145221. lajstromszámú szabadalom • Csaptelep espresso gépekhez

Megjelent: 1959. szeptember 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.221. SZÁM 34. 1. 1—9. OSZTÁLY — SA-1054. ALAPSZÁM Csaptelep eszpresszó gépekhez Szabó Sándor főmérnök, Budapest, Schubert György főmérnök, Budapest és Lázár Miklós oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1957. június 13. A találmány eszpresszó gépekhez való oly csaptelep, amelynél a vizet munkatérből annak egyik oldalát határoló dugattyú nyomja át a hatóanyagon. Ilyen rendszerű csaptelepek már ismeretesek. Ezeknél a dugattyú ikerdugattyúként van kialakítva. A dugattyúk egyikének feladata, hogy a vizet a munkatérbe szívja, majd a hatóanyagon, például kávén, teán, kakaón át kinyomja. Ez tehát a munkadugattyú. A működtető dugattyúnak nevezhető másik dugattyúnak rendeltetése viszont, hogy a munkadugattyút a szívás, illetőleg nyomás értelmében menessze. Az ismert csaptelepeknél mármost a működtető dugattyúi, hatóközegként vagy az eszpresszó gép kazánjának gőzét, vagy a vízvezetékhálózat nyomás alatt álló vizét használják. Az ismert csaptelepek üzemképessége tehát vagy a kazánban, vagy. a vízvezetékhálózatban uralkodó nyomástól függ. Gőzüzem esetén a beállítás nagyon kényes, mert a gőznyomás növelésének határt szab a hatóanyag érzékenysége. A nagyobb gőznyomással járó nagyobb hőmérséklet ugyanis a hatóanyag nem kívánatos bomlását idézheti elő. Az üzemképesség biztosítása végett tehát a kazánnyomást viszonylag szűk határok között kell tartani. Amikor viszont a működtető dugattyú hatóközege a vízvezetékhálózat vize, a hálózati nyomás ingadozása esetén előfordulhat, hogy a csaptelep kellő nyomású víz hiánya miatt nem működtethető. Az üzemzavar lehetősége akár gőzzel, akár nyomás alatt álló vízzel működtetett csaptelepek esetén nyilvánvalóan akkor is fönnáll, ha a dugattyú szívólöketét rugónyomással eszközlik, amint ez az ismert csaptelepek némelyikénél szokásos. A találmány célja a fentiekben ismertetett nehézségek kiküszöbölése. Ezt oly csapteleppel érjük el, amelynek a találmány értelmében a dugattyú szívólökete és nyomólökete közül legalább az egyiket elektromágnesesen eszközlő szervei vannak. Ha mind a két löketet elektromágnesesen váltjuk ki, a csaptelep nyilvánvalóan független akár a kazánban, akár a vízvezetékhálózatban uralkodó nyomástól. De ez a függetlenség fönnáll akkor is, ha a dugattyúnak csak egyik löketét foganatosítjuk elektromágnesesen, a másik löketet viszont valamilyen erőtárolóval, például rugóval eszközöljük. A dugattyú menesztésének a gőznyomástól vagy víznyomástól való függetlenségén kívül azonban a találmánynak további előnyei is vannak. Ismeíetes például, hogy a hatóanyag, például kávé szemcséi, az elárasztás során megduzzadnak. Ez azt jelenti, hogy a víznek a hatóanyagon való átsajtolása egyre nagyobb erőt igényel. Akár gőzzel, akár vízzel való üzemeltetés esetén azonban a dugattyúra ható nyomás egy-egy löketen belül, állandó ugyan, de semmiesetre sem növekvő. Ha pedig a nyomólöketet rugó foganatosítja, a nyomóerő "az elmozdulás arányában csökken, amint ez a rugókarakterisztikából következik. Egészen más a helyzet a nyomólöketnek elektromágneses eszközökkel való foganatosítása esetén. Ez ugyanis nyilvánvalóan abban van, hogy gerjesztő tekercs meneszthetően elrendezett vasmagja működteti a dugattyút. Amikor a tekercset gerjesztjük, a vasmag az elektromágneses tér hatása alatt igyekszik a legnagyobb erővonal-sűrűség helyén elhelyezkedni. Ha tehát a vasmag a tekercs ger—jesztetlen- állapotában_a_nyx)rnólökel._kezdetének_ megfelelő helyzetben van, a gerjesztés okozta elmozdulása pedig egybeesik a nyomólöket irányával, a tekercs gerjesztésekor a dugattyúra ható erő az elmozdulás arányában növekszik, mert a vasmag a tekercs elektromágneses terének egyre nagyobb térerősségű részébe jut. A csaptelep üzemének a gőznyomástól való függetlenítése azonban azt is jelenti, hogy a kajánban uralkodó nyomást, illetőleg hőfokot egyedül és kizárólag a főzet minőségének szempontjai szerint választhatjuk meg. Így azután például kávéfőzés esetén a nyomást és a hőfokot az ízlésnek és az alkalmazott kávé minőségének megfelelően állíthatjuk be és így közvetve befolyásolhatjuk a főzet aromáját, illetőleg a kilúgozott tanin és kátrányok viszonylagos mennyiségét. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük. A rajzon függőleges hosszmetszetben a találmány szerinti csaptelep oly példakénti kiviteli alakját tüntettük fel, amelynél csak a nyo-