144945. lajstromszámú szabadalom • Kerámiai elem vasbetéttel ellátott építőelemek előállítására

2 144.945 kakkal kiképezett kerámiai elemek előnyeit a nyitott hornyokkal ellátott elemek előnyeivel, anélkül, hogy e kétféle megoldás hátrányai is fellépnének. A vasbetéteket és a betont vagy hasonlókat a kész tartóban teljesen körülzárják a kerámiai elemek, ami számottevő előnyöket biztosít. Ez a megoldás megjavítja az ilyen építőelemek hő- és hangszigetelő képességét. Tűzvész esetén a fegyverzetet és a betont teljesen körülvevő kerámiai anyag lényegesen nagyobb hőálló képessége folytán jól védi ezeket a hő káros hatása ellen. Minthogy a fegyverzetet minden oldalról körülvevő kerámiai anyag mindenütt egyenlő sztatikái tulajdonságokat mutat, közömbös, hogy milyen helyzetben alkalmazzak az ilyen építőelemeket, tehát hogy melyik oldaluk szerepel alsó vagy felső Oldal gyanánt. Azáltal, hogy az ilyen építőelemeket minden oldalról kerámiai anyagból készült felületek határolják, lényegesen jobb az ilyen építőelemek külső megjelenése, ami igen fontos lehet számos olyan esetben, amikor ezek olyan helyen kerülnek beépítésre, ahol minden oldaluk szabadon látható. Ilyen esetekben a külső felületén hornyokkal ellátott építőelemek a betonnal való kitöltés racionális kivitelezési módja esetén elkerülhetetlen felületi egyenetlenségek következtében előny^ telén külső megjelenésűek és emiatt sok esetben egyáltalán nem használhatók. További előnyt jelent az, hogy a vakolat kitűnően tapad az egész építőelemet a találmány szerint minden oldalról borító kerámiai anyagra és hogy a mindenütt egységesen kerámiai anyagból álló alapon a vakolat nem mutat csíkos képet. A fedőrész vastagsága célszerűen körülbelül megegyezik az alaprész falvastagságával, így a vasbetétek megközelítőleg a kész építőelem közepén fognak elhelyezkedni. Ezáltal biztosítva van a kerámiai anyag egyenletes eloszlása, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy előfeszített betétek alkalmazása esetén messzemenően kiküszöbölhető a tartóknak és hasonló építőelemeknek a vasbetétek két oldalán egyenlőtlenül elrendezett anyagtömegek hatására bekövetkező elhúzódása (torzulása). Az alaprész bemélyedése hosszirányban végigfutó hornyokból vagy hasonló vájatokból állhat, emellett az alaprész horonnyal ellátott oldalának a szélein olyan hosszirányú szegélylécek is lehetnek kialakítva, amelyek a fedőrész helyzetének rögzítésiére alkalmasak. A fedőrész lehet sima lap, lehetnek azonban rajta szintén hornyok vagy bemélyedések kialakítva; az ilyenek elősegítik az alaprész és a fedőrész egymáshoz való jó tapadását. A fedőrész ilyen hornyai előnyösen az alaprész bemélyedéseinek megfelelő helyzetben oly módon lehetnek elrendezve, hogy a betontöltés megszilárdulása után ez utóbbi az alaprészbe és a fedőrészbe egyaránt beékelődő betontestet képez. A találmány szerinti kerámiai elemek építőelemmé, ill. tartóvá való összeállítása esetén minden egyes alaprészhez egy-egy fedőrész lehet hozzárendelve. A találmány egyik előnyös kiviteli alakja esetében azonban az egymás mellé sorbarakott fedőrészek érintkező élei el lehetnek tolva az egymás mellé sorbarakott alaprészek közötti illesztési hézagokhoz képest; ez a lehetőség, hogy az illesztési hézagok ily módon egymáshoz képest eltolva rendezhetők el, a találmány szerinti építőelem további lényeges előnyét jelenti. így el lehet járni oly módon, hogy az alaprész és a fedőrész egy darabként kerül kialakításra, szárításra és égetésre, az összeillesztésnél azonban mégis egymáshoz képest eltolva elrendezett illesztési hézagokkal illesztik össze az alap- és a fedőrészeket egy tartóvá. Minthogy az elemekből összeállított kerámiai tartóságok elkészítése során az illesztési hézagok kiképzése a legfontosabb problémák egyike, a jelen találmány ilyen szempontból is fontos haladást jelent. Az építőelemek, mint tartók és hasonlók előállítása során egyszerű módon úgy lehet a találmány értelmében eljárni, hogy az alaprészek bemélyedéseinek betonnal vagy más hasonló tapadóképes anyaggal való kitöltése után, mielőtt még ez az anyag megkötne, ráhelyezzük, ill. előnyösen rásajtoljuk a fedőrészeket. Az ábrák egyes kiviteli példák alapján vázlatosan szemléltetik a találmány néhány megvalósítási módját. Az 1. ábrán egy kerámiai elemekből összerakott, alaprészből és fedőrészből álló építőelemnek a 2. ábra I—I vonala mentén való keresztmetszete látható. A 2. ábra oldalnézetben mutatja a kerámiai elemek alkalmazásával az 1. ábra szerinti módon előállított tartót. A 3—6. és 8. ábrán a találmány szerinti építőelem további kiviteli alakjai láthatók keresztmetszetben. A 7. ábrán a kerámiai elemekből a 6. ábra szerinti módon előállított, a fedőrészben kengyelbetétet tartalmazó tartó oldalnézete látható. A 9. ábra a találmány szerinti építőelem egy másfajta kiviteli alakjának keresztmetszetét mutatja. Az 1. ábrán bemutatott építőelem egy (1) alaprészből és egy (2) fedőrésziből áll. Az alaprészen hosszirányban futó (3) bemélyedések vannak, ezekben helyezkednek el a vasbetét elemei, pl. a (4) előfeszített betonvasak. Az ábra szerinti építőeleim előállítása akként történik, hogy a vasbetétek behelyezése után a bemélyedéseket betonnal töltik ki, majd rásajtolják a (2) fedőrészt. A fedőrészen szintén vannak (5) hosszirányú hornyok, ezek helyzete megfelel az alaprészen levő (3) bemélyedésekének. Az ilyen hornyok elősegítik a beton jó tapadását. Az (1) alaprész mindkét oldalán a (6) szegélyek futnak végig, amelyeknek a fedőrészen a (7) vájatok felelnek, meg. Ezek a (6) szegélyek és (7) vájatok oldalirányban rögzítik a (2) fedőrész helyzetét az (1) alaprészen, és egyben zsaluzásként is szolgálnak a beton számára. Kiképezhető azonban a fedőirész sík lapként is. Az alaprész, ill. a fedőrész (8) és (9) külső felületei simára képezhetők ki. Ez ajánlatos olyan esetekben, amikor a tartó úgy kerül be-