145255. lajstromszámú szabadalom • Gőzfejlesztő, a rezgő égés elve alapján működő berendezésel

145255 3 elrendezett egyik vagy másik —6a—, ill. —6b—: gáztérbe torkollnak. A —4a, 4b— égési kamrákból kiinduló és az —5a, 5b— rezgőcsövekre kiterjedő rezgések a —6a, 6b— gáztereken és a —35— füstcsöveken át felfelé terjednek. A kicsiny —36a— térben a füstgázágak egyesülnek és közös — nem pulzáló — áram alakjában a két —31, 32— dob közti —-36—• térbe áramlanak le. Eközben a —37— vízelőmelegítőt érik és végül a —38— füstgázcsonkon át a szabadba vagy esetleg egy nem-ábrázolt füstcsatornába távoznak. A vízkészlet a két —31, 32— dobban és a felső —33—• harántdob egy részében foglal helyet; betáplálása a —39— szelepen és a —37— vízelőmelegítőn át történik. A víz visszavezetésére a —33— harántdobból egy vagy több —40— ejtőcsövet alkalmazunk a —33— harántdob és a két függélyes —31, 32— dob között. E csövek —40a— elágazásai lent a —31, 32— dobokba torkollnak. A függélyes —31, 32— dobok gőz-víz-keveréke a —41— csöveken át a —33—* harántdob vízterébe, ill. a —41a— csöveken át a —33a— köpeny —42— terébe, valamint a —43— csöveken át a —33— harántdobhoz, ill. ennek —44-— gőzterébe áramlik. A —33— harántdob —44—- gőzteréből a telítettgőz a —45— gőzelvezető csöveken át a felső —46-— túlhevítőhöz és innen a —47— gőzvezetékeken át az alsó —48— túlhevítőhöz áramlik. Két egyesülő —49— túlhevítettgőz-vezeték a gőzt a —48— túlhevítőből az —50— túlhevítettgáz-szelephez vezeti. A találmány szerinti gőzfejlesztő egy további előnyös változatát tünteti fel a 10. ábra. Itt a közös —53— kazánburkolatnak —57— csövek révén összekötött két darab —51, 52— víztartályában nem csak az -—5a, 5b— rezgőcsövek, a külön —6a, 6b— gázterek (melyeket az —55—:

válaszfal különít el egymástól), valamint a —8a, 8b^E füstcsőrendszerek, hanem a —4a, 4b— égési kamrák is helyet foglalnak, ill. be vannak építve. A két —51, 52— víztartály között a magában véve ismert, közös —10a— át járat van, melyet a —10b— üreges köpeny a közös —10—• kibocsátócsonkkal köt össze. Ez a megoldás az 1—3. ábrák szerintivel szem ben jelentős szerkezeti és költség-megtakarító egyszerűsítéseket mutat, melyek lényege főként az, hogy az —5a, 5b— rezgőcsövek és a —8a, 8b— füstcsövek egyenesek. Egyenes csövek ugyanis mind gyártási, mind javítási és tisztítási szempontból előnyösebbek. További szerkezeti egyszerűsítések láthatók a 11. ábrabeli kazánon. Itt a közös —56— víztartályban nem csak az —5a, 5b— rezgőcsövek, a külön —6a, 6b— gázterek és a —8a, 8b— füstcsőrendszerek, hanem a —4a, 4b— égési kamrák is vízzel hűtötten foglalnak helyet. A —8a, 8b— füstcsőrendszerekből kiáramló füstgázok a -magában véve ismert közös —10a— átjáratban gyűlnek öszsze és nem-ábrázolt összekötőcsövön át a közös —10— kibocsátó csatornába jutnak. A szerkezeti egyszerűsítéseken, különösen a közös —56— víztartályon kívül itt még az az előny is jelentkezik, hogy a —8a, 8b— füstcsőrendszerek hosszabbak és így a fűtőfelület nagyobb. Az esetleg keletkező és egyébként kifelé távozó puffogási zajt a környező víztömegek csillapítják, ill. csökkentik. Összefoglalásul hangsúlyozzuk, hogy a találmány szerinti elvi elrendezés a kazánnak lényegileg, mind a négy kiviteli alakjánál szerepel. Utalunk e tekintetben a 12. ábrabeli vázlatra, melyen a —4a, 4b— égési kamrák és az —5a, 5b— rezgőcsövek jelölése szimbolikus; az égési kamrák és a rezgőcsövek alkotják a rezgőcsőrendszert. A —4a, 4b, 5a, 5b— rezgőcsőrendszerek és a —8a, 8b— füstcsőrendszerek közé iktattuk az akusztikailag hatásos, találmány szerinti külön —6a, 6b— gáztereket. Á két —8a, 8b— füstcsőrendszer itt is, magában véve ismert módon, közös —10— kibocsátó csatornához csatlakozik, melyen át a füstgázok felváltva a szabadba jutnak, ami a zavaró zajt legnagyobbrészt lefojtja. A —9a, 9b— csövek a frekvencia behangolása végett a —6a, 6b— gázterekhez csatlakoznak. Hasonlóképpen a —8a, 8b— füstcsőrencszereket is a frekvenciák hangolása végett a 11. ábra szerint —58— kitöltő testekkel látjuk el. Ezt a hangolhatóságot a 12. ábrabeli vázlaton nyilak jelzik. Szabadalmi igénypontok: 1. Gőzfejlesztő, a rezgő égés elve alapján működő berendezésekkel, aholis a légbevezető oldalon csatolt rezgő lángzórendszereket fűtőfelületrendszerek, pl. víz- vagy füstcsövekkel ellátott füstgázvonulatok követik és a füstgázutak számára közös kivezetés van, jellemezve a (4a, 5a; 4b, 5b) rezgő lángzórendszer és a (8a, 8b) fűtőfelületrendszer közé iktatott külön (6a, 6b) gáztérrel, mely a (4a, 5a; 4b, 5b) rezgő lángzórendszer és a (8a, 8b) fűtőfelületrendszerek, pl. füstgázutak közötti csatolást végzi és egyúttal kapacitást képvisel, mely az induktivitásként működő (8a, 8b) fűtőfelületrendszerekkel, ill. füstgázutakkal együtt rezgőkört alkot (12. ábra). 2. Az 1. igénypont szerinti gázfejlesztő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fűtőfelületrendszerek több párhuzamosan kapcsolt (8a, 8b) vonulatból vagy füstcsőből állnak. 3. Az 1. igénypont szerinti gőzfejlesztő kiviteli alakja, jellemezve a közbeiktatott külön (6a, 6b) gáztérhez csatlakozó (9a, 9b) csővel, mellyel a (8a, 8b) füstcsőrendszer a (4a, 5a; 4b, 5b) rezgőcsőrendszerrel rezonanciára hangolható. 4. Gőzfejlesztő, különösen az 1. vagy 2. igénypont szerinti gőzfejlesztő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a (4a, 4b) rezgőcsőrendszerek után következő, fűtőfelületekként kialakított és működő terek (8a, 8b) füstcsőrendszereket alkotnak, melyek vizet tartalmazó, nyomás alatt álló (31, 32, 51, 52; 56) edényben (dobban) foglalnak helyet, aholis a két rendszer rezgési frekvenciái magában véve ismert módon egymásra vannak hangolva. 5. Az 1. igénypont szerinti gőzfejlesztő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az ellenütemben dolgozó két "kettős rendszer (4a, 4b) égési kamrámak légbevezető oldalán az akusztikai csatolás szilárd csatolásként van kialakítva. 6. Az 1. vagy 3. igénypont szerinti gőzfejlesztő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy nem csak az (5a, 5b) rezgőcsövek, a (8a, 8b) füstcsőrendszerek és a külön (6a, 6b) gázterek, hanem a (4a, 4b)