145097. lajstromszámú szabadalom • Szívóberendezés főleg papírgyártó gépekhez
2 145.097 tőgörgőkön áthaladó részein lépnek fel a szalagban (különösképpen a gumiból készült szalagban), elég nagyok ahhoz, hogy a szalag húzószilárdságát meghaladják és ezért a szalagot megnyújtják. Ilyenkor a szalag „hasasodva" eltávozik némileg a tartógörgőktől, amely utóbbiak ennek következtében nem forognak tovább és a szalag így kikerül szabályozó és vezető hatásuk alól. A vezetés nélkülivé vált szalagon most már csupán véletlen dolga az, hogy az elvezető lyukak az említett beáramló-nyílásokkal a szívószekrényen egyeznek-e. Ez természetesen hátrányosan befolyásolja a szívóberendezés hatásfokát. A szalagban uralkodó normális feszültségek igyekszenek azt könkeresztmetszetű alakjára, amelyben eredetileg is készült, visszatéríteni. Ennek az a következménye, hogy a szalagnak a tágulás és öszehúzódás közötti változásai, amint elhagyja a tartó görgőket az említett „hasasodás" következtében, majd pedig oda újból ráfekszik, a párhuzamos ágaknak csapkodását idézik elő. A szalagnak ez a csapkodása nemcsak, hogy nem kívánatos, hanem annak következtében, ha a szalag egyszer már megnyúlt, ez a nyúlás állandóvá válhatik, aminek következtében a szalag eredeti alakját többé nem nyeri vissza. Ilyenkor a szalagot idő előtt újjal kell pótolni, ami költséges. A jelen találmánynak fő célja tehát, hogy a szalagnak a nagyobb sebességeknél fellépő eme szabálytalan viselkedését megelőzze és ezáltal a leírt fajta szívóberendezést használni lehessen az olyan gépeken is, amelyek a korszerű papírgyártás követelményeinek megfelelően fokozott sebességgel futnak. A gyakorlatban úgy találták továbbá, hogy az egymástól sokban különböző üzemi körülmények folytán, amelyek mellett ezeket a szalagokat használják, a szalagok néha kitágulnak, máskor viszont zsugorodnak éspedig bármely elképzelhető irányban, mert például a gépterem hőmérséklete és/vagy a papíranyagban levő vegyszerek összetétele változik. A szalagok még egy-ugyanazon gépen is kitágulnak, avagy, különböző mértékben összehúzódnak, (zsugorodnak), különböző időben, ha mondjuk különbözőek a hőmérsékleti viszonyok. Ez a tágulás és zsugorodás gyakran újabb oka annak, hogy a szalag említett elszívólyukjai gyakran részben, vagy egészben nem egyeznek a szívószekrény felső részén levő megfelelő nyílásokkal. Ez az elhúzódás a szalag közepén észlelhető minimumtól a szegélyeken fellépő maximumig rendszerint fokozódik és ezért a papíron ható szívás egyenlőtlen, aminek következtében a papír egyenlőtlenül szárad. Ezen túlmenőleg, annak következtében, hogy a szalagon jelentkező atmoszferikus nyomás egyenlőtlenül fokozódik, megindítja a szalag elhúzódását úgy, hogy a fokozódó nyomás a szalagot futásában lassítja, vagy teljesen megállítja. Ha ennek követkéz^ tében a huzalháló a szalag felett csúszik, mind a kettő túlzottan kopik. Hasonlóképpen túlzott és egyenlőtlen - kopás fog az atmoszférikus nyomás okozta nyomás külön terhelése következtében a szalag alsó felületén fellépni akkor is, ha az elvezető nyílások csak részben nem egyeznek. Ennek a találmánynak további célja tehát a szalagnak ezt a nyúlását és zsugorodását megelőzni, vagy kiküszöbölni és ezzel együtt ezek káros befolyását a szívóberendezés helyes működésére. Jelen találmány kiterjed az olyan végnélküli, főleg gumiból készült szalagra, vagy hevederré, amelynek külső felületén számos, előre meghatározott beosztás szerint elhelyezett horony és minden horony alján legalább egy átmenő nyílás van. Ebben a szalagban vagy hevederben, ennek anyagával szoros összefüggésben levő, nem nyúló, nem zsugorodó, hajlékony erősítőbetét van, amelyet úgy kell elhelyezni, hogy a hornyok utólagos kialakítása során ne váljék csupasszá. Ebből a célból vagy úgy helyezik el, hogy ne essék azokra a helyekre, ahol az átmenő nyílások vannak, vagy pedig, ha nem ilyen módon helyezik el, akkor olyan szerkezetű, amely lehetővé teszi, hogy a nyílások rajta keresztül haladjanak át. A találmány tehát lehetővé teszi új cikknek gyártásét: a leírt szívóberendezéshez végnélküli szalag vagy heveder készítését. A szalagban, vagy hevederben egy, vagy több erősítő elem van, amelyhez a szalagnak, vagy hevedernek főleg gumiból álló anyaga már a gyártás során szorosan kapcsolódik. Ez az elem, vagy elemek hajlékony, nem nyúló és nem zsugorodó kivitelűek és ezzel megakadályozzák, hogy a hozzájuk erősített, főként gumiból álló anyag az esetleg fellépő nyújtó, vagy zsugorító erőnek engedjen. Emellett olyan szerkezetűek, amely lehetővé teszi, hogy vagy rajtuk keresztül lyukasszák ki az említett elvezető nyílásokat, vagy pedig úgy helyezkednek el, hogy ne kerüljenek az említett nyílásokat előállító lyukasztó útjába. Az erősítő betét állhat több egymástól független, a szalag hosszirányában haladó elemből (a szalag hossziránya a gép szélességének irányával egyezik), vagy lehet egyetlenegy elem, olyan szövés útján készített háló (szabad szem-felülettel rendelkező, vagy pedig ún. ,,vak"-szövet), amely a szalag egész területére kiterjed. Ez utóbbi esetben a szövet lehet elegendő szilárdságú, kis nedvszívó képességű, természetes rostokból vagy műrostból, avagy mind a kettőből együttkészített textilszövet, a találmánynak előnyös kiviteli alakja azonban fémhuaals'zövetet foglal magában. Ha az említett előre meghatározott horonybeosztás szerint a hornyok a szalag hosszúságának irányában, egmással párhuzamosan haladó, megszakítás nélküli kivitelben találhatók, az egyes hornyok között levő választófalakkal vagy bor'dákkal, akkor az egyes vagy az összes ilyen választófalakban különálló erősítőelemek lehetnek, például sodrott zsinegből, vagy huzalból a szalag alsó részében levő más erősítő elemekkel együtt, vagy azok helyett. Ha azonban szövetet alkalmaznak, akkor ennek szükségszerűen a szalag elsó részén kell lennie, hogy a hornyok alatt haladjon végig és ne váljék csupasszá a hornyok készítésekor. Hasonlóképpen, ha lépcsőzetes sorokban elhelyezett, szakaszokra osztott hornyokról van szó, amelyek között nincs öszefüggő, a szalag hosszán végighaladó választófal, az erősítőelemnek, bármilyen fajtájú is legyen, ugyanennél az oknál fogva, a szalag alsó részébe kell kerülnie. Ha az erősítőelem szövet, ebből egy vagy több réteg lehet és az, akár egy akár több rétegű, a szalagnak csak az alsó részébe kerülhet, hogy a szalag felső felületén levő hornyok alá kerüljön.