145021. lajstromszámú szabadalom • Redukáló tachiméter körívek között történő lécleolvasással
Megjelent: 1959. június 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.021. SZÁM 42. c. 5-10. OSZTÁLY — BE-463. ALAPSZÁM Redukáló taehiméter körívek köxött történő lécleolvasással A Magyar Állam, mint a feltalálók: Bezzegíi László oki. erdőmérnök és Gyimóthy István oki. gépészmérnök budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1954. október 7. Ismeretesek a geodéziai gyakorlatban jól bevált ún. diagramtachiméterek, amelyekkel a távcső látómezejében elmozduló diagramgörbék között lehet a függőlegesen tartott lécről a vízszintes távolságot, illetve a magasságkülönbséget — a megfelelően választott szorzóállandókkal történő beszorzás után — meghatározni. Az említett diagramok egy üveggyűrűre vannak felrajzolva, amelyet oly módon helyezünk a távcső mellé, hogy egy megfelelő sugárterelő optikai rendszer révén a távcső látómezejében szemlélhető legyen. A különböző a magassági szögeknek megfelelő távcsőállásoknál a látómezőben az illető magassági szöghöz tartozó diagramrészlet, mint a léc képét keresztező vonal, látható. A vízszintes távolságok mérésére szolgáló diagramokat, ha azok a távcső tengelyéhez képest a látómezőben szimmetrikusn elhelyezésűek, foo cos2 « , :1 ..,.. , , , , . i • , a magasságkülönbség mérésére szol-K ,,, ,. , , fco sin« cos« ... galo diagramokat pedig tuggveny k2 szerint kell készíteni, ahol fco a végtelenre állított távcső objektívjének eredő gyújtótávolsága, a a magassági szög, ki és k2 a megfelelően választott szorzóállandó. Ha a görbék a látómezőben a távcső tengelyéhez képest nem szimmetrikus elhelyezésűek, hanem pl. a látómező alsó részén levő alapkörtől vannak felhordva, a függvények valamivel bonyolultabbak. Ezeknek a diagramgörbéknek nagypontosságú elkészítése meglehetősen nehéz; de hátrányuk ezeknek a készülékeknek még az is, hogy a diagramgörbék — különösen a kisebb szorzóállandóval készült magasságkülönbség mérő görbék — meglehetősen meredekek, ennek következtében a függőlegesen tartott léc képét is ferdén metszik és így mellettük a leolvasás kissé bizonytalan. Ha a görbéket nem egy alapkörtől hordják fel, hanem a távcső tengelyéhez képest a látómezőben szimmetrikusan, akkor a görbék meredeksége csökken, de ez esetben a függőleges léc képét egyik görbe sem metszi merőlegesen. A találmány szerint a diagramokat hordozó üveggyűrű nem helybenmaradó, hanem a távcsővel olyan mozgásátvivő szervek révén van összekötve, hogy a távcsőnek a szöggel való elfordításakor a látómezőben a mérőgörbéknek 2aval elfordított részlete jelenik meg. Ezt pl. oly módon érjük el, hogy az üveggyűrűt —- az említett mozgásátvivő szerv révén — a távcsővel ellenkező irányban forgatjuk azonos szögsebességgel, vagy a távcsővel egy irányban, háromszoros szögsebességgel. Ez a megoldás a diagramok készítését lényegesen egyszerűbbé és pontosabbá teszik, mert — mint alább bebizonyítjuk — ilyen forgó üveggyűrűre rajzolt kördiagramok — mind a távolságmérő, mind a magasságkülönbség mérő görbék — a látómezőben ugyanazokat a leolvasásokat adják, mint amelyek nyerése végett korábban a fent közölt függvényeknek megfelelő diagramokat kellett az üveggyűrűre pontról pontra felrajzolni. További előnye a találmánynak, hogy a kördiagramok a léc képét közel merőlegesen metszik és így pontosabb leolvasást tesznek lehetővé, mint a nem forgatott diagramok. Hogy a a mérődíiagramok a kétszeres magassági szögeknél történő leolvasáskor körökké módosulnak, azt az alábbiakkal igazolhatjuk: A) Távolságmérés Rajzoljunk két kört tetszés szerinti Rí sugárral, amelyeknek középpontjai (Oi és 02 ) egy vízszintesen fekszenek egymástól a/2 távolságra |a= —1 A két kör középpontjának féltávoll kJ ságában vegyük fel az O pontot (1. ábra) és húzzunk ebből egy egyenest, amely a kezdőirányhoz (Oi, 02 ) 2« szöggel hajlik. Ennek az egyenesnek a két kör által kimetszett darabja a/2 cos 2« lesz. A vízszintes távolság méréséhez a távmérőszálaknak a-cos2 a-ra kell lenniök egymástól a függőlegesen tartott léc irányában mérve. 1 + cos 2« a , a „ a cos2 a == a = 1 cos 2 « 2 2 2 Láthatjuk, hogy az 1. ábrán felrajzolt két körrel
