145226. lajstromszámú szabadalom • Eljárás betonkeverék kiterítésére és betongyártmányok formázására és tömörítésére

145.226 munkaciklusban szükséges többszöri végighaladás azonban idő- és energia pazarlással jár. Még nagyobb nehézségek lépnek fel különösen a nagy burkoló lapok gyártásánál azáltal, hogy ezeknél az egész termékben mindenhol azonos tö­mörítési intenzitás nem érhető el. A tömörítő energiaforrástól növekvő távolságban a tömörítő hatás csökken. Ez a gyártmányok jelentékeny egyenetlenségeit okozza. Ha az úgynevezett holt övezeteikben is jó tömörítést kívánunk elérni, a tömörítés időtartamát meg kell hosszabbítani. Ez újabb idő- és energiaveszteségeket okoz. A betontermékek gyártásánál és tömörítésénél eddig alkalmazott eljárások fő hátrányai tehát rendszerint a gyártmányok különböző helyeinek egyenlőtlen tömörsége és a gépi berendezés nem kielégítő kihasználása, amelyeket a helytelen gyártásszervezés és a gyakori üzemzavarok okoz­nak. A gyártási költségek magasak, mert a gyár­tószalag termelési kapacitása csak egy részét teszi ki a formázó- és töinörítőberendezések valóságos kapacitásának (termelőképességének). A rázó tömörítésnél némi csekély javulás ér­hető el a gyártó szalag mentén (pl. kerekeken) eltolhatóan mozgatott tömörítőberendezések, az úgynevezett „finisherek" használatával. Az ugyan­csak mozgatható rezgőlécekkel a keverék előzetes elosztás után végzett tömörítése pedig csak vé­konyfalú gyártmányoknál alkalmazható és nem jelent a nagyipari termelésnél használható eljá­rást. A fenti elemzésből világos, hogy a tömörítőbe­rendezések csekély kihasználását az okozza, hogy ezek a berendezések nem dolgoznak folyamatosan. A jelen találmány tárgyát éppen a betonkeve­rék folyamatos, tehát megszakítás nélküli elosz­tásának (kiterítésének), a gyártmányok folyama­tos formázásának és azok ugyancsak folyamatos tömörítésének bevezetése képezi. A folyamatos gyártási eljárás első lépését jelen­tette az -állandó keresztmetszetű, rúdalakú beton elemek (tartók) úgynevezett hengerlése, amely ha­sonló az idomacél hengerléséhez. A beton hengerlése azonban — mint lényegé­ben sajtoló eljárás" — nem felel meg a beton ter­mészetének és a legújabb reológiai ismeretek alap­ján nem képezhet jóminőségű beton nagyipari előállításra alkalmas tömörítési eljárást. A beje­lentő a betonsaj tolás területén végzett beható ku­tatásokkal megállapította, hogy a betonkeverék saj tolásánál nemcsak a kőanyag (kőtömeg) tömö­rítéséről, hanem mindenek előtt a cement kötő­anyag tömörítéséről van szó. A Feret-féle egyen­letek értelmében ugyanis a beton szilárdságának növekedése a cement kötőanyag sűrűségének négyzetével arányos. A cement kötőanyag tömö­rítésénél azonban 250—500 kg/cm2 nagyságrendű sajtolónyomásokra van szükség, és a nyomásnak, hogy a víz felületi feszültségéből származó kapil­láiis erőket és az éles cementrészecskék belső súr­lódását legyőzze, legalább 20—50 percig kell ha­tását a kötőanyagra kifejteni. A tömörítés időtar­tamának megrövidítését és a sajtoló nyomás csök­kentését az úgynevezett rázó^sajtoló eljárás beve­tésével lehet elérni. Az eddigi szakaszos rázó-saj­toló eljárásoknak azonban a már fentebb vázolt hátrányai vannak. A találmány lényege ezek után az, hogy a ke­verék elosztását, a formázást és a betonkeverék tömörítését egyetlen, megszakítás nélküli gyártá­si eljárássá egyesíti, amelyet „rázó^húzó eljárás"­nak lehetne nevezni. A rázó-húzó eljárásnál a betonkeveréket egy mozdulatlan (álló), nyitott elosztóberendezés alsó részéből szorosan egymást követően haladó (moz­gó) formák önműködően viszik magukkal — és a formákban a betonkeverék tapadása után a forma nyílásán egyenlőtlen rázóintenzítású és egyenlőt­len rázó saj tolónyomású övezeteken és egy olyan övezeten, amelyben a gyártmányok felületének kikészítése történik, megszakítás nélkül halad át. A beton gyártmányok rázó-húzásához alkalmas berendezés egy kiviteli példáját a csatolt rajzon vázlatosan mutatjuk be. Az 1. ábra a berendezés hosszmetszete az A—-A vonal mentén, a 2. ábra felső része a berendezés egyik felének felülnézete (alaprajza) az üregek ki­alakításához szükséges magokkal, míg ugyancsak a 2. ábra első része a nagy lemezek gyártására alkalmas berendezés egyik felének felülnézete. A betonkeverék, amelyet amennyiben lehetséges a mozdulatlanul álló rázó-húzóberendezés egyik alkatrészét képező betonkeverőben állítunk elő, egy négyoldalú prizmahasáb alakú, feneketlen, változtatható szélességű 1 töltőtartályba kerül be­töltésre. A töltő tartálynak ez a kiviteli alakja a betonkeverék részére az eddigi összes ismert töl­csérekkel szemben azzal az előnnyel jár, hogy boltozat keletkezése, illetve a tölcsér eltömődése nem következhet be. A töltőtartály működése te­hát az üzem és a szerkezet legnagyobb mértékű egyszerűsége mellett tökéletesen biztosítva lesz. Az 1 töltőtartály a 2 mechanikus emelőszerke­zettel tetszés szerinti magasságba állítható be, a gyártott legvékonyabb és legvastagabb betonré­tegek vagy beton elemek magasságának határai között. A töltőtartály alatt haladnak el folyama­tosan a szorosan egymás után elhelyezett 3 sima vagy alakos acél vagy beton alaplapok, amelyek önműködően veszik fel a töltőtartályból a szüksé­ges betonkeverék mennyiséget. A betonkeverék oldalirányú kifolyását úgy akadályozzuk meg, hogy a töltőtartály oldalfalait a homloklapokkal szemben a 4 fedőlemezekkel fedjük le. A beöntött betonkeverék rétegvastagsága az egész töltőtartály emelésével vagy süllyesztésével vagy pedig az 5 formalehúzó léccel szabályozható. A töltőtartály formailehúzó élének beállítását min­den egyes új gyártási sorozat kezdete előtt kell elvégezni. A töltőtartály mellett szorosan, azonban attól elkülönítve, az alátétlemezek haladási irányában fekvő oldalon a gyártmányok sorozataihoz magas­sági irányban beállítható 6 rezgő formázó felület rendszer van elhelyezve, amelyek a gyártmányok körvonalait (profilját) képezik ki és szükség ese­tében nagyobb számban is lehetnek egymás mel­lett. Egymás után is el lehet rendezni több rázó­felületet — ekkor minden további felület kisebb amplitúdójú és nagyobb frekvenciájú rezgést vé­gez. Az amplitúdó 1 mm-ről 0,1 mm csökkenthető, a frekvencia pedig percenként 1000 rezgésről per­cenként 10 000 rezgésig fokozható a gyártott ele­mek és a használt betonkeverék minősége szerint. A rázólécek kicserélésével különböző alakú és

Next

/
Oldalképek
Tartalom