144662. lajstromszámú szabadalom • Műszer fonalak koptatószilárdságának megállapítására

Megjeleni: 1959. március 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.662. SZÁM 42. k. 20—29. OSZTÁLY — FO—288. ALAPSZÁM Műszer fonalak kopíaíószilárdságának megállapítására Forschungsinstitut für Textiltecrmologie im Bereich des Ministeriums für Leichtindustrie Karl Marx-Stadt (Német Demokratikus Köztársaság) A bejelentő által megnevezett feltalálók: Lauckner Annelies Karl Marx-Stadt-i és Wächtler Hans altenhain-i lakos A bejelentés napja: 1957. május 28. A találmány műszer fonalak használatbeli tulajdonságainak vizsgálatára a koptatószilárdság megállapítása útján. Az eddig ismert fonalkoptató műszereknél fonalat koptatótesten vagy pedig fonalakat egymáson koptattak. Az utóbbi eljárás azért előnyösebb, mert ez a használatbeli gyakorlati adottságoknak jobban megfelel és egyúttal a koptatótest ellenőrizhetetlen kopásából eredő hibás következtetéseket kizárja. A fonalak kölcsönös koptatásával dolgozó műszereknél a vizsgálandó fonalat úgy vezetik, hogy az kettős hurokban kereszteződik és állandó értéken tartott terhelés hatására a kereszteződési helyen súrlódik. Fonaltartóként mérlegrúd szerepel, két szorítóval, melyekbe a vizsgálandó fonal két végét fogják be. E mérlegrudat többnyire motorikus hajtással tartják a középpontja körül lengő mozgásban. Ezáltal a célszerű helyeken elrendezett terelőgörgőkön vezetett fonal ide-oda mozog és eközben a kettős huroknál önmagát koptatja. A koptatószilárdság összehasonlító mértékét azoknak a kettős koptatásoknak a. száma adja, amelyek a fonal vastagságának megfelelő terhelésnél fonalszakadáshoz vezetnek. A fonaljóság kiszámításához ajánlatos a koptatási diagramm felrajzolása, mely diagramm a koptató fordulatszám és a fonalmegnyúlás (elfáradás) közötti összefüggést szemlélteti. ••''•?*$; A fonalat fonalon koptató rendszer alapján működő ismert műszerek szerkezeti sajátosságából az alábbi hátrányok adódnak. A fonalterhelés aránylag nagy. Annak csökkentése, pl. 100 m fonal súlyának megfelelő előterhelés beállítása a kísérleti időtartamot gazdaságtalanná teszi. A nagy fonalterhelések kicsiny koptatósebességek alkalmazására kényszerítenek, nehogy a fonal csekély szabálytalanságai szakadáshoz vezessenek. A helyes koptatási értéket sem lehet megállapítani, mert a kísérletek nagyobb terheléseknél a szakítószilárdság feltételeihez közelednek. A felsorolt hátrányokat a találmány szerinti műszernél azzal kerüljük el, hogy a vizsgálandó fonalat tolósúllyal ellátott emeltyű terheli, melynek erőkarja függélyesen vezetett sín révén a fonalnyúlásokat kiegyenlítő egy vagy több fonalfeszítő görgővel áll összeköttetésben. Ezzel a rendszabálylyal a fonal terhelését a legtágabb határok között, külön időráfordítás nélkül módosíthatjuk; a tolósúly megfelelő elhelyezésével igen kicsiny fonalterheléseket is megvalósíthatunk. A fonal egymáson súrlódó részei a rostköteg szétcsúszása következtében tudvalevőleg a fonalkeresztmetszet csökkenését és ezzel a fonal meghosszabbodását okozzák, úgyhogy a fonal fajlagos terhelése megnő. E hátrány kiküszöbölésére a találmány egy további előírása szerint a tolósúly csúszóvezetékét a terhelő emeltyű alá helyezzük. Ezzel elérhetjük, hogy a terhelő erő körülbelül a fonalkeresztmetszet csökkenése arányában kisebbedik és így a fonal fajlagos terhelése megközelítően állandó marad. Ez a kiegyenlítődés azáltal jön létre, hogy a terhelő emeltyű a fonal fokozódó meghoszszabbodása folyamán kitér és ezáltal a hatásos emelőkar megrövidül. Ez a kiegyenlítés különösen vékony fonalak vizsgálatakor célszerű, melyeket csak kicsiny fajlagos terhelésnek szabad kitenni. Abban a különleges esetben, amikor a fonallal növekvő előfeszültséget kell közölni, pl. a koptatás meggyorsítására, a tolósúlyt a terhelő emeltyű fölött is elrendezhetjük. Minthogy a laboráns a koptatás alatt ennek és a fonalmeghosszabbodásnak mértékét ellenőrizni akarja, célszerűen fokbeosztást vagy diagrammíró eszközt alkalmazunk, melyek a terhelő emeltyű hajlását jelzik. Minthogy az emeltyű kitérése a fonal meghosszabbodásától és ezzel együtt a súrlódó fonalrészek keresztmetszetének csökkenésétől függ, a jelzett skálaértékekből következtetni lehet a már bekövetkezett fonalkopásra. A rajz a találmány szerinti műszer egyik kiviteli alakját példaképpen tünteti fel.