145046. lajstromszámú szabadalom • Késleltetett működésű gyújtófej robbanógyutacsokhoz

2 145.046 lyek között az (a) izzószál létesít vezető ^össze­köttetést. A 2. ábrán a kész gyújtófej, a teljes robban tó­gyutacsba beszerelt állapotban látható. Itt az izzószálat már eltakarja a fémszálakat a bilincs­ből kinyúló részükön teljesen beborító (c) kés­leltető elegy — az (f) jelzésű rész a találmány e kiviteli alakja esetében azonos, a (c) jelzésű résszel — a gyújtófej végét pedig az (e) gyújtó­elegy borítja. Maga a robbantógyutacs, amelybe a találmány szerinti gyújtófej beszerelésre kerül, lényegében megegyezik az ismert elektromos robbantógyu­tacsokkál; a találmány szerinti gyújtófej alkal­mazása esetén azonban célszerű a gyutacs ini­ciálé töltetét fedő (g) kupak nyílását — az ím. tűznyílást — egy vékony, pl. ónból készült (h) fóliával lefedni, hogy a (c) késleltető elegy égé­se folyamán egy arról esetleg leváló égő ré­szecske vagy szikra idő előtt be ne robbant­hassa a (g) iniciáló töltetet és vele együtt az (i) robbantótöltetet is. A rajzon ábrázolt gyújtófej azonban csupán példaképpeni kiviteli alakja a találmány szerin­ti gyújtófejnek; ennek szerkezeti felépítése1 az igénypontok által meghatározott keretek között többféleképpen módosítható. Lehetséges pl. olyan kiviteli alak, amelynél csupán a megfe­lelő szilárdságúra méretezett fémszálak egyike nyúlik túl az izzószálon, és ez az egy fémszál hordozza a .késleltető-, ennek végén pedig a gyújtóelegyet. Lehetséges olyan — az alábbiak­ban részletesebben ismertetett — kiviteli alak, amelynél a késleltető piroelegy két részből áll: az; izzószál közvetlen környékét egy (f) érzéke­nyebb, ún. indító piroelegy borítja, amelyet az­után a kisebb égési sebességű (c) késleltető elegy köt össze az (e) gyújtóeleggyel. A találmány szerinti gyújtófej elkészítése semmilyen műszaki nehézséggel nem jár, és tö­meggyártásra alkalmas módon vitelezhető ki. A gyújtófejnek a bilinccsel összefogott fémszálak­ból és az izzószálból álló váza a fentebb említett ismert hasonló szerkezetű pillanatgyúj­tófejekhez hasonló módon készülhet; ennek az 1. ábrán vázolt összeszerelési módja nem igényel további magyarázatot. A gyújtófej összeszerelt vázát ezután a késleltető eleggyel vonjuk be. Késleltető elegyként alkalmazható pl. bármely olyan ismert piroelegy, amely elektromos izzó­szállal meggyújtható, és amely meggyújtva lán­got nem ad, hanem1 csupán izzással egyenletes sebességgel végig ég. Ilyen elegy pl. a követke­ző összetételű lehet: 3 súlyrész keményítő, 3 súlyrész dextrin, 2 súlyrész 90%-os ferroszilicium, 24 súlyrész ólomrodanid, 24 súlyrész káliumklorát, 80 súlyrész ólomkromát. Az elegy elkészítése az ismert elvek szerint történik: a keményítőt és a dextrint felfőzzük annyi vízzel, hogy a többi alkotórész bekeveré­se után jól mártható masszát kapjunk (a víz pont°s mennyisége függ a keményítő és a dext­rin minőségtől is). A többi alkotórészt célsze­rű finom selyemszitán átszitált minőségben al­kalmazni. A káliumklorátot az ólomkromáttal, a ferrosziliciumot pedig az ólomrodaniddal alapo­san összekeverjük, majd ezután keverjük be előbb e két keverék egyikét, utána pedig a ma­sikat a keményítő ás dextrin kihűlt főzetébe. Alapos átkeverés után az elegy kész a váz már­tására. A vázakat mártás után 45—50 C° hő­mérsékleten megszárítjuk, majd lakkréteggel, pl, amilacetátban oldott niirocellulózlakkal von­juk be őket, célszerűen ugyancsak mártás út­ján. A lakk megszáradása után következhet a gyújtófej-test megfelelő hosszúságúra történő levágása. A késleltető eleggyel bevont rész, hosz­sza szabja meg — azonos késleltető elegy ese­tében — a késleltetés viszonylagos mértékét. Végül a gyújtófej-test végére mártás útján fel­visszük a gyújtóelegyet, amelyet száradás után szintén bevonunk lakkal. A fentiek szerint elkészített gyújtófej, amely­re kb. 20 mm/mp sebességgel égő késleltető ele­gyet vittünk fel, jól alkalmazható a millszekun­dumos robbantáshoz, amikoris a robbantások ezredmásodperces nagyságrendű időeltolást kü­lönböző hosszúságú késleltető eleggyel bevont gyújtófejek sorozatának alkalmazásával biztosít­ják. Elkészíthető azonban a találmány szerinti gyújtófej lényegesen hosszabb, 1—10 mp nagy­ságrendű késleltetés elérésére alkalmas kivitel­ben is. Ebben az esetben lényegesen lassabban •égő, pl. 2—5 mm/mp égési sebességű késleltető elegyet viszünk rá a fent leírt módon a fémla­mellákra. Minthogy azonban ezek a kisebb égé­si sebességű piroelegyek rendszerint nem eléggé érzékenyek ahhoz, hogy az izzószál biztonság­gal gyújtsa őket, célszerű oly módon eljárni, hogy az izzószál köré — a 2. ábrán az (f) sza­kaszra — egy érzékenyebb, pl. a fentebb leírt­hoz hasonló késleltető elegyet viszünk fel. amely itt az indítóelegy szerepét játsza, majd ennek megszáradása után erre, és a lamellák még be­vonatlan további részére visszük fel a lassabban égő, tulajdonképpeni késleltető elegyet, amely­nek összetétele pl. a következő lehet: 5 súly rész keményítő, 15 súlyrész ólomkromát, 10 súlyrész káliumklorát, 5 súlyrész mangándioxid. Az elegy elkészítése és felvitele, valamint a gyújtófej további elkészítése egyébként a fent leírthoz hasonló módon történhet. A találmány tárgyát, képező gyújtófej elké­szítése során egyébként eljárhatunk oly módon is, hogy nem a késleltető eleggyel már bev°nt gyújtófej-testeket vágjuk le a kívánt késlelte­tésnek megfelelő hosszúságúra, hanem már a gyújtófej vázának elkészítésekor állítjuk be- vagy vágjuk le megfelelő hosszúságúra a fémlaimel­láknak a bilincsből kiálló, a késleltető elegy fel­vételére szolgáló részét. Szabadalmi igénypontok: 1. Késleltetett működésű gyújtófej robbantó­gyutacsokhoz, amelynek vázát két, szigetelő kö­téssel egymáshoz rögzített és az izzószál által vezetőképesen összekötött fémszál (pl. réz-la­mella) képezi, azzal jellemezve, hogy a két fém-

Next

/
Oldalképek
Tartalom