144662. lajstromszámú szabadalom • Műszer fonalak koptatószilárdságának megállapítására

Megjeleni: 1959. március 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.662. SZÁM 42. k. 20—29. OSZTÁLY — FO—288. ALAPSZÁM Műszer fonalak kopíaíószilárdságának megállapítására Forschungsinstitut für Textiltecrmologie im Bereich des Ministeriums für Leichtindustrie Karl Marx-Stadt (Német Demokratikus Köztársaság) A bejelentő által megnevezett feltalálók: Lauckner Annelies Karl Marx-Stadt-i és Wächtler Hans altenhain-i lakos A bejelentés napja: 1957. május 28. A találmány műszer fonalak használatbeli tulaj­donságainak vizsgálatára a koptatószilárdság meg­állapítása útján. Az eddig ismert fonalkoptató műszereknél fona­lat koptatótesten vagy pedig fonalakat egymáson koptattak. Az utóbbi eljárás azért előnyösebb, mert ez a használatbeli gyakorlati adottságoknak jobban megfelel és egyúttal a koptatótest ellenőrizhetet­len kopásából eredő hibás következtetéseket kizár­ja. A fonalak kölcsönös koptatásával dolgozó mű­szereknél a vizsgálandó fonalat úgy vezetik, hogy az kettős hurokban kereszteződik és állandó érté­ken tartott terhelés hatására a kereszteződési he­lyen súrlódik. Fonaltartóként mérlegrúd szerepel, két szorítóval, melyekbe a vizsgálandó fonal két végét fogják be. E mérlegrudat többnyire motori­kus hajtással tartják a középpontja körül lengő mozgásban. Ezáltal a célszerű helyeken elrendezett terelőgörgőkön vezetett fonal ide-oda mozog és eközben a kettős huroknál önmagát koptatja. A koptatószilárdság összehasonlító mértékét azoknak a kettős koptatásoknak a. száma adja, amelyek a fonal vastagságának megfelelő terhelésnél fonal­szakadáshoz vezetnek. A fonaljóság kiszámításá­hoz ajánlatos a koptatási diagramm felrajzolása, mely diagramm a koptató fordulatszám és a fonal­megnyúlás (elfáradás) közötti összefüggést szem­lélteti. ••''•?*$; A fonalat fonalon koptató rendszer alapján mű­ködő ismert műszerek szerkezeti sajátosságából az alábbi hátrányok adódnak. A fonalterhelés arány­lag nagy. Annak csökkentése, pl. 100 m fonal sú­lyának megfelelő előterhelés beállítása a kísérleti időtartamot gazdaságtalanná teszi. A nagy fonal­terhelések kicsiny koptatósebességek alkalmazásá­ra kényszerítenek, nehogy a fonal csekély szabály­talanságai szakadáshoz vezessenek. A helyes kop­tatási értéket sem lehet megállapítani, mert a kí­sérletek nagyobb terheléseknél a szakítószilárdság feltételeihez közelednek. A felsorolt hátrányokat a találmány szerinti mű­szernél azzal kerüljük el, hogy a vizsgálandó fona­lat tolósúllyal ellátott emeltyű terheli, melynek erőkarja függélyesen vezetett sín révén a fonal­nyúlásokat kiegyenlítő egy vagy több fonalfeszítő görgővel áll összeköttetésben. Ezzel a rendszabály­lyal a fonal terhelését a legtágabb határok között, külön időráfordítás nélkül módosíthatjuk; a toló­súly megfelelő elhelyezésével igen kicsiny fonal­terheléseket is megvalósíthatunk. A fonal egymáson súrlódó részei a rostköteg szétcsúszása következtében tudvalevőleg a fonal­keresztmetszet csökkenését és ezzel a fonal meg­hosszabbodását okozzák, úgyhogy a fonal fajlagos terhelése megnő. E hátrány kiküszöbölésére a ta­lálmány egy további előírása szerint a tolósúly csú­szóvezetékét a terhelő emeltyű alá helyezzük. Ezzel elérhetjük, hogy a terhelő erő körülbelül a fonal­keresztmetszet csökkenése arányában kisebbedik és így a fonal fajlagos terhelése megközelítően ál­landó marad. Ez a kiegyenlítődés azáltal jön létre, hogy a terhelő emeltyű a fonal fokozódó meghosz­szabbodása folyamán kitér és ezáltal a hatásos emelőkar megrövidül. Ez a kiegyenlítés különösen vékony fonalak vizsgálatakor célszerű, melyeket csak kicsiny fajlagos terhelésnek szabad kitenni. Abban a különleges esetben, amikor a fonallal növekvő előfeszültséget kell közölni, pl. a koptatás meggyorsítására, a tolósúlyt a terhelő emeltyű fö­lött is elrendezhetjük. Minthogy a laboráns a koptatás alatt ennek és a fonalmeghosszabbodásnak mértékét ellenőrizni akarja, célszerűen fokbeosztást vagy diagrammíró eszközt alkalmazunk, melyek a terhelő emeltyű haj­lását jelzik. Minthogy az emeltyű kitérése a fonal meghosszabbodásától és ezzel együtt a súrlódó fo­nalrészek keresztmetszetének csökkenésétől függ, a jelzett skálaértékekből következtetni lehet a már bekövetkezett fonalkopásra. A rajz a találmány szerinti műszer egyik kiviteli alakját példaképpen tünteti fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom