145126. lajstromszámú szabadalom • Talajpárolgásmérő

2 145.126 ző: mivel a műszer feladata az, hogy a talaj fe­lületén át gőz formájában távozó víz mennyi­ségére szolgáltasson adatokat, a talajba kerülő tartályt mintegy 5 cm szélességűre célszerű ki­képezni és kb. 20 cm mélyen kívánatos elhe­lyezni. Ezáltal a nagyobb mélységben elhelyez­kedő talajvíz tükörből felszálló vízgőz diffúzi­ója gyakorlatilag véve zavartalan a tartályt bo­rító talajrétegben, és így biztosítva van a tar­tály felett elhelyezkedő talajréteg természetes víz- és hőforgalma. A továbbiakban megállapíthatjuk, hogy a műszerrel ugyan mindig a maximális párolgás lehetőségét biztosítjuk az állandó víz utánpót­lássál, de erre a párolgásra fékezőleg hat a ta­laj saját párolgása. A készülék működése ugyan­is azon a természet törvényen alapszik, hogy a párolgás intenzitása egyenesen arányos a gőz­nyomási gradienssel és a vízgőzt felvevő tér telítési hiányával. A talaj párolgásmérő tehát éppen a talaj csekély párologtatása esetén fog erősebben párologtatni és viszont. Amikor pe­dig a talajvíz tükör a műszer szintjében van, akkor a műszer párologtatása közel egyenlő lesz a talaj párologtatással. A talaj párolgásmérővel mért értékekből a­talajpárolgásra egy a 2. ábrán feltüntetett dia­gram segítségével következtethetünk, az egyide­jűleg mért talajhőmérsékletek felhasználásával. A 2. ábra szerinti diagram használata tehát a következő. A műszernek felszín feletti edényé­ben bizonyos időtartam alatt észlelt vízszín­süllyedésből számított vízmennyiség értékét a Pm tengelyen kitűzzük, majd az ordináta ezen pontjából az abscissaval párhuzamos egyenes interpolálással kikeressük a fenti időtartam alatt mért talajhőmérséklet értékekből képzett középérték helyét a t talaj hőmérsékleti görbék között. A koordinátarendszer ezen pontjából merőlegest bocsátunk a PÍ tengelyre és a met­szés helyéhez rendölt érték adja a talajpárol­gással a talajból távozó víz mennyiségét. A műszer méretezésével kapcsolatban cél­szerűnek látszik, ha a talajpárolgásmérő (A) edényének hosszát 40, szélességét 5 cm-nek vá­lasztjuk, mert ezáltal a párolgó felület (200 cm2 ) megegyezik az: 1/50-es csapadékmérő, il­letve csapadékíró felfogófelületével és így köz­vetlen összehasonlítási lehetőség kínálkozik a két műszer adatai között, amennyiben a (C) üvegedény (E) beosztásán az 1 m2 felületre vo­natkoztatott 1 mm-es osztásközt 1 liternek vá­lasztjuk. Ekkor az üvegedény 1 mm-es osztás­távolságát a csapadékmérő üveghengeréhez ha­sonlóan 15 mm-nek véve, az üveghenger belső átmérője 41,2 mm, A skála magassága — 5 lit/m2 -es napi párolgási veszteségre számítva — 100 mim. Szabadalmi igénypontok: 1. Talaj párolgásmérő, amelyet a talajban el­helyezett kétrekeszes tartály jellemez, melynek felső rekeszét alul és felül diafragmák határol­ják, alsó rekeszéből pedig egy vízbevezető és légkivezető cső nyúlik a felszín fölé. 2. Az 1. igénypont szerinti talaj párolgásmérő kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a készü­lék felszín fölé nyúló csövének felső részén az elpárolgott víz mennyiségének megállapítását lehetővé tevő beosztás van és e cső felső vége előnyösen elzárható. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2266. Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Oldalképek
Tartalom