145126. lajstromszámú szabadalom • Talajpárolgásmérő
Megjelent: 1959. augusztus 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.126. SZÁM 42. i. 3—20. OSZTÁLY - KA-711. ALAPSZÁM Talajpárolgásmérő Dr. Kallós Imre fizikus, Budapest A bejelentés napja: 1957. augusztus 1. A találmány talaj párolgásmérő, amelynek alsó tartályából a vizet pirolitból készült diafragma szívja fel és párologtatja be a tartály felső részébe. A vízgőz ezt a teret telítve egy másik diafragmán át diffundál a- talajba. A párolgásból eredő vízveszteség talajfelszín feletti tartályban jelentkezik, miáltal a műszer közvetlen leolvasási lehetőséget biztosít. A műszer párolgásából a talajpárolgásra lehet következtetni. Jelenleg a talaj párolgás mérését ún. lysimeterekkel végzik. Ezek a lysimeterek a talajba süllyesztett, mérlegre helyezett tartályok. A mérlegnek nagy súlyok mérése mellett igen nagy pontossággal kell mérni, és ezen két egymással ellentétes követelmény kielégítése bonyolult és drága berendezést kíván. A lysimeterekkel végzett mérések elvi hibája, hogy a benne elhelyezett talajminta •— a mérlegelés által megkívánt szabad mozgás biztosítása érdekében — nem csak a nedvesség, hanem a hőkicserélődés szempontjából is a természetes állapotú talajtól csaknem teljesen elkülönített. Más egyszerűbb készülékek is megakadályozzák a mintául elkülönített talaj természetes vízforgalmát. A talaj párolgás megállapítása szokásos még a vízháztartási egyenlet (párolgás = csapadék — felszíni elfolyás — beszivárgás) három tagjának mérés útján való meghatározásából következtetni, de ez több megszorítást tesz szükségessé, ugyanakkor a felszíni elfolyás és beszivárgás mérése is több hibát és nehézséget rejt magában. Mindezeket a, hiányosságokat kiküszöböli a találmány szerinti talaj párolgásmérő, amennyiben a műszer közvetlenül érintkezik a talajjal és így teljes mértékben részt vesz a talaj hőháztartásában, valamint vízháztartását sem zavarja,, mivel a mérés nem igényli a műszer környezetében levő talaj elkülönítését. Sőt a természetes állapot fenntartásának lehetőségét messzemenően biztosítja egyrészt a talajba sülylyesztett (A) tartály keskeny kiképzésével, másrészt azáltal, hogy a mérések az alsó tartállyal közlekedő, felszín feletti (C) tartályban végezhetők, a talaj megzavarása nélkül. A mérések módja, a felszín feletti tartályban a vízfelszín magasságának a megállapításából áll. Ez a vízfelszín az egyes feltöltések között állandóan süllyed, mivel az alsó (A) tartályból a víz felszívódik a felülről lezáró (B) nedvszívó pirolit diafragmába és innét elpárologv o-j cl tdiffundál a felső (B) diafragmán, valamint a készüléket fedő talajrétegen is. A leírásban vízmentes diafragma alatt olyan lemezt értünk, amely a vízgőzt átengedi, a vizet nem, utóbbit csak felszívja. A két díafragmára és a közöttük kialakított térre azért van szükség, mert ha a talaj közvetlenül érintkezne a vizet lezáró diafragmával, akkor víz nem csak párolgás, hanem kapilláris eleváció révén is távozna a (A) tartályból. Az ábrák a következőket szemléltetik: 1. ábra: a talajpárolgásmérő vázlatos elrendezése, a 2. ábra: a talajpárolgásmérő mérési eredményeinek a talaj párolgás szempontjából való értékelésére szolgáló diagram. A talaj párolgásmérő leírása: az alsó — vízzel állandóan feltöltött — (A) tartályból víz párolog be az alulról és felülről (B) nedvszívó pirolit diafragmákkal határolt felső térbe és ott vízgőzzel telített teret alakít ki. Ebből a teiltet térből a (B) diafragmán és a felette levő talajrétegen át a vízgőz kikerül a szabad levegőbe. Az alsó (A) tartály a beosztással ellátott (C) üvegedényen át tölthető oly módon, hogy a tartály felső. részébe forrasztott (D) csövön a levegő a tartályból eltávozhat. Ez a cső abban a magasságban végződik, amely magasságban a (C) üvegedényen levő (E) beosztás legfelső vonalával elvágóan a (G) kifolyónyílás van. A műszer feltöltésekor a kifolyónyílás megakadályozza a túltöltést, feltöltése után ellenben a levegő beáramlását teszi lehetővé, az egyébként (H) dugóval lezárt üvegedényben bekövetkező vízszínsüllyedés alkalmával. Az (C) üvegedény (E) beosztásán a műszerben levő vízoszlop-magasság mindenkor leolvasható és az elpárologtatott vízmennyiséget az egyes leolvasások közötti különbségek adják. A talaj párolgásmérő alkalmazása a követke-