145068. lajstromszámú szabadalom • Útpálya állapotmérő műszer

Megjelent: 1959. július 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.068. SZÁM 42, c. 5—9. OSZTÁLY — VA-655. ALAPSZÁM Útpálya áflapotmérő műszer A Magyar Állam, mint a feltaláló: Varga András miskolci lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1956. július 16. A találmány utak állapotának mérésére szol­gáló műszer, amely az útpálya állapotát egy­szerű módszerrel számszerűen mutatja. A gépjárműközlekedés egyre fokozódó elter­jedésével kapcsolatban mind nagyobb felada­tok hárulnak a közutakat építő és fenntartó szervekre. E feladatok az idők folyamán nem­csak megnőttek, hanem egyes vonatkozásokban meg is változtak. Ennek folytán olyan fogal­mak és összefüggések, melyek előzőleg túlnyo­mórészt lóvontatású forgalom kisebb igényei mellett fel sem tűntek, vagy csak másodren­dű fogalomként jelentkeztek, ma már elsőren­dű fogalommá vagy összefüggéssé váltak, s szükségessé teszik ezen fogalmak tisztázását és számszerű mérhető formában való rögzítését. Ilyen tisztázatlan fogalom az útpálya állapo­ta, valamint az útpálya állapotának összefüg­gése egyrészt a forgalommal, másrészt az út­pálya állapotára ható tényezőkkel. Az útpálya állapota szoros és kölcsönös összefüggésben van az útpályán lebonyolódó forgalommal s erősen befolyásolja annak gyorsaságát, biztonságát és gazdasági ráfordításait, továbbá a forgalom is erős hatással van az útpálya fenntartásának műszaki és gazdasági feltételeire. Ennek ellenére az útpálya állapotának ob­jektív mérésére a gyakorlatban könnyen hasz­nálható és olcsó módszer nem ismeretes, leg­alábbis olyan, amely tömeges adatfelvételre alkalmas volna. Ennek hiányában az útpálya állapotát számszerűen nem lehetett kifejezni s a fentebb kifejtett összefüggések számszerű tisztázására nem volt mód. Az útpálya állapotának legjellemzőbb ténye­zője az útpályának a szabályos profiltól való eltérése (kátyúk, gödrök, bordák stb.). Ezen egyenetlenségek geometriai felmérése a gya­korlatban keresztülvihetetlen és hosszadalmas feladat. A találmány szerinti szerkezet ezen feladatot úgy oldja meg, hogy az egyenetlen­ségek geometriai felmérése helyett azt a ha­tást méri, amelyet adott súlyú és sebességgel haladó jármű meghatározott méretű és szilárd­sági tulajdonságokkal rendelkező alkatrészei­ben előidéznek. A műszerrel való mérés az út­pálya állapotára jellemző gödrök, kátyúk stb. számát, mélységét és terjedelmét, vagyis az út állapotát, olyan valószínűségi változónak te­kinti, melyet a mérések számának növelésével # tetszés szerint meg lehet közelíteni. A műszer az út állapotára összehasonlító mérőszámokat ad, melyeknek birtokában újabb mérések bár­mikor elvégezhetők. Előnyös 'tulajdonsága a műszernek az, hogy az útpálya állapotának minősítésénél az eddigi becslésén alapuló szub­jektív elbírálás kikapcsolható és objektív mérési módszerrel helyettesíthető. A találmány szerinti útpálya állapotmérő lé­tftyege egy két kerekű, gumiabroncsos kocsira felszerelt mérőműszer, amely a kerekek tenge­lyével -párhuzamosan van a védőburkolat alatt elhelyezve. A műszerkocsi kiképzése olyan, hogy bármely gépkocsi után utófutóként akasztha­tó. Maga a műszer lényegében egy inga, amelynek hossza az ingasúly helyzetének állí­tásával szabályozható. Az egyenletes sebesség­gel haladó jármű a pálya egyenetlenségeinek hatására vertikális mozgásokat végez, miköz­ben gyorsulások lépnek fel, melyek hatására az inga nyugalmi helyzetéből kimozdul. A ki­mozdulás nagysága arányos a fellépő gyorsu­lással. Az inga kilengése közben egy fogas­kereket forgat el egy kilincsmű segítségével, mindig egy irányban. A fogaskerék egy hoz­záerősített gumihengert forgat, melynek szög­forgása arányos az inga kitérésével. A gumi­henger által végzett fordulatot számláló-szer­kezet méri. Ilyen módon a fordulatszámláló annál na­gyobb számot mutat, minél többször és minél nagyobb kilengést végez az inga. A mellékelt rajz a találmány példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom