144827. lajstromszámú szabadalom • Vonórúd vasúti kocsik fékjeihez

Megjelent: 1959. március 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.827. SZÁM 20. f. 1—6. OSZTÁLY — SE—784. ALAPSZÁM Vonórúd vasúti kocsik fékjeihez Svenska Aktiebolaget Bromsregulator cég, Malmö (Svédország) A bejelentés napja: 1957. szeptember 18. A találmány vasúti kocsik fékjeinek, különösen nyomólég- vagy vákuumfékeknek körébe tartozik. Ilyen fékeknek gyakran készülékük van az alkal­mazott fékezőerő módosítása végett az emelőáttétel változtatására, fékemeltyűvel vagy egy pár kie­gyenlítő fékemeltyűvel, mely ill. melyek különböző pontokon, kisebb vagy nagyobb emelőáttétel létesí­tésére, vonórudakkal kapcsolatosak. A vonórudak­nak üresjáratuk van és a kisebb áttételt megszabó vonórúd üresjárata kezelendő szervek segítségével csökkenthető, miáltal a fékezés alatt ez a vonórúd be van kapcsolva, míg a nagyobb áttétel vonórúd]a hatástalan. A kisebb vonórúdáttétel üresjáratát úgy szokták létrehozni, hogy a vonórudat egymáshoz képest hosszirányban eltolható két részre osztják. A találmány célja tökéletesebb vonórúd megvaló­sítása, mely egyszerűbb szerkezetű és amelynél az üresjáratot csökkentő szervek is rendkívül egyszerű felépítésűek. A találmány szerint az egyik vonórúdrészhez du­gattyú tartozik, mely a másik részhez tartozó hen­gerben mozog, aholis a henger kivágásában egy ütköző a vonórúd tengelyére harántirányban moz­gatható, mégpedig egy hatásos helyzetbe, melyben az ütköző a dugattyú két része közé nyúl és a du­gatyúrésiz válla által tengelyirányban kifejtett erőt ahenger kivágásánál levő vállra átviszi és így a két vonórúdrész egymás felé mozgását korlátozza, ill. egy hatástalan helyzetbe, melyben az ütköző a dugattyú mozgását felszabadítja. A rajzok a találmány szerinti vonórúd két kiviteli alakját példaképpen tüntetik fel. Az 1. ábra vákuumfékekhez való vonórúd felül­nézete. A 2. ábra a vonórúd hosszmetszete az 1. ábra II-II vonalán. A 3. ábra keresztmetszet a 2. ábra III-III vona­lán. A 4. ábra nyomólégfékekhez való vonórúdnak, mint második kiviteli alaknak a 2. ábrához hasonló hosszmetszete. Az 5. ábra keresztmetszet a 4. ábra V-V vonalán. A vonórúdnak két 1,2 végrésze van, la, 2a fejek­kel, melyek 3 furataiba helyezett csapokkal a vonó­rudat a vákuum ill. nyomólégfék rudazatával moz­gathatóan kötjük össze. Az üresjáratot azáltal érjük el, hogy az 1,2 vonórúdrészek egymáshoz képest hosszirányban eltolhatók. A 2. vonórúdrésznek a 2a fejjel ellenkező végén levő dugattyú az 1 vonórúd­rész megfelelő végében mozog, melyet evégből hen­geres furatú 4 házzá alakítunk ki. A dugatyú két 5,6 részből áll, melynek külső átmérője a 4 du­gattyúház hengeres furatának felel meg. Az 5,6 dugatyúrészeket tengelyirányban gyűrűhorony vá­lasztja el egymástól, minek folytán a kisebb át­mérőjű 7 közbenső rész jön létre. A 4 ház furató­nak, az l,2részek egymás felé néző végeihez ké­pest hátrahelyezve, előnyösen felfelé nyitott 8 ki­vágása van, melybe a villás 9 ütköző helyezhető. Ezt előnyösen sugárirányban, a vonórúd hosszten­gelyére merőlegesen hozhatjuk kapcsolódó ' hely­zetbe vagy távolíthatjuk, el ebből. A kapcsolási helyzetben a 9 ütköző az 5,6 dugatyúrészek kö­zötti gyűrűhoronyba nyúl és az azokat összekötő 7 közbenső részre fekszik fel. A kapcsolódási hely­zetben a 9 ütköző az .5 dugattyúrész hátsó hom­lokfala képezte 10 vállal és a 11 vállal működik együtt, melyet a hengeres furat bejárata felé néző, a 8 kivágás folytán keletkezett homlokfelület al­kot. A 11 vállon kívül adalékos határolást végez még előnyösen a 13 horony 12 oldalfelületének egy része is. A 13 hornyot úgy esztergáljuk a 4 ház furatába, hogy a 12 oldalfelület a 11 vállba menjen át. A 11 váll felülete célszerűen derékszöget zár be a 4 ház hossztengelyével és a 13 horony következ­tében esztergályozással állítható elő. A 10 váll is

Next

/
Oldalképek
Tartalom