144841. lajstromszámú szabadalom • Gyorségető alagútkemence

Megjelent: 1959. máj vis 31-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.64L SZÁM 80. c. 1-6.. OSZTÁLY — KO—74B. ALAPSZÁM Gyorségető alagútkemence Á Magyar Állam, mint Dr. Korach Mór kutató intézeti igazgató és Bréda Gyula mérnök budapesti lakosok jogutódja. A bejelentés napja: 1954. május 15. A találmány gyorségető alagútkemence, mely síneken álló, több egymáshoz csatlakozó, kétoldalt nyitott, folytonosan üzemben tartható egységes belső kemence»tereket alkotó szakaszokbóL vagy részkamarákból van összetéve. Egyenes pályán az egész kemence összeszerelt állapotban elmozdítható, de emellett szakaszonként bárhová áttelepíthető. A találmány oly kemence létesítését célozza, melynél az ár\i súlyegységére eső ún. fajlagos hőveszteségek és a melegítési idő értéke optimális. Több szétszedhető kamarából összetett, síneken járatható alagútkemence már a 135.519. sz. osztrák szabadalmi leírásból vált ismeretessé. Az e szabadalom leírásában leírt és rajzában feltüntetett alagútkemencétől a találmány tárgya többek között abban különbözik, hogy a kemence keresztmetszete a kemence függő boltozatának magasságirányban való állításával változtatható. Ez lehetővé teszi, hogy a kemence az égetendő áru mindenkori méretének megfelelő optimális égetési körülmények között, csekély hőveszteséggel működjék, ami a találmány primer célja. A találmány további ismérve, hogy a kemence előmelegítő szakasza és égető szakasza közé az előmelegítő zóna meghosszabbítása céljából további, a hűtőzónából elvehető kemenceszakasz tolható be. A találmány további jellemzője, hogy az égető zóna kicserélhető, amikor is a kicserélt égető zóna helyébe olaj-, szénpor- és alátoló tüzeléses égető zóna tolható. Emellett a kemenceboltozatban kialakított furatok lehetővé teszik az égető zónának szóró tüzeléssel való üzemeltetését. A találmány szerinti alagútkemence célszerű kiviteli alakjánál a hűtőzónában több, pl. három rekuperációs szakasz van elhelyezve, mely szakaszok egyidejűleg részben egyen-, részben ellenáramban kapcsolhatók. Ezáltal a kemence az égetendő kerámiai áru tulajdonságainak megfelelő optimális körülmények között működik. A mellékelt rajz a találmány szerinti alagútkemence példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra az alagútkemence oldalnézete. A 2. ábra hosszmetszete. A 3. ábra alaprajzi metszete. A 4—8. ábrák a 2. ábra A—A, illetve B—B, C—C, D—D és E—E vonalak szerint vett keresztmetszetek. A kemencének egymáshoz csatlakozó szakaszai a következők: A 3 előkamara (3. ábra) össze van építve az első 4 előmelegítő szakasszal, melyhez a második 20 előmelegítő szakasz csatlakozik. Ehhez csatlakozik a 23 égető zóna, mely a feltüntetett kiviteli példában gázzal fűtött és helyébe ettől eltérő fűtésű zóna tolható be. A 23 égető zónához csatlakozik, rendre, az első 30 hűtőzónaszakasz, majd a 33 és a 38 rekuperációs hűtőszakasz. Az 1 kocsira helyezett áru (2. ábra), melyet a 2 prizmák támasztanak alá, hogy a füstgázok az árut kétoldalról melegítsék, a 4 előmelegítő szakaszszal összeépített 3 előkamrába kerül (3. ábra). A 3 előkamra vasszerkezetéhez 5 betolószerkezet van szerelve (2. ábra). A 3 előkamra (3. ábra) az eltolható 10 ajtóval van lezárva. Az áru végig halad a 4, 20 előmelegítőn, a 23 égető és a 30, 33, 38 hűtőszakaszon. A 4 előmelegítő szakaszban kétoldalt hat-hat szabályozható 11 lehuzat van kialakítva, melyeknek mindegyike 12 szervvel (4. ábra) különkülön szabályozható. Ily módon a füstgázok közvetlenül az 1 kocsi színtjében, valamint a kemencének alább részletesen ismertetett boltozata alatt szívhatók el. A füstgázok a 13 tolattyún át (1. ábra) a 14 gyűjtődobiba kerülnek, ahonnan a 16 ventillátor (2. ábra) szívja el azokat, nyomja a 17 kéménybe (1. ábra), ahonnan a 300 C6

körüli füstgázok vagy a szabadba áramlanak vagy a további felhasználás helyére vezettetnek. A 16 ventillátor (2. ábra) és a 17 kémény (1. ábra) szervesen össze van építve a 4 előmelegítő zónaszakasz 18 vasszerkezetével (2. ábra). A 4 előmelegítő szakasz az előmelegítő kamrával 19 kerekeken mozog (4. ábra). Az áru az első előmelegítő szakaszból a második 20 előmelegítő szakaszba kerül (3. ábra). Ez utóbbiban kétoldalt, három sorban 40 mm 0 21 mérőnyílások vannak (2. ábra), még pedig a szembenlevő oldalakon egymáshoz képest egy téglasorral eltolva. Ez lehetővé teszi a füstgázok a keresztmetszet mentén fellépő hőmérséklet- változásának megállapítását. A füstgázok áramlása és a kemencében lefolyó egyéb jelenségek a 22 nyílásokon át megfigyelhetők és lefényképezhetek. Mint említettük, a 23 égetőzóna (3. ábra) gáztüzelésű. Kétoldalt 21»égő van (6. ábra) egymáshoz képest eltoltan és kétoldalt elhelyezve. A gáz a 25 gázvezetékből a 26 szabályozó szerkezeten, a levegő pedig a 27 elosztó vezetékből jut az égőkbe, melyekhez 28 égőkövek csatlakoznak (3. ábra). Az égők elrendezése biztosítja a 23 égető zónában a hőmérsékletnek egyenletes elosztását. A 28 égőkö-