145046. lajstromszámú szabadalom • Késleltetett működésű gyújtófej robbanógyutacsokhoz

Megjelent: 1959. július 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.046. SZÁM 78. e. OSZTÁLY — TE-132. ALAPSZÁM Késlelteteti málköelésíí gyújtófej robbatttégyutacsoktaoz Thész János vegyész, Budapest. A bejelentés napja: 1956. augusztus 15. A bányászatban régóta alkalmazzák az időzített robbantási módszereket. Ezek a robbantási módok különleges jelentőséget nyertek az ún. millszekundurnos robbantásnak a bevezetése óta. Az ilyen időzített robbantás végrehajtásara eddig kétféle módszer volt ismeretes. Az egyik módszer szerint a robbantást elektromos pillanatgyújtókkal végezték, amelyeknek az elektromos, áramilmpulzust valamilyen, pl. mechanikai kapcsolókészülékkel időzítve, az egyes gyújtók kívánt sorrendjében adták meg. Ennek a megoldásnak azonban az a hátránya, hogy az első robbantás gyakran megszakítja a még el nem robbant gyutacsok áramvezetékét és emiatt a robbantási folyamat megszakad. A másik megoldási mód szerint az időzítés magában a gyutacsban történik, oly módon, hogy a gyújtófej és a gyutacs robbanótöltete közé valamilyen késlel•tető elemet iktatnak. Az ilyen módon késleltetett gyutacsok különféle szerkezeti megoldásai ismeretesek; az egyik megoldás szerint közvetlenül a rabbantógyutacs íinieiálótöltetét lezáró kupakra sajtolnak rá megfelelő mennyiségű késleltető piroelegyet; egy másik lehetséges megoldás az, hogy megfelelő hosszúságú gyújtózsinór-darabkát illesztenek be a gyújtófej és a gyutacs közé oly módon, hogy a gyújtózsinórdarab egyik végét a gyújtófej hüvelyébe szorítják, míg a másik végét a gyutacshüvelybe illesztik és. a hüvely szájának összenyomásával rögzítik. Ezek a megoldások azonban nehézkesek és általában nemi nyújtanak kielégítő pontosságú késleltetést. Technikailag tökéletesebb ezeknél a harmadik ismert megoldás, amelynél a gyutacs hüvelyébe, a gyújtófej és a gyutacs iniciálótöltete közé egy késleltető piroeleggyel megfelelő hosszban telesajtolt csövecskét illesztenek, amelyen a gyújtófej működésbelépése után az égés az iniciáló töltetig végighalad. Ennek a megoldásnak azonban az a hátránya, hogy az így felszerelt gyutacs elkészítése nagy pontosságot és gondos munkát igényel, és emiatt viszonylag költséges; a csövecskének ugyanis pontosan kell a gyutacshüvelybe illeszkednie, mert különben a gyújtófej lángja a csövecskét megkerülve közvetlenül robbantja a gyutacsot. A jelen találmány tárgya olyan egyszerű felépítésű olcsó kivitelű, tömeggyártásra alkalmas, pontos működésű gyújtófej, amely önmagában, külön késleltető elem nélkül alkalmas arra, hogy több gyutacs egyidejű elektromos gyújtása esetén a kívánt módon időzített sorozatos robbantást biztosítsa. A találmány szerinti gyújtófej esetében ezt a hatást azáltal érjük el, hogy magába a gyújtófejbe van a késleltető elem oly módon beépítve, hogy az elektromos izzószál felizzítása után csak a kívánt, előre meghatározott idő elteltével gyulladjon meg a gyújtófej gyújtóelegye, amely azután a gyutacsot robbantja. A találmány szerinti gyújtófej szerkezeti felépítésében emlékeztet a pillanatgyújtókban alkalmazott gyújtófejek egy ismert kiviteli alakjához: lényegében két fémszálból — vezető anyagból, pl. rézből készült lamellából —• áll, amelyeket szigetelő anyagból készült vagy szigetelő anyaggal bélelt bilincs fog össze; a fémszálaknak a bilincs egyik oldalán kinyúló végei az elektromos áramvezetékek csatlakoztatására szolgálnak, míg a bilincs másik oldalán kinyúló végeket az izzószál köti össze egymással. Az. említett ismert kiviteli alak esetében ezeket, az izzószálat hordozó fémszál végeket borítja a gyújtófej gyújtóelegye. A találmány szerinti gyújtófej esetében azonban a fémszálak, meghatározott hosszban — pl. 0,5—2,5 cm-nyire — túlnyúlnak az izzószálon, a gyújtóelegy közvetlenül nem érintkezik az izzószállal, hanem csupán e túlnyúló rész végén helyezkedik el, míg az izzószál tói a gyújtóelegyig terjedő részt teljes hosszban egy láng nélküli izzással égő, ún. késleltető piroelegy tölti ki. Ily módon az izzószál és a. gyújtóelegy közötti távolság, vagyis a késleltető eleggyel bevont fémszál-rész hossza szabja meg a késleltetés mértékét. Időzített sorozatrobbantás — pl. millszekundumos robbantás — esetében különböző késleltetésű gyújtófejekkel felszerelt gyutacsok, sorozatát alkalmazzuk. A találmány tárgyát képező gyújtófej szerkezetét a csatolt rajz szemlélteti. Az 1. ábra a gyújtófej vázát mutatja, a késleltető- és a gyújtóelegy felvitele előtti állapotban. A szigetelt (d) bilincs fogja össze a két (b) rézlamellát, ame-