144671. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet egy vontató jármű és egy pótkocsi összekapcsolására

i 2 144.671 vellyel. A 4. ábra a vezetőház elölnézete, a metszetben ábrázolt kapcsolórúddal. Az 5. ábra a rúd vezetőházába beépített külön közbenső hüvelyt mutatja, amelyet a ráf utófékeknél használnak, a vezetőház alulnézetében ez utóbbi alsó részeinek eltávolítása után. A 6. ábra az 5. ábrához tartozó oldalnézet. A 7. ábra a kapcsolócsapszeg ágyazását mutatja egy közbenső hüvelyben. A 8. ábra egy olyan kapcsolószerkezetet mutat be felülnézetben, amelynél a vezetőház résekkel (behasításokkal) és a kapcsolórúd egy vezetőékkel van ellátva. A pótkocsi vonókeretét alkotó, szögacélokból készült, egymásfelé ferdén összetartó 1 és 2 rácsrudak elülső végén két, közéjük hegesztett 3 és 4 lemezpárral úgy vannak egymással összeerősítve, hogy a lemezpárok az 1 és 2 rácsrudak közöttük fekvő részeivel együtt egy elől és hátul nyitott házat alkossanak. A 3 lemezpár által határolt térben két, ívalakban meghajlított 5 vezetőlemez van megerősítve, amelyek hátsó végei közelebb vannak egymáshoz, mint elülső végeik. Ezen 5. lemezek között a két 3 lemez mindegyikében egy-egy 14 hosszirányú rés van, amelyeken át egy lapos záró (reteszelő) csapszeg tolható keresztül, hogy a felkapcsolás kezdetén kihúzott 6 kapcsoló rudat annak viszszatolása után a pótkocsi rúd jávai mereven összekösse. A 6 kapcsolórúdra a 3. ábra szerinti módon egy 7 hüvely van rátolva, amelynek 8 hátsó élei ferdére vannak levágva, hogy a 7 hüvely a 3, 4 és 5 lemezek alkotta vezetőházba nehézség nélkül betolható legx'en. Egyébként a 7 hüvely hátsó fele úgy van méretezve, hogy a 3, 5 vezetőházba betolva az 5 betétlemezek játék nélkül tartsák és megakadályozza a 6 kapcsolórúd bármiféle lengőmozgását az 1, 2 kerethez képest. Ugyanezen okból a 7 vezetőhüvely elülső végének közelében annak felső és alsó szélén oldalirányban előreugró vezetőlemezekről történt gondoskodás, amelyek 10 oldaléleinek iránya párhuzamos a 7 hüvely tengelyével és amelyek a 7 hüvelynek a pótkocsi vonókerete 3—5 vezetőházába való behatolása után, lehetőleg játékmentesen feküsznek rá az 1 és 2 rácsrudak megfelelő falrészeire és ezzel ezen a helyen is megakadályozzák a 6 kapcsolórúd keresztirányú mozgásait a pótkocsi vonókeretének 3—5 vezetőházán belül. Az ékalakban összetartó 11 élek, amelyek hátrafelé a 7 vezetőhüvely 10 párhuzamos éleihez csatlakoznak, teszik lehetővé a 7 vezetőhüvely akadálytalan betolását a 3—5 vezetőházba. A 7 vezetőhüvely elülső végén a 12 hosszirányú rések vannak, amelyeken egy 13 lapos csapszeget lehet áttolni a 7 vezetőhüvely és a 6 kapcsolórúd szilárd összekötésére, hogy ilymódon a 7 hüvely a (5 kapcsolórúddal együtt a 3—5 vezetőházból kihúzható legyen és a 6 kapcsolórúdnak a vontató járműhöz való kapcsolása után a 6 kapcsolórúd viszszalökésénél az 1, 2 vonókeret beállítását a 6 kapcsolórúdhoz megbízhatóan közvetítse. Míg az elülső hosszúkás 12 nyílásoknál a 7 vezetőhüvelyt a 6 kapcsolórúddal kötjük össze, hogy ezeket a szerkezeti részeket a kapcsolórúdnak a 3—5 vezetőházból történt kihúzása közben együtt tartsák, egy rugóval lefelé nyomott csapszeg, amely csappantyúszerüen a kellő pillanatban a 3 összekötőlemezekben készített 14 hosszúkás résekbe és a 7 hüvely, valamint a 6 kapcsolórúd megfelelő hoszszúkás réseibe benyomul, a kapcsolatot ez utóbbiak és az 1, 2 pótkocsi vonókeret között a 6 kapcsolórúd visszatolásakor a 3—5 házba mint a felkapcsolást befejező lépést, hozza létre. Célszerű a 6 rúdban még egy további 15 hosszúkás rest is készíteni, amely előnyösen a 14 hosszúkás réstől éppen olyan távolságban van, mint ez utóbbi a 12 hosszúkás réstől. Ezáltal abban az esetben, amikor a pótkocsi rakománya túl messzire kinyúlik előre, vagy a vontató jármű rokamánya túl messzire hátra nyúlik, lehetségessé válik a vonókeretet bizonyos értelemben meghosszabbítani, amennyiben a pótkocsit a vontató járműre kapcsolva a 6 kapcsolórudat a 3—5 vezetőházból jobban kihúzzuk, mint az egyébként rendesen szükséges. Ebből a célból a hüvelyt egy hátrább fekvő helyen kell a 6 kapcsolórúddal összekötni, amennyiben a 7 hüvely 12 hosszúkás rését a 6 kapcsolórúd 14 hosszúkás résével hozzuk fedésbe és ezután ezeken a réseken toljuk át a 7 hüvely és a 6 kapcsolórúd összekötésére szolgáló 13 csapszeget. Ekkor a 7 hüvely 14 hosszúkás rése is fedésbe kerül a 6 kapcsolórúd 15 hosszúkás résével, úgy, hogy ez esetben a 6 kapcsolórúdnak az 1, 2 pótkocsi vonókerettel való összekötésére rendelt csapszeg a vontató jármű visszatolatásakor ezekbe a résekbe nyomható be. Szükség esetén a 7 hüvelynek a 6 kapcsolórúdon még további megerősítési lehetőségeiről is gondoskodhatunk, a 6 kapcsolórúdon a hosszúkás rések számának növelésével. Ha viszont a 7 hüvely különböző helyeken történő megerősítését a 6 kapcsolórúdon nem tartjuk szükségesnek, a 6 kapcsolórúd játékának a 3—5 házban való kiküszöbölésére szükséges kiszélesítések közvetlenül a rúdon lehetnek megerősítve és ezáltal egy külön hüvely alkalmazása erre a célra feleslegessé válik. A hosszúkás rések és ezeknek megfelelően kialakított lapos kapcsoló csapszegek használata a 6 kapcsolórúd keresztmetszetét csak nagyon kevéssé gyengíti, ezért a 6 kapcsolórudat a szükséges szilárdság elérése mellett vékonyabbra (kisebb átmérőjűre) lehet méretezni, mintha az említett szerkezeti részek közötti kapcsolatot köralakú furatokkal és körkeresztmetszetű csapszegekkel hoznánk létre. A leírt szerkezeti megoldásokat számos különböző módon lehet módosítani. Különösen szokás a 3—5 házat úgy kialakítani, hogy a 6 kapcsolórúd nemcsak vízszintesen, hanem függőlegesen is, illetve egy bármilyen tetszés szerinti közbenső irányban is lengethető legyen. Továbbá a 6 kapcsolórúd, illetve a 7 hüvely 9 oldalsó toldatait acél helyett gumiból vagy gumiszerű, plasztikus (alakítható) anyagból is lehet készíteni és ezeknek a tömböknek 10 és 11 külső felületeit védőlemezekkel burkolni. Ekkor a 10 védőlemezek külső felületei közötti távolság valamivel nagyobb lehet, mint a ház belső falainak egymástól való távolsága a 4 acéllemezek körzetében. Különös jelentősége van ennek a kiviteli alaknak abban az esetben, amikor a 7 vezetőtest nem eltolható hüvelyként ül a 6 kapcsolórúdon, hanem ez utóbbival szilárdan kötendő össze. Ekkor a 7 vezetőtest két rugózó acélszalagból készülhet, amelyek elülső vége kétoldalt a 6 kapcsolórúdra van ráhegesztve, hátsó végeik pedig bizonyos távolságban vannak a 6 kapcsolórúdtól, az így kelétkező köz-