet-tartály forró vizétől elválasztják. A —17— ciklon-leválasztó a gőz kellő előszárításáról gondoskodik úgy, hogy a —15a, 15b— csöveken át a —11—• hűtőköpenyekbe átáramló telítettgőz csak kevés vizet ragad magával. A kazán üzembehelyezésekor, zárt —20— szelep mellett módunkban áll az egy-egy —11— hűtőköpennyel ellátott —4a, 4b— égési kamrákat a —13, 14—• szelepek nyitásával víz alá helyezni. Ha az —1— kazánban már elégséges gőznyomás van, a ;

—14—• szelepet zárjuk és a

—20— szelepet nyitjuk. Ezáltal a nyomás a vizet a —11;

— hűtőköpenyekből a —19— iszaptalanító vezetéken át kifújja és a —4a, 4b— égési kamrákat a —15a, 15b—'telítettgőz-vezetékeken át beáramló gőz hűti. A hűtőköpenyek tehát túlhevítőkként működnek. A víz maradéktalan kifúvása után a kazánt a —21— szelepen át a fogyasztóval összekötjük és ugyanakkor a —13, 20— szelepeket zárjuk. Az égési kamrák —11— hűtőköpenyei a —12a— kétágú cső útján a —21— túlhevítettgáz-szeleppe] kapcsolatosak. A tűzálló béléses —4a, 4b— égési kamrákat a —23— aerodinamikus szelepeken át égési levegővel látjuk el, míg a —24— szelepen át éghető gázt vagy a —25— porlasztófúvókán át folyékony tüzelőanyagot fúvatunk a —4a, 4b— égési kamrákba. Az égési folyamat, ill. a füstgáz útja a következő. Miután a gyújtást a nem-ábrázolt gyújtógyertya lÉegindította, a'további üzemet öngyulladás, ill. lökgyüjtás tartja fenn. A —24 —szelepen át beáramló éghető gáz (vagy a —25— tüzelőanyag-fúvókán át befecskendezett folyékony tüzelőanyag) a —23— szelepen át belépő, ill. beszívott levegővel a —4a, 4b— égési kamrákban keveredik és ezekben, valamint az —5a, 5b— rezgőcsövekben puffogással elég. A —4a, 5a, 4b, 5b— rezgő lángzórendszerben végbement elégéskor keletkező füstgázrezgések — a külön —6— gáztér által csatolva — a —Sa, 8b— fűtőfelületeken is áthaladnak, ami a hőátadást tetemesen javítja. A 12. ábra szerinti vázlatból ezek az összefüggések világosan kitűnnek. A külön —6a, 6b— gáztér, az általa csatolt füstgázutakkal vagy —8a, 8b— fűtőfelületekkel együttműködve, kapacitásként akusztikai rezgőkört vagy rezonátort alkot, melyet a rezgőlángzó hoz rezgésbe. A 4—9. ábrák szerinti gőzfejlesztő, ill. kazán két függélyesen álló —31, 32— dobból és egy haránthelyzetű —33— dobból áll, —33a— áthidaló köpennyel. A —34— ház minden részt magába zár és szerkezetileg egyesít. A —33a— áthidaló köpenybe vannak beépítve a rezgő lángzórendszer —4a, 4b— égési kamrái. Az —5a, 5b— rezgőcsövek ívalakban haladnak át a felső —31, 32— tartályokon, majd lefelé folytatódnak ugyanezekben a tartályokban és a —31, 32— dob fenekén